Aknaszlatina

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Felszíni sótömb Aknaszlatinán. Háttérben a sóbánya épitményei.

Aknaszlatina (ukránul Солотвино (Szolotvino / Solotvyno), oroszul Солотвина (Szolotvina / Solotvina), szlovákul Kostel Solotvonski, románul Ocna Slatina): város a mai Ukrajnában, Kárpátalján a Técsői járás ban. Lakóinak száma 9.276 fő a 2001-es népszámlálás adatai szerint, ebből mintegy 4.000 magyar nemzetiségű.

Szanatórium az aknaszlatinai sóbányában.

[szerkesztés] Fekvése

Técsőtől 24 km-re délkeletre a Tisza jobb partján fekvő település. Faluszlatina tartozik hozzá. A Tisza túlpartján Romániában, Aknaszlatinával szemben Máramarossziget terül el. A két települést korábban híd kötötte össze, amelyet 1944-ben felrobbantottak. A hídat 2002-ben újjápítették, de egyelőre nincs átadva a forgalomnak. Átlagos tengerszint feletti magassága 283 m.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a magyar akna és a szláv zalato (= arany) főnevek összetétele.

[szerkesztés] Története

1360-ban Zlatina néven említik először. Már a római korban lakott volt. A környék leggazdagabb sóbányája van itt, amely a 13. század óta működik. Bányászai már 1492-ben lázongtak a rossz körülmények miatt, 1514-ben tevékenyen részt vettek a Dózsa-féle parasztfelkelésben, majd 1703-ban a Rákóczi-szabadságharcban. A 18. és 19. században egymás után nyitották meg az újabb és újabb sóbányákat. 1880-ban ért ide a vasútvonal. 1910-ben 2330, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Szigeti járásához tartozott. 1944-ben innen is elvitték a magyar és sváb nemzetiségű férfiakat, akik többsége elpusztult az orosz lágerekben. 1989-ben magyar középiskola nyerte vissza itt önállóságát.

[szerkesztés] Gazdasága

A település életét évszázadok óta a sóbányászat határozza meg. Az ipari méretű sókitermelés csak az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a XIX. században kezdődött el. A szovjet időkben jelentősen növelték a termelést. 1960-ban 326 000 t, 1970-ben 451 000 t sót hoztak a felszínre (ez az Ukrán SZSZK sótermelésének 10%-ka volt). A Szovjetunió felbomlását követő gazdasági válság a bányát sem kerülte el, a termelése jelentősen visszaesett. Napjainkban ipari és mezőgazdasági célokra bányásznak sót.

Napjainkban a 8-as és a 9-es számú bánya működik, előbbiben főleg románok, utóbbiban magyarok dolgoznak. A korábbi bányák kimerültek, többségük beomlott. A 9-es bánya felső vágataiban 1968 óta allergiát és légúti betegségeket gyógyítanak. A településen – Ukrajnában egyedüliként – allergológiai kórház működik.

[szerkesztés] Látnivalók

Már a 19. században sósvizű gyógyfürdő működött itt, jelenleg Kisszlatinán van gyógyfürdő.
A település életét meghatározó sóbányászat történetét a helyi bányamúzeum mutatja be.

Kárpátalja városai
Városok
Beregszász \| Csap \| Huszt \| Ilosva \| Munkács \| Nagyszőlős \| Rahó \| Szolyva \| Técső \| Ungvár
Városi jellegű települések
Aknaszlatina \| Bustyaháza \| Dombóháza \| Kőrösmező \| Nagyberezna \| Nagybocskó \| Ökörmező \| Perecseny \| Szentmiklós \| Taracköz \| Visk