Nagyszőlős

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyszőlős (ukránul Виноградів (Vinohragyiv / Vynohradiv), oroszul Виноградов (Vinogradov ), románul Seleuşu Mare): város Ukrajnában, Kárpátalján a Nagyszőlősi járás székhelye. Ma 24 275 lakosának csupán 15%-a (3400 fő) magyar.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Híres emberek
6 Testvérvárosa
7 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Fekvése

Beregszásztól 35 km-re délkeletre a Fekete-hegy nyugati lábánál fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a város feletti Fekete-hegy déli oldalán levő szőlőültetvényekről kapta, a terület kiváló szőlőtermőhely.

[szerkesztés] Története

1262-ben Zceuleus néven említik először. Ugocsa vármegye egyik legrégibb települése, első lakói valószínűleg királyi vincellérek voltak. Már 1262-ben királyi kiváltságlevelet kapott. 1329-ben gazdasági és kereskedelmi jogokat kapott Károly Róbert királytól, ettől kezdve Ugocsa vármegye székhelye. Itt zajlott 1662. január 23-án nagyszőlősi csata, amelyben az Apafit támogató török hadtól vereséget szenvedett és elesett Kemény János erdélyi fejedelem. 1717-ben a betörő tatárok csaknem egész lakosságát kipusztították. 1880-ra már 4400 körülire emelkedett a lakossága, 1881-ben polgári iskolája nyílt. 1944-ben magyar férfilakosságát, mintegy 5000 embert elhurcolták az oroszok, 70%-uk elpusztult. 1910-ben 7811 lakosából 5943 magyar, 1266 ruszin és 540 német volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye székhelye volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai, melyet 1308-ban említenek először. 1315-ben Károly Róbert király megostromolta és leromboltatta. A területet a 15. században a ferencesek kapták meg, akik erős kolostort építettek az egykori vár mellé. Ez 1558-ban néptelenedett el. A romokat a nép ’’Kankóvár’’nak nevezi valószínűleg a barátok kalikóból szőtt durva csuhája alapján. A várromtól délre 14. századi kis kápolna áll.
Későbbi várát 1399-ben a Perényiek kezdték építeni, helyén ma a barokk Perényi-kastély áll. A kastélyt 1573-ban említik először, a 17. és 18. században barokk stílusban építették át.
Mai barokk ferences temploma és kolostora 1744-ben épült, 1889-ben átépítették.
Nagyboldogasszony temploma a 13. században épült, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 20. század elején helyreállították. 1945 után berendezése elpusztult, csak 1989-ben lett újra az egyház.
Ferences kolostorát a 15. században alapították. 1556-ban a reformátussá lett helyiek a kolostort megrohanták, a szerzeteseket megölték, Kapisztrán Szent János Újlakról ide hozott testét kútba dobták. A ferenceseket 1668-ban a Perényiek hívták vissza, de a kolostor 1747-ben leégett. Mai épülete 1889-ben épült.
Református temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban.
A volt vármegyeháza előtt áll Perényi Zsigmond 1906-ban a főtéren felavatott, majd 1991-ben ide helyreállított szobra. Az épületben ma magyar középiskola működik, mely a nevét viseli.

[szerkesztés] Híres emberek

A kastéllyal szemben levő házban lakott Bartók Béla 1889 és 1892 között, édesanyja itt volt tanítónő. 1892-ben itt a vármegyeházán lépett fel először saját szerzeményével.
Itt született 1789-ben Csorba József orvos, fizikus.
Itt született Majos János kuruc kapitány.
Itt született 1859-ben Révész Imre festőművész (aki itt a temetőben is nyugszik)
Itt született 1877-ben Nagy Endre író, színigazgató.
Itt hunyt el 1923-ban Ráthonyi Ákos korának népszerű operett és népszínmű-énekese