Tycho Brahe
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tycho de Brahe (Knudstrup, Dánia, 1546. december 14. – Prága, Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.
Jogásznak tanult. Egy napfogyatkozás keltette fel érdeklődését a csillagászat iránt. 1572-ben „Nova Stella” (De nova et nullius ævi memoria prius visa Stella) címmel publikálta azt a munkáját, amelynek következtében megismerték.
1575-ben a dán királytól ajándékba kapott egy csillagászati obszervatóriumot. Innen kitűnő megfigyeléseket végzett egy hat méter átmérőjű kvadránssal.
Hírhedten goromba ember volt, ezért a munkatársai nem nagyon kedvelték.
1577-ben kiszámította egy üstökös pályáját, és rájött, hogy az a Föld felé közeledik. Egy másodperces pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát.
Világképe – bizonyos kompromisszumokkal – geocentrikus volt. A kompromisszum a következő volt: minden bolygó a Nap körül kering, kivéve a Földet, mert a Nap kering a Föld körül a többi bolygójával. Tycho nem mert összeütközni a hivatalos szemlélettel.
Tycho de Brahe adatai alapján alkotta meg Kepler a bolygómozgás három alaptörvényét.
[szerkesztés] Művei
- De nova et nullius ævi memoria prius visa Stella. 1572
- De mundi aetheri recentioribus phaenomenis. 1588
- Astronomiae Instauratae Mechanica. Wandsbek 1598 (Reprint: KLP, Prag 1996, ISBN 80-8591723-8)
- Opera omnia sive astronomiae instauratae. Frankfurt 1648 (Reprint: Olms, Hildesheim 2001, ISBN 3-487-11388-0)
Based on work by 