Komárom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A szlovákiai városról a Komárom (Szlovákia) szócikkben olvashatsz.
 |
|
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Komárom-Esztergom |
| Kistérség | Komáromi |
| Rang | város
|
| Terület | 70,20 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2900 |
| Körzethívószám | 34 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Duna jobb partján lévő város; a Vág folyó torkolata Észak-Komárom (Szlovákia) felett éri el a Dunát. Közúti és vasúti híd köti össze a Szlovákiához tartozó Észak-Komárommal.
[szerkesztés] Története
A jobb parton elterülő település neve eredetileg Új-Szőny, amely Észak-Komárom (a Duna bal partján fekvő) város része volt 1896-tól. Másik részével Szőnnyel (római kori neve: Brigetio) pedig 1977-ben egyesült. 1884-ben megépült a Budapest–Újszőny, majd 1890-ben az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. A várost kettészelte az 1919-ben alkotott új csehszlovák -magyar határvonal, a bal parti részt Észak-Komáromot elválasztotta Magyarországtól. Ekkor indult meg a déli rész valódi fejlődése.
[szerkesztés] A kezdetek
Komárom és térsége mindig kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szerepet játszott a kedvező dunai átkelés lehetősége, a folyón haladó vízi és a mellette lévő szárazföldi közlekedési utak miatt, a római kor óta A 11. században a mai Csillagerőd területén jött létre Rév-Komárom, egy picinyke település,a melynek lakói a rév körüli teendőket látták el. A Dunán a komáromi várba történő átjutást biztosították illetve feleltek a biztonságos átkelésért. A települést a XVI. században a törökök pusztították el. A török kort követően kb. 1 km távolságra, nyugat felé a mai Erzsébet híd táján lévő repülőhídnál létesült. Ez a településrész 1777-ig Szőnyhöz tartozott. Ekkor Új Szőny néven önálló községgé válik.
Egyetlen fennmaradt épülete a hídfő keleti lábának közelében 1659-ben a gróf Zichy család által épített vendégfogadó. Ez az épületegyüttes látható Bernhard Werner 1732 körüli Komáromot ábrázoló rézkarcán. A szabadságharcban szinte teljesen elpusztult Új Szőny fejlődését a vasútnak köszönhette. 1856-ban kötötték össze a Győr-Bécs vasútvonallal. 1860-ban Székesfehérvárral, 1884-ben Budapesttel. 1891-ben megnyílt az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal. A vasút létesítésével nagyobb számú vasutas telepedett itt le. Iparosok, kereskedők érkeztek a környékről illetve a Duna túlsó partjáról. Az erőd építkezések folytatása 1850 és 1878 között is élénkítette a község életét. 1890 körül már 1800-an laktak itt. Észak és Dél között 1589-ig csak komppal lehetett közlekedni, 1589-ben Pállfy Miklós várkapitány hajóhidat építtetett a vár és a Szent Péter palánk (mai Csillag erőd elődje) között. Ezt váltotta fel 1741-ben egy repülőhíd. 1838-ban újabb hajóhíd létesült. Az állandó híd szükségessége már az 1870-es években felmerült, de az Erzsébet híd átadására 1892-ben került sor. Észak és Dél egyesüléséről már 1895-ben megindultak a tárgyalások, de tényleges hatálya 1896. július 1-től kezdődik.
[szerkesztés] Magyar Komárom. (Dél Komárom) Épül a város.
A falusias városrész nem fejlődött sokat az I. világháborúig. Néhány gyár mellett felépült a Frigyes laktanya és a méntelep. Egy temploma a Szent István rk. temploma és egy elemi iskolája volt. 1919-ben a csehszlovák hadsereg elfoglalta az északi városrészt. Április 30-án egy eredménytelen kisélet volt az elszakított városrész visszafoglalására. A trianoni döntés szentesítette a kialakult állapotokat: a Duna bal parti része, az észak komáromi rész Komárno néven a Csehszlovák köztársaság része lett. A déli, pedig Komárom-Újváros néven 1923-ig Csonka Komárom vármegye székhelye volt. 1928-tól Alapi Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester irányításával folyt az állami kölcsön segítségével megindult városfejlesztés. 1920-ban bevezették a villanyt, 1927-ben megoldódott a vízellátás is Észak Komáromból. 1937-ben megépült a vágóhíd. 1930-ban járási székhely lett. A Városi székház (polgármesteri hivatal) és a Pénzügyi Igazgatóság neobarokk épületei (1929) után felépült a rendőrségi (1930) és a járásbírósági (1935) palota valamint a pénzügyőri laktanya. (Jelenleg a Klapka György Múzeum van benne.) Egyházi épületeket, úgy, mint zsidó imaház (1926) református templom (1927), baptista és evangélikus imaházakat is építenek. A Jézus szíve rk. nagytemplom 1937-ben épült meg. 1927-ben népkönyvtárral, 1930-ban városi filmszínházzal, 1937-ben magán zeneiskolával és a strandfürdővel gazdagodott a város. Megnőtt az iskolai férőhelyek igénye is. Egy református, egy római katolikus elmei iskolával, valamint állami polgári iskolával gyarapodott. Az egye-sületi élet is fejlődésnek indult. (Önkéntes Tűzoltó Testület, Footbal Club, Levente Egyesület, Katolikus Kör, stb.) Az ipar területén nem sok fejlődés történt. Létesült egy textilgyár és egy vasöntöde. A világgazdasági válság megszüntette a szövőgyárat, és az asztalosárugyárat. Ebben az időszakban felépült kb. 500 magánház. 1938-ra a hét utcás településből 40 utcás város lett.
