Hercegség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

II. Albert, Monaco hercege (balra) egy olyan hercegséget reprezentál, ahol a címmel adminisztratív hatalom is jár. Károly herceg, Wales hercegének címe viszont csupán tituláris.

A hercegség olyan állam vagy egyéb terület, amelyet egy, adott uralkodó családba tartozó herceg vagy hercegnő irányít. Jellemző Európára, Ázsiára, Afrikára és a világ más részeire is, habár az utóbbiakban általában az európai gyarmatosítók nyomán jöttek létre. A hercegségek között alapvetően különbséget lehet tenni aszerint, hogy függetlenek, vagy egy másik állam (királyság) területéhez tartoznak (függők).

[szerkesztés] Független hercegségek

A független hercegségeknek több fajtáját ismerjük – mindegyik közös abban, hogy az uralkodó (államfő) címe „herceg”, valamint abban, hogy területileg jelentősen kisebbek az átlagnál.

Azok a hercegségek, amelyekre mint „nagyhercegség” hivatkozunk, történelmük során végig függetlenek voltak (például Luxemburg).

A modern, demokratikus berendezkedésű, parlamenttel rendelkező hercegségekre, amelyekben a törvényhozás és végrehajtás funkciói külön kézben vannak, a „parlamentáris hercegség” kifejezést használjuk. Létezik az úgynevezett társhercegi rendszer, amely lényege, hogy az uralkodói címmel nem egy, hanem két személy – a két társherceg – rendelkezik. Ilyen ország Andorra, ahol a mindenkori francia köztársasági elnök, és a spanyol (katalán) Seu d'Urgell püspöke rendelkezik a címmel.

Példaként említendő még Monaco és Liechtenstein is, amelyekben egy-egy herceg az államfő.

[szerkesztés] Önjelölt hercegségek, és önjelölt hercegek

A világon jelenleg több, olyan nemzetközileg nem elismert „ország” is létezik, amely függetlennek és hercegségnek véli magát. Ilyen például az angliai Sealand, amely egy második világháborús mesterséges szigetet tart magáénak (lakossága egy fő, területe pedig 550 m²); Seborga, egy olasz kisváros (4 km² területtel) és egy ausztráliai terület (ahol az alapító farmer a herceg - területe 75 km²).

[szerkesztés] Mai hercegségek adatai

Név	Terület	Főváros	Herceg(ek)
Andorra Principat d'Andorra	468 km²	Andorra la Vella	Jacques Chirac és Joan Enric Vives i Sicilia társhercegek
Liechtenstein Fürstentum Liechtenstein	160 km²	Vaduz	II. Hans-Adam herceg
Luxemburg Grousherzogdem Lëtzebuerg	2 568 km²	Luxembourg	Henri nagyherceg
Monaco Principatu de Múnegu	1,93 km²	Monaco	II. Albert herceg

[szerkesztés] Függő hercegségek

A középkori Európában a hercegség a királyság részterületeként jelent meg. Itt a vezető a terület feudális birtokosa, a herceg volt. A századok során számos, nem független hercegség létezett a különféle országokban; még mai napig is vannak például Angliában. Mára ezek elvesztették a politikai jelentőségüket, sőt, már nem is jelentenek feltétlenül földrajzi egységet (példa erre a királyi család által használt „Wales hercege” cím).

Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!