Rahó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rahó (ukránul Рахів (Rahiv / Rakhiv)), oroszul Рахов (Rahov), szlovákul Rachov, románul Rahău): város a mai Ukrajnában a Rahói járás székhelye.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Testvérvárosai 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Técsőtől 70 km-re keletre a Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik. Rahómező (Rachová Poiana), Aknarahó (Rachová Kosulská) és Bocskórahó (Rachová Bochuvská) egyesülése. Határában 3 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a Rahó pataknévből, az pedig a szláv orehov (= diós, mogyorós) szóból származik.

[szerkesztés] Története

1373-ban Rahow néven említi először oklevél. A 17. század közepén már itt állt Jánoky Gáspár kastélya, mely a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el. Iparosodása a 19. század közepén indult meg, ekkor számos német is telepedett itt le. A Felső-Tiszavölgy gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi központja lett. 1792-ben és 1828-ban épültek görögkatolikus templomai. 1910-ben 6577 lakosából 4432 ruszin, 1177 magyar és 917 német volt. A 2001-es népszámláláskor lakóinak száma 15 241 volt, ebből 12%-nyi magyar nemzetiségű.

[szerkesztés] Testvérvárosai

• Szeged, 1939

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• http://www.rakhiv.com
• http://www.karpataljaturizmus.net/muemlek-var97.html