Az 1938 (november 2.)-as első bécsi döntés a Felvidéket visszacsatolta Magyarországhoz. Így a két Komárom újra egy város lett. Az egyesített város megyeszékhely lett. A II. világháborúban több bombatámadás érte Komáromot. (Olajipari vállalat, a vasút, a hidak megsemmisítési kísérlete). A megszállással együtt a városból kb. 2000 zsidót hurcoltak el. Számos antifasiszta is életét vesztette. Dachau bán halt meg 1945-ben a nyilasok által elhurcolt Alapi Gáspár is. A városból a szovjet hadsereg 1945. március 28.-31.-e között verte ki a német megszállókat. A visszavonuló németek magukkal vitték az olajgyár és a lengyár felszereléseit.
[szerkesztés] Élet a II. világháború után
A II. világháború után az északi városrész újra visszakerült Csehszlovákiahoz, a déli, pedig ismét az önálló fejlődés útjára lépett. Megindult az újjáépítés, a hivatalok visszatértek és folytatták működésüket. A lakáshiány enyhítésére az 1960-as évektől többszintes ˙(általában 2- 4 emeletes) lakóházak, lakótelepek épültek. Bővült az üzlethálózat, a kulturális, sport és turisztikai létesítmények köre. 1945-től a város megyei jogú város volt, majd a járások megszűnéséig (1984)-ig járási székhely. 1965-ben a Lengyár áztatóüzeméhez vízforrást kerestek. A kutatóforrásból 64 fokos melegvíz tört fel. Később gyógyvíznek minősítették. Fegyveres konfliktus 1956-ban, Komáromban nem volt. Október 26-án a budapesti egyetemisták melletti szimpátiatüntetés volt. A Frigyes laktanyát ekkor foglalta el a szovjet hadsereg. A rendszer-változás után megalakult önkormányzat egyre nagyobb hangsúlyt adott a városkép újra formálására, rendezett virágos kisváros kialakítására. Önkormányzati és vállalkozói formában bevásárlóközpontok és szupermarketek nyíltak. (Kalmár köz,Duna áruház, TESCO,)
(Ó) Szőny 1971-ben nagyközség lett. Komárommal 1977-ben egyesült.
A XIX. század végétől a monostori Dunaparton politikusok, kereskedők építették fel villáikat. A hivatalos neve: Koppánmonostor. A településnek a XX. század elején kb. 500 lakosa volt. Közigazgatásilag 1922-től tartozik Komáromhoz. A terület nagy része manapság is üdülőterület, a részben a nagy Duna, részben a Duna holtága mellett.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] A komáromi erődrendszer
(világörökség jelölt)
- Csillag erőd
Dunapart
A Duna jobb parti városa erődrendszerének legidősebb tagja, melynek elődje a Szent Péter palánk 1586-ban épült. Ez az erőd tarotta ellenőrzése alatt a Vág-Duna torkolatát. A másik két mo.-i erődtől abban különbözik, hogy széles vízesárok védte.
- Igmándi erőd
Igmándi út
Az erődrendszer legfiatalabb tagja 1871-1877 között épült. Középkori, lesüllyesztett, olasz minta alapján. Érdekessége az ellenséges tűz szilánkhatásai ellen védelmet szolgáló harántsáncai, amelyek eredeti állapotukban láthatók. Kazamatáiban tekinthetők meg a Klapka György múzeum lapidáriuma (kőtára) római kori anyagai.
- Monostori erőd
Dunapart 1.
Közép Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dúnántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték haditechnikailag elavult. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-től 1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Ma már katonai szerepe megszünt.
- Egyik állandó kiállitása a kenyérmúzeum.
- Ezen kivül látható a Várak, korok katonák cimű állandó kiállítás is.
- Öregvár
Észak-Komárom, Vár út
A ma Szlovákiában található Öregvárat a Duna bal partján, 1546-ban I.Ferdinánd császár uralkodása alatt kezdték el építeni. Építése alig tíz évig tartott. Szinán basa százezres seregével sem tudta bevenni a várat. A XVII. században elkészített Újvár az Öregvár megerősítését szolgálta. Széles vízesárok védte.1827 és 1839 között az Öregvár belső átépítésre került. Ekkor egy új kazamata rendszert alakítottak ki. A várat 1968-ban a szovjet hadsereg foglalta el. Húszéves ott tartózkodása alatt sokat romlott az épületek állaga. Ez elmondható a magyar részekről is. Az erődrendszer 2005-től látogatható.
[szerkesztés] Belváros
- A főtéren (Jókai tér) áll az 1747-ben épített református templom, melyet 1927-ben neoromán stílusban alakítottak át. Előtte Jókai Mór mellszobra áll. A templom mellett található a város egyik legrégebbi háza, amely egykor fontos postakocsi állomásként müködött.
- Jézus szíve rk. templom
A modern egyházmüvészet jelentős alkotása 1937-ben készült. A '30-as évek kiemelkedő képzőmüvészeinek alkotásai díszítik. Szószékének kerámiaképei Kovács Margit alkotásai. A főbejárat felett Szemereki Teréz komáromi származású művész kerámiaképe látható.
- Szent Imre Általános iskola és Szent Teréz kápolna
Az egykori római katolikus elemi leányiskola és apácazárda 1923-1925 között épült. Az itteni apácáknak alakították ki a kör alaprajzú Szent Teréz kápolnát. Az iskolaépület bejárata feletti timpanonban lévő kitárt karú Krisztus kép Vilt Tibor munkája.
- Szent István rk. templom (kis templom)
A tatai Szabó József építő mester tervezte és építette 1891-ben a főposta melleti Szent István térre.
- Klapka György Múzeum (Főépülete: Kelemen László u. 22.)
A múzeum főépