Város

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

São Paulo központja

A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A város élén ma általában a polgármester áll.

Tartalomjegyzék

1 Várostípusok
2 A várossá nyilvánítás Magyarországon
- 2.1 Története
- 2.2 Ma
3 Lásd még
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Várostípusok

Történelmi belváros (Debrecen)

Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utak mentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, pl. kikötők hatására, de jellemzőek a nyersanyagbázisok (szén, vas, olaj, stb.) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá tipikus iskolavárosok és zarándokhelyek, gyógyvárosok, üdülő- és fürdővárosok, amelyek speciális okot szolgáltatnak az emberek összejövetelére, tartós egy helyben tartózkodására.

Németországban és Franciaországban a népességszám alapján tesznek különbséget a város és a falu között. Sok országban meg van szabva, mekkora népességszámtól lehet város egy település; ez Japánban a legmagasabb (30 000 fő) és Izlandon a legalacsonyabb (200 fő).

Az Egyesült Államokban város az a közösségi település („community”) lehet, amely egyetemet alapít és tart fenn, míg máshol a foglalkoztatottsági struktúrában látják a falu és a város közti lényegi különbséget.

Jellegzetes városi látkép (Tatabánya)

Magyarországon történelmi okoknál fogva (lásd: Trianoni békeszerződés) viszonylag kevés a nagyobb város, azaz az olyan település, amely természeti adottságánál, gazdasági erejénél, fejlettségénél, funkcióinál és a munkamegosztásnál fogva olyan dolgokat kínál a lakóinak, amelyek csak városban érhetők el. Egy biztos, hogy a város sokkal bonyolultabb és mozgalmasabb környezet, nagyobb és színesebb életmódbeli lehetőségeket kínáló helyszín, a faluhoz képest központi és meghatározó, vezető szerepet betöltő közösségi mozgástér.

Külön jelenség a nagyváros (100 000 lakosnál népesebb) településkategória, amely méreténél, gazdasági erejénél és esetleg kivételezett helyzeténél fogva elvileg magasabb technikai, infrastrukturális szinten működhet, mint az önmaguk eltartására nem képes, kisebb városok és települések. Magyarországon jelenleg kilenc város népessége nagyobb 100 000 főnél. A nagyvárosok fejlődését emellett a városba irányuló „természetes” és erőszakos migráció alakítja.

[szerkesztés] A várossá nyilvánítás Magyarországon

[szerkesztés] Története

A középkorban alakult ki a mezőváros és a szabad királyi város, illetve az utóbbi válfajaként az ún. tárnoki város.

[szerkesztés] Ma

Belvárosi utcakép (Miskolc)

A várossá nyilvánítás és egyéb területszervezési kérdések (megyei jogú várossá nyilvánítás, település másik megyéhez csatolása, településegyesítés vagy annak megszüntetése, megye elnevezése és székhelyének megállapítása, fővárosi kerületi tagozódásról való döntések) az 1999. évi XLI. törvény 1. §-a értelmében a köztársasági elnök és az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és a döntések meghozására évente egy alkalommal kerül sor. A várossá nyilvánítási kérelmet a település polgármestere a közigazgatási hivatal vezetője útján terjesti fel a Belügyminisztériumnak.

A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti városá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.

Magyarországon jelenleg 298 település rendelkezik városi ranggal, ebből 23 kiemelt szereppel is (főváros, megyei jogú város.) Ezeknek a városoknak jelentős része (kb. 240 település) az utóbbi 100 évben nyerte el a városi rangot. A teljes népeség 64,6%-a él városban, ezzel hazánk közepesen városiasodott országnak számít.