Katalónia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Katalónia Spanyolország tartománya az ország legészakkeletibb csücskében. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia tartomány, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia tartomány határolja.
| Zászló | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Székhelye: | Barcelona |
| Területe: | 32 114 km² |
| Lakossága: | 6 800 000 fő |
| Népsűrűség: | 191 fő/km² |
| Tartományai: |
Girona provincia Lleida provincia Tarragona provincia |
| Hivatalos honlap: | Generalitat de Catalunya |
| Politika | |
| Elnök: | José Montilla i Aguilera |
| Térkép | |
 |
|
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Domborzata
Hegységei: északon a Pireneusok láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (Cordillera Litoral), a Prelitoriális-hegylánc (Cordillera Prelitorial), a Belső-hegylánc és a Központi-hegylánc. A Katalóniai-hegység legmagasabb pontjai: Montseny (1720 m) és Montserrat hegye (1235 m).
[szerkesztés] Vízrajza
Tavai: Bañolasi - tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, San Gerber, San Mauricio.
Folyói:
- legnagyobb folyók: az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre.
- kisebb folyói: a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.
[szerkesztés] Állat- és növényvilága
Természetvédelmi területei:
- Parc de la Serra de la Marina
- Parc Natural del Massif del Garraf
- Parc Natural del Cadí-Moixeró
- Parc Natural de la Muntanya de Montserrat
- Parc Natural de Sant Llorenç del Munt i la Serra de l'Obac
- Parc Natural Aiguamolls de L'Empordà
- Parc Natural del Delta de l'Ebre
- Reserves Naturals del Delta del Llobregat
- Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa
- Parc Nacional de Aigües Tortes i Estany de Sant Maurici
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Politika
- Katalónia néhány fontos politikai személyisége: Anna Birulés i Bertrán (1954-), José Borrell Fontelles (1947-), Pascual Maragall i Mira (1941-), Josep Piqué i Camps (1955-), Josep Puig i Cadafalch (1867-1957) építész, Jordi Pujol i Soley (1930-), Joan Rigol i Roig (1943-), Juan Antonio Samaranch (1920-), Narcís Serra i Serra (1943-), Jordi Solé Tura (1930-)
- Lásd még: Katalónia elnökei
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Tartományi rendszer (Provincias)
Katalóniát 4 kisebb tartományra (provincia) osztják:
- Barcelona provincia - központja: Barcelona, területe: 7 733 km2
- Tarragona provincia - központja: Tarragona, területe: 6 283 km2
- Lleida (sp.: Lérida) provincia - központja: Lleida, területe: 12 028 km2
- Girona (sp.: Gerona) provincia - központja: Girona, területe: 5 886 km2
Megyerendszer (Comarcas)
Ezzel párhuzamosan létezik 41 megye (sp.: "comarcas", kat.:comarques).
| Hivatalos név(katalán) | Spanyol név | Lakosság | Terület (km²) | Közigazgatási központ |
|---|---|---|---|---|
| Alt Camp | - | 33.635 | 544,7 | Valls |
| Alt Empordà | Alto Ampurdán | 99.321 | 1.342,4 | Figueres |
| Alt Penedès | Alto Penedés | 80.976 | 592,4 | Vilafranca del Penedès |
| Alt Urgell | Alto Urgel | 19.105 | 1.446,9 | Seu d'Urgell |
| Alta Ribagorça | Alta Ribagorza | 3.477 | 426,8 | Pont de Suert |
| Anoia | - | 93.529 | 866,6 | Igualada |
| Bages | - | 155.112 | 1.295,2 | Manresa |
| Baix Camp | - | 145.675 | 695,3 | Reus |
| Baix Ebre | Bajo Ebro | 66.369 | 987,9 | Tortosa |
| Baix Empordà | Bajo Ampurdán | 102.566 | 700,5 | La Bisbal |
| Baix Llobregat | Bajo Llobregat | 692.892 | 486,5 | Sant Feliu de Llobregat |
| Baix Penedès | Bajo Penedés | 61.256 | 295,5 | El Vendrell |
| Baixa Cerdanya | Baja Cerdaña | 14.158 | 546,4 | Puigcerdà |
| Barcelonès | Barcelonés | 2.093.670 | 143,1 | Barcelona |
| Berguedà | Berguedá | 37.995 | 1.182,5 | Berga |
| Conca de Barberà | Cuenca de Barberá | 18.766 | 648,9 | Montblanc |
| Garraf | - | 108.194 | 592,4 | Vilanova i la Geltrú |
| Garrigues | Garrigas | 18.999 | 799,7 | Borges Blanques |
