Visk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Visk (ukránul Вишкове (Viskove / Vyshkove), oroszul Вишково (Viskovo / Viškovo), szlovákul Višká, románul Văşcova): város a mai Ukrajnában Kárpátalján a Huszti járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Huszttól 20 km-re délkeletre a Tisza völgyében a Maranyos-patak partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv Vys személynévből származik.
[szerkesztés] Története
1281-ben Visk néven említik először. A Tisza menti öt koronaváros legnagyobbika, egykor szász település. Határában egy kúp alakú hegyen állot vára, melyet a Hontpázmány nembeli Martelus fiai Mikó és Csépán emeltek 1281 és 1298 között. Először 1299-ben említik, majd 1300-ban III. András visszacserélte. Valószínűleg még a 14. század elején elpusztult, mert többé nem említik. 1329-ben Károly Róberttől kapta városi rangját. 1657-ben a lengyelek égették fel. 1717-ben a krimi tatárok pusztították, rájuk a település határában mértek súlyos csapást a husztiakkal egyesült viskiek. 1730 és 1780 között vásártartási joga volt, 1786-ban éhínség pusztított. Református népiskolája a 17. század közepén nyílt meg. Koronavárosi kiváltságait az 1848-49-es szabadságharc után elveszítette. 1918-ban a bevuló románok, majd a csehek pusztították. 1944-ben magyar férfilakosságát az oroszok elhurcolták, 70%-uk a lágerekben pusztult el. 1910-ben 4839 lakosából 3871 magyar, 831 ruszin és 126 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott. 8000 lakosának 40%-a magyar nemzetiségű, a többi ruszin.
[szerkesztés] Látnivalók
- Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14. és a 15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1656. február 17-én II. Rákóczi György országgyűlést tartott itt, ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. A templomot 1970-ben újították fel. Fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi
- Görög katolikus temploma 1831-ben épült az angyali üdvözlet tiszteletére.
- A várhegyi fürdő savanyúvize gyógyhatású.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1797-ben Lassú István földrajzi író.
- Itt született 1842-ben Fehér Ipoly Kálmán pannonhalmi főapát.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A viski Várhegy mondája A Várhegy nótája
Kárpátalja városai | |||
---|---|---|---|
Városok | |||
Beregszász | Csap | Huszt | Ilosva | Munkács | Nagyszőlős | Rahó | Szolyva | Técső | Ungvár | |||
Városi jellegű települések | |||
Aknaszlatina | Bustyaháza | Dombóháza | Kőrösmező | Nagyberezna | Nagybocskó | Ökörmező | Perecseny | Szentmiklós | Taracköz | Visk |