Técső
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Técső (ukránul Тячів (Tyacsiv / Tiachiv), oroszul Тячeв (Tyacsev / Tjačev), szlovákul Tačová, románul Teceu Mare): város a mai Ukrajnában Kárpátalján a Técsői járás székhelye. Kazincbarcika testvérvárosa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város Huszttól 30 km-re délkeletre a Tisza jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.
[szerkesztés] Története
1211-ben Tecu néven említik először. A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta, városi ranngal. Az öt máramarosi koronaváros egyike. 1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.
[szerkesztés] Látnivalók
- 13. századi eredetű református temploma 1546-óta a reformátusoké, 1748-ban bővítették, tornya 1810-ben épült. Festett kazettás mennyezete 1748-ban készült. 1985-ben renoválták.
- A Kossuth-mellszobor 1896-ban készült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt áll Hollósy Simon festőművész egykori alkotóháza, ahol 1915-től haláláig 1918-ig élt.
- Itt született 1869-ben Vandrasek József gyógyszerész, vegyész.