Pétervárad

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város a Vajdaságban, a mai Szerbia Dél-bácskai körzetében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Híres emberek 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A helység Újvidék mellett a Duna révjének két oldalán alakult ki. Ma közigazgatásilag Újvidékhez tartozik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Gurwey fia Péter volt, aki 1213-ban Gertrud királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „ kis vár” jelentésű.

[szerkesztés] Története

• 1237-ben Peturwarod néven említik először. A római korban Cusumnak, majd Acumincumnak nevezett település volt itt.
• Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert király Garai Jánosnak adta.
• Az 1440–41-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké.

• 1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen.
• 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni.
• 1688-ban Miksa Emmánuel bajor választófejedelem felszabadította, de 1694 őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult.
• 1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett.
• Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot 1716. augusztus 5-én. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti, búcsújáróhely.

• 1849. június 5-én Kiss Pál honvádtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő magának akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált.
  A honvédség IX. hadteste azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utólsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.
• 1910-ben 5727 lakosából 3266 horvát, 894 német, 730 szerb, 521 magyar, 159 szlovák volt.
• A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
• 2002-ben 13 974 lakosából 9708 szerb, 1364 horvát, 779 jugoszláv, 396 magyar, 228 montenegrói, 141 ruszin volt.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1801. október 16-án gr. Joszip Jellasics horvát bán, császári altábornagy.
• 1849. június 5-étől Kiss Pál honvédtárbornok volt a vár parancsnoka szeptember 7-éig.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Pétervárad On-line
• A Vajdaság települései és címerei - Pétervárad