Csap (Ukrajna)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csap (ukránul Чоп (Csop / Chop), szlovákul Čop (Csop)): város a mai Ukrajnában Kárpátalján az Ungvári járásban. Ma 10 000 lakosából 5000 (50%) a magyar.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Gazdaság 5 Külső link

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország északkeleti határán, Ungvártól 22 km-re délnyugatra, a Tisza nagy kanyarjában fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve szláv eredetű magyar személynévből ered.

[szerkesztés] Története

1281-ben Chap néven említik először. Római katolikus templomát a 18. században megrongálódott helyett 1900 körül építették, egyben ezt használják a reformátusok is. Református temploma 1642-ben épült, de ezt a Tisza sorozatos áradásai megrongálták. Helyette 1875-ben építettek kőtemplomot, tornya 1902-ben lett kész. A II. világháború végén pusztult el. 1910-ben 2318, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

[szerkesztés] Gazdaság

A volt szovjet (ma ukrán) vasutak eltérő nyomtávja miatt átrakási központra van szükség, amely Ukrajnában Csap (ukránul Csop) térségében, a határ túloldalán, Magyarországon Záhonyban és körzetében épült ki. Határában van a közúti határátkelőhely is Magyarország és Ukrajna között.

[szerkesztés] Külső link

Csap város honlapja