Újvidék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Polgármester | Maja Gojković |
Régió | Bácska |
Körzet | Dél-bácskai |
Terület | 235.6 km² |
Népesség
|
|
Irányítószám | 21000 |
Körzethívószám | 21 |
Testvérvárosai | Dortmund, Modena, Norwich, Budva, Helioupolis, Chang Chun |
Újvidék város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa. Neve szerb nyelven (cirill írással) és ruszinul Нови Сад, szerbül (latin írással) és horvátul Novi Sad, szlovákul Nový Sad, németül Neusatz.
Manapság Szerbia második legnagyobb városa, mely a Dél-bácskai körzetben (Južnobački Okrug) helyezkedik el. A Vajdaság lakosságának kb. 20%-a él itt, lakosainak száma a 2002-es népszámlálás adatai szerint 215 659 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, horvátok, magyarok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal (Petrovaradin) szemben. Tengerszint feletti magassága 70 és 80 méter között váltakozik. ( )
[szerkesztés] Története
Újvidék helyén az ásatások során már 3000 éves romokat is tártak fel. A római korban Cusom városát alapították meg itt. Később avarok, gepidák és alánok lakták. A mohácsi vész idején létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő cisztercita apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, ez teljesen elpusztult. A szerbek ezután alapították meg a jelenlegi várost, pontosan 1694-ben. Az „új” város első lakóit 12 katona jelentette, akik a Duna túlsó partján lévő péterváradi várban teljesítettek szolgálatot. A környező települések (Karlóca (Sremski Karlovci), Kamanc (Sremska Kamenica), Pétervárad) azonban már mind jóval régebbiek.
1748-ban kapott városi jogot. Az ekkortól megjelenő iskolákkal lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az Osztrák-Magyar Monarchia idejére esnek. Az első világháborúig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a Matica Szrbszka Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő.
Az 1920-as trianoni békeszerződés a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolta. 1941 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A II. világháború alatt előbb a magyar és német katonaság, később a szerb partizáncsapatok követtek el etnikai alapú attrocitásokat, bűntetteket a polgári lakossággal szemben. (Lásd: újvidéki vérengzés, délvidéki vérengzések.) A svábokat a háború után kitelepítették.
A XX. század második felére a lakosság létszáma 300 ezer fölé emelkedett. Jelentős iparvárossá, kereskedelmi és pénzügyi, kulturális központtá vált. Több színház és egyetem található benne. Fontos a nemzetiségi nyelvű színházak léte. Ma is itt nyomtatják a Magyar Szó című vajdasági magyar nyelvű napilapot.
1988-ban zajlott a „joghurt-forradalom”, amivel a helybeliek a politikai változásokat sürgették a Vajdaságban. A név onnan ered, hogy a hivatalos szónokokat ilyen tejtermékkel dobálták meg. A NATO-támadás előtti utolsó békés időszakban, 1996-1997-ben ismételten diáktüntetések voltak.
A 1999-es NATO-bombázások során légitámadások érték a város. Megsemmisítették a különleges rendőri erők kiképzőbázisának – addigra kiürített – objektumait, de lerombolták a város hídjait is, megbénították a kommunikációt és időleges ivóvízhiány lépett fel. Később viszonylag gyorsan helyrezökkent az élet.
[szerkesztés] Gazdaság
Folyami kikötője mellett rendelkezik gép-, vegy-, olaj-, textil- és élelmiszeriparral.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1822. február 7-én Ðorđe Stratimirović, az 1848–49-es szabadságharcban a szerb felkelők főparancsnoka.
- Itt született 1881. május 18-án Garas Márton színész, rendező, filmrendező, a magyar némafilmgyártás hőskorának kimagasló alakja.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Karlóca (Sremski Karlovci): A magyar történelembe a karlócai békeként írta be nevét a városka. 1699-ben ért véget a Szent Liga és az oszmán birodalom háborúja. Magyarország Temesvár környékének kivételével felszabadult a török uralom alól. Ezután Ausztria nagyhatalommá vált, míg a török birodalom már csak visszavonult, védekezett.
- Pétervárad (Petrovaradin): A középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta, ma múzeum és jelentős kirándulóhely a város erődítménye. A vár toronyórájának mutatói fordított szerepűek. A nagymutató mutatja az órák múlását abból a célból, hogy a Dunán elhaladó hajók messziről láthassák a helyi időt.
- Újvidék főterén áll a nagyszabású városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található még a szép helyi katolikus templom is.
[szerkesztés] Képtár
Pétervárad a Duna-partról |
|||
...és ahogy a helyiek látták 1999-ben |
A Szabadság-híd újjáépítése 2005-ben |
Árvíz 2006-ban |