| Garrotxa | Garrocha | 47.747 | 592,4 | Olot |
| Gironès | Gironés | 136.543 | 575,5 | Girona |
| Maresme | - | 356.545 | 396,9 | Mataró |
| Montsià | Montsiá | 57.550 | 708,7 | Amposta |
| Noguera | - | 34.744 | 1.733,0 | Balaguer |
| Osona | - | 129.543 | 1.263,8 | Vic |
| Pallars Jussà | Pallars Jussá | 12.057 | 1.290,0 | Tremp |
| Pallars Sobirà | Pallars Sobirá | 6.174 | 1.355,2 | Sort |
| Pla de l'Estany | - | 24.347 | 262,7 | Banyoles |
| Pla d'Urgell | Plana de Urgell | 29.723 | 304,5 | Mollerussa |
| Priorat | Priorato | 9.196 | 496,2 | Falset |
| Ribera d'Ebre | Ribera de Ebro | 21.656 | 825,3 | Mora d'Ebre |
| Ripollès | Ripollés | 25.744 | 958,7 | Ripoll |
| Segarra | - | 18.497 | 721,2 | Cervera |
| Segrià | Segriá | 166.090 | 1.393,7 | Lleida |
| Selva | - | 117.393 | 995,5 | Santa Coloma de Farners |
| Solsonès | Solsonés | 11.466 | 998,6 | Solsona |
| Tarragonès | Tarragonés | 181.374 | 317,1 | Tarragona |
| Tierra Alta | - | 12.196 | 740,0 | Gandesa |
| Urgell | Urgel | 31.026 | 586,2 | Tàrrega |
| Val d'Aran1 | Valle de Arán | 7.691 | 620,5 | Vielha |
| Vallès Occidental | Vallés Occidental | 736.682 | 580,7 | Sabadell i Terrassa |
| Vallès Oriental | Vallés Oriental | 321.431 | 851,9 | Granollers |
| 1 Aráni nyelven; katalánul Vall d'Aran. | ||||
Önkormányzati rendszer (Municipios)
A katalóniai önkormányzatok száma 2005 - ben 946 volt, ebből 502 önkormányzat lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 önkormányzat lakossága több, mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a.
- Barcelona provincia - 310 település. Néhány városa: Arenys de Mar, Argentona, Badalona, Berga, Calella, Canet de Mar, L'Hospitalet de Llobregat, Igualada, Malgrat de Mar, Masnou, Mataró, Pineda de Mar, Cerdanyola del Vallès, Sitges, Vic ...
- Tarragona provincia - 183 település. Néhány városa: Cambrils, Deltebre, La Galera, Reus
- Lleida provincia - 230 település. Néhány városa: Balaguer, Bellver de Cerdanya , La Seu d'Urgell
- Gerona provincia - 221 település. Néhány városa: Banyoles, Besalú, Blanes, La Bisbal d'Empordà, Lloret de Mar, Olot, Palamòs, Puigcerdà, Ripoll, Roses, Tossa de Mar
[szerkesztés] Katalónia története
- 80.000 éves leletek tanúskodnak az ember megjelenéséről.
- i.e. 5000: pásztorkodó és földművelő népek - ld. montserrati kerámiák.
- i.e. 6. sz: Afrika felől ibérek érkeznek és keverednek az őslakosokkal.
- i.e. 7. sz: görög települések a parton, Rosas (kat. Roses) és Empúries
- főníciai és pun hódítók jelennek meg területén, i.e. 3. sz: Hamilcar Barcas települést alapít Barcino néven.
- görög kereskedők hívják be a rómaiakat, Hispania Tarraconensis néven a rómaiak ibériai birtokainak központja, fővárosuk Tárraco (ma Tarragona). Gazdasági és társadalmi fellendülés következik be, szír, zsidó és arab kereskedők érkeznek.
- 415: Ataulf király vezetésével gótok telepednek le, megalapítják Gothalaniát (Katalónia), kilenc püspökség alakul ki.
- 710-718: Tarif Ibn Malik vezetésével elfoglalják az arabok
- 801: a nyugati mórok és gótok kiűzése, Katalónia a Frank Birodalom része
- 847: Szőrös Wifred gróf szabadítja fel a frank uralom alól, megalapítja a Barcelonai Grófságot.
- 12.sz.: IV. Rajmund Berenguer feleségül veszi Petronila aragón királynőt és Katalónia egyesül Aragóniával, további királyai: II. Alfonz, II. Péter, I. Jakab (felesége Árpádházi Jolán, II. András magyar király leánya) Ezután terjeszkedés a Földközi-tengeren: Szicília, Szardínia, Korzika elfoglalása.
- 1412: kasztíliai I. Ferdinánd kerül trónra, aki szembeszegül a katalán hagyományokkal.
- 1479: Kasztíliához kapcsolódik megőrizve nyelvét és alkotmányát
- 1640 - 1652: IV. Fülöp katonaság felállítását rendeli el franciaországi háborúihoz és súlyos adókkal sújtja a népet, lázadás tör ki, de a király leveri.
- 1652: francia kézre kerül, majd 1659-ben elveszti a Pireneusoktól északra eső területeit - Rosellón, Conflent, Vallespir, Cerdanya Franciaország része lesz.
