Szentmiklós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szentmiklós (ukránul Чинадієве (Csinagyijeve / Chynadiyeve), oroszul Чинадиево (Csinagyijevo / Činadievo), szlovákul Činadno): falu a mai Ukrajnában Kárpátalján a Munkácsi járásban.
[szerkesztés] Fekvése
Munkácstól 10 km-re északkeletre a Latorca partján fekszik, Alsógereben, Beregvár, Pásztorlak és Kékesfüred tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
1214-ben említik először. A Latorca völgyében fekvő 6700 lakosú település már a neolit korban lakott volt. A galiciai kereskedelmi út mellett fekvő település gyorsan fejlődött, 1456-ban mezővárosi rangot kapott. Kastélyát 1403-ban Perényi Imre építtette, majd 1585-ben Telegdi Mihály átépítette. 1633-ban, 1729-ben, 1734-ben és 1839-ben átalakították. Többször időzött itt II. Rákóczi Ferenc, aki utolsó magyarországi éjszakáját is itt töltötte. U alakú kétszintes épület. A görög katolikus templom a 14. század elején épült, melyet 1403-ban átalakítottak, majd 1814-ben átépítették. Ekkor épült nyugati tornya. A templom ma már nem működik. 1910-ben 1646, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.
Kárpátalja városai | |||
---|---|---|---|
Városok | |||
Beregszász | Csap | Huszt | Ilosva | Munkács | Nagyszőlős | Rahó | Szolyva | Técső | Ungvár | |||
Városi jellegű települések | |||
Aknaszlatina | Bustyaháza | Dombóháza | Kőrösmező | Nagyberezna | Nagybocskó | Ökörmező | Perecseny | Szentmiklós | Taracköz | Visk |