Temesvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Temesvár

Megye	Temes megye
Település	megyeszékhely
Polgármester	Gheorghe Ciuhandu, Keresztény-Demokrata Néppárt, 1996 óta
Terület	130,5 km²
Népesség (2002)	317 651
Népsűrűség	2575 fő/km²
Földrajzi koordináták	é. sz. 45°45′35’’ k. h. 21°13′48’’
Weboldal	http://www.primariatm.ro/

Temesvár (románul Timişoara, németül Temeschwar, szerbül Temišvar, latinul Temesvarium) város a mai Romániában, a Bánság központja, az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. é. sz. 45°44′58’’ k. h. 21°13′38’’

Tartalomjegyzék 1 Nevének eredete 2 Története 3 Népessége 4 Látnivalók 5 Testvérvárosok 6 Híres emberek 7 Galéria

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a Temes folyónévből ered, a középkorban ugyanis a Temes a városon folyt keresztül. Etimológiája a szláv Tamiš, ez pedig a dák thibiso (= mocsaras) szavakon alapszik. A román Timişoara a magyarból való.

[szerkesztés] Története

Ősi lakott hely, a 2. században római erőd állt a helyén. 1212-ben említik várát castrum regium Themes néven. Temesvár Károly Róbert alatt lett nagyváros, aki kezdetben itt tartotta udvarát. 1387-ben a város mellett győzte le Garai Miklós macsói bán a lázadó déliek seregét. 1397-ben országgyűlés színhelye. Főispánja volt Hunyadi János és Kinizsi Pál. 1514. június 9-én a parasztsereg ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János felmentette, Dózsa György fogságba esett, majd itt is végezték ki, a helyet a Segítő Boldogasszony szobra jelöli.

A török 1552. július 27-én heves ostrom után foglalta el, Losonczi Istvántól, aki a kivonulás közben szintén elesett, s csak 1716-ban szabadította fel Savoyai Jenő herceg. A 18. században a Temesi Bánság központja. 1732-ben ide költözött a csanádi püspök és káptalan. Püspöki temploma 1736 és 1773 közt épült, a csanádi püspökök temetkezőhelye. 1748-óta szerb ortodox püspökség székhelye. 1781-ben szabad királyi város lett. 1790. szeptember 1-jén itt nyílt meg a szerb nemzeti kongresszus, amely a magyarországi szerbeknek területi autonómiát követelt. 1849. augusztus 9-én falai alatt folyt a temesvári csata, amely a magyar honvédsereg teljes vereségével végződött. A vár bontását 1907-ben kezdték el, ma kevés maradványa látható.

Temesvár elsők között szerepel a világon, ahol a tömegközlekedésben bevezették az omnibuszt, és 1884-ben Európában elsőként villanyárammal világították a főteret. A város 1940–ben lett egyetemi város, ma már 16 000 egyetemista több mint 24 szakterületen tanulhat.

1910-ben 72 555 lakosából 31 664 német, 28 552 magyar, 7 566 román, 3 482 szerb, 392 cseh, 341 szlovák, 148 horvát, 124 bolgár és 112 cigány volt. 1918 és 1920 között francia megszállás alatt állt, 1920-óta Románia része.

1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntő romániai forradalom.

A Dózsa György kivégzésének állítólagos helyén 1906-ban felállított Mária-kápolnától nem messze áll háttal a református templom épülete. Bejáratánál a szűk kis utcában 1989. december 15-én itt győltek össze a Tőkés Lászlót védő hívek, majd élő láncot alkotva megakadályozták az erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyarapodó szolidáris tömeg hozta létre az elkövetkező tüntetéssorozatot.