- 1714: V. Fülöp csapatai foglalják el, betiltják a nyelvet, kitelepítik az egyetemet.
- A tartomány a Napóleon elleni függetlenségi háború idején egyesül végérvényesen Spanyolországgal.
- 19. sz: létrejön az ipari burzsoázia, vasútvonalak építése, az építkezés kora.
- 1938-39: 4 hónap után foglalják el Francisco Franco csapatai a katalán fővárost.
- 1977: újra működhet a Katalán Kormány (Generalitat de Catalunya), melynek első elnöke Josep Tarradellas.
[szerkesztés] Nyelvek megoszlása és használata a tartományban
Katalónia nyelvhasználata
| Mely nyelvekkel azonosítják magukat a katalánok(2003) | |||
| Anyanyelv | Saját nyelv | Általában használt nyelv | |
| Katalán | 40,4 % | 48,8 % | 50,1 % |
| Kasztíliai | 53,5 % | 44,3 % | 44,1 % |
| Mindkét nyelv (katalán és kasztíliai) | 2,8 % | 5,2 % | 4,7 % |
| Aráni | 0,1 % | 0,0 % | 0,0 % |
| Más nyelvek | 3,2 % | 1,7 % | 1,1 % |
A katalán nyelv ismerete Katalóniában
| A katalán nyelv ismerete Katalóniában (2001) | ||
| Az ismeret foka | Lakosság | Százalék |
| Érti a nyelvet | 5.872.202 | 94,5% |
| Beszéli a nyelvet | 4.630.640 | 74,5% |
| Olvas katalánul | 4.621.404 | 74,4% |
| Ír katalánul | 3.093.223 | 49,8% |
| 2 éves kor feletti teljes lakosság | 6.215.281 | |
Forrás: Instituto de Estadística de Cataluña
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Katalónia UNESCO Világöröksége
- Antoni Gaudí épületei
- Güell park (Parc Güell), Barcelona,
- Güell-palota (Palau Güell), Barcelona,
- Casa Milà, Barcelona,
- Casa Batlló, Barcelona,
- Casa Vincens, Barcelona,
- Sagrada Família, Barcelona,
- Güell-kripta, Santa Coloma de Cervelló,
- A Katalán Zene Palotája (Palau de la Música Catalana), Barcelona, Lluís Doménech i Montaner
- Sant Pau Kórház (Hospital de Sant Pau), Barcelona, Lluís Doménech i Montaner
- Poblet-kolostor (Monasteri de Santa María de Poblet)
- Tárraco archeológiai területe (Conjunt arqueològic de Tárraco), Tarragona
[szerkesztés] Ünnepek, szokások
Katalónia ünnepnapjai:
- április 23, Sant Jordí napja: Sárkányölő Szent György Katalónia patrónusa. Hivatalosan munkanap. E napon egy szál rózsát és egy könyvet ajándékoznak. Megfelel a Valentin nap hagyományának.
- június 24, San Juan napja: Hivatalosan ünnepnap, nem munkanap. Hagyomány szerint megelőző éjszaka zajlik az ünnepelés petárdákkal és tüzijátékokkal, mivel ez az év legrövidebb éjjele, a nyár kezdete.
- szeptember 11, Katalónia nemzeti ünnepe: Nem munkanap. Barcelona elestére emlékeznek e napon. 1714. szeptember 14 - én V. Fülöp spanyol király csapatai elfoglalták a katalán fővárost, betiltotta a katalán intézményeket. 1980 - ban a Katalán Parlament ünnepnappá nyilvánította szeptember 11 - ét.
Lásd még: Katalán irodalom
[szerkesztés] Tudomány
A tudományos és technológiai beruházás volt Katalónia fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A legismertebb katalán tudósok közt érdemes megemlíteni:
- Narcís Monturiolt, a tengeralattjáró feltalálóját
- José Comas i Solá csillagászt
- Eduard Fontserè klimatológust
- és Joan Oró biokémikust.
[szerkesztés] Közlekedés
Repülőterek
- Aeroport Internacional de El Prat (Barcelona repülőtere, Spanyolország második legnagyobb reptere)
- Aeroport de Girona
- Aeroport de Reus
- Aeroport de Sabadell
Kikötők
- Katalónia két legfontosabb kikötővárosa Barcelona és Tarragona. Emellett számos kisebb személyforgalmi, halász- és sportkikötő sorakozik a tengerparton.
[szerkesztés] Sport
- A futball katalán származású legendái: José Samitier (1902-1972), Ricardo Zamora Martínez (1901-1978)
[szerkesztés] Források
- Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
 Spanyol tartományok |
|
|---|---|
| Andalúzia | Aragónia | Asztúria | Baleár-szigetek | Baszkföld | Ceuta | Extremadura | Galícia | Kanári-szigetek | Kantábria | Kasztília-La Mancha | Kasztília és León | Katalónia | La Rioja | Madrid | Melilla | Murcia | Navarra | Valencia | |
Based on work by