[szerkesztés] Népessége

1992-ben 334 115 lakosából 274 511 román, 31 785 magyar, 13 206 német, 11 945 egyéb, főként szerb és 2 668 cigány volt. 2002-ben a magyarok száma már csak 25 135 volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• Római katolikus székesegyház (1736 és 1773 között épült barokk stílusban)
• Három zsinagóga áll a városban, mindegyik leromlott állapotban.
• Néprajzi, művészeti és történeti múzeum
• A Segítő Boldogasszony szobra ( ez jelöli Dózsa György kivégzésének helyét)
• Az 1989-es forradalom több emlékhelye
• Dóm tér; közepén a Pestisoszlopppal és mezotermál ásványvizes kúttal. A teret barokk épületek szegélyezik:
  • Dómtemplom: a csanádi püspökség székesegyháza volt, 1736 után épült, osztrák barokk stílusban. Tornyait alacsonyra építették, hogy a régi várrendszerben az ágyúgolyók útját ne akadályozza.
  • Szerb ortodox székesegyház (1734-ben épült).
  • Savoyai Jenő herceg háza (bár átépült, egy régi falképén még a régi vár Forfoza kapuja is látható).
  • Volt katolikus püspöki palota
  • Volt Kormányszéki palota (450 helyisége van, ma itt a törvényszék található).
• Szabadság tér:
  • Régi városháza
  • Régi piarista gimnázium, eredetileg ferences kolostor
  • Balra a modellházzal szemben van Temesvár egyetlen középkori épülete, a Hunyadi-várkastély. Ezt Károly Róbert építtette 1318-ban, később Hunyadi János átalakíttatta, majd az 1849–es ostrom alatt rommá lett, 1851-ben renoválták. Nagy kiterjedésű múzeumának 22 termében 50 000 tárgyat őriznek, a természettudományi részének 23 termében pedig 16 000 darabos madár- és 21 000 példányos lepkegyűjtemény található.
  • Az Opera tér felé tartva a kis sétálóutcán jobbra van a Temesvári Magyar Színház és a Német Színház is, ezek egy épületegyüttest alkotnak az Állami Operaház és Nemzeti Színházzal, melynek főbejárata az Opera-térre nyílik.
• Opera tér: Innen kivonták a forgalmat, így egy hatalmas sétányt, műemlékekkel körbevett főteret hoztak létre.
  • Román Állami Opera és Nemzeti Színház (eredeti homlokzatát neobizánci stílusban alakították át)
• Román ortodox (Metropolia) székesegyház (1936 és 1946 között épült, Románia legnagyobb ortodox temploma; tornya 83 m magas. A laza terület miatt 17 000 pillérre építették.)
  • A forradalom áldozatainak emlékkeresztjei
• Bega csatorna: A várost kettészelő csatornát még 1763 után gróf Mercy építette, összekötvén a Temes folyóval lecsapolta a mocsaras vidéket. A 2-3 m mély csatorna hajózható, kis sétahajó jár rajta. Hét kis híd szeli át, mindkét partján öreg fűzfákkal övezett sétány található.

[szerkesztés] Testvérvárosok

• Faenza
• Gera
• Karlsruhe
• Mulhouse
• Palermo
• Rueil-Malmaison
• Szeged
• Treviso
• Újvidék
• Nagybecskerek

[szerkesztés] Híres emberek

• Berczik Árpád író itt született 1842. július 8-án,
• Brocky Károly festőművész itt született 1807. május 22-én,
• Dózsa György parasztfelkelő itt hunyt el 1514. július 20-án,
• André Francois rajzfilmrendező itt született 1915. november 9-én,
• Justus Pál szociáldemokrata politikus, író, a Rajk-per másodrendű vádlottja itt hunyt el 1965. december 28-án,
• Kiss Ernő honvéd tábornok itt született 1799. június 13-án,aradi vértanú,
• Klapka György honvéd tábornok, Komárom védője itt született 1820. április 7-én,
• Kós Károly építész, író itt született 1883. december 16-án,
• Limmer Ferenc zeneszerző itt hunyt el 1857. január 17-én,
• Majtényi Erik író itt született 1922-ben,
• Méliusz József író itt született 1909. január 12-én,
• Nádor Mihály színházi karnagy, zeneszerző, itt született (1882. április 16.– † ?, 1944.) aki a fasizmus áldozata lett,
• Pálffy György altábornagy, a Rajk-per egyik áldozata itt született 1909. szeptember 16-án,
• Johnny Weissmüller színész, Tarzan alakítója Itt született 1904. június 2-án.

[szerkesztés] Galéria

	Temesvári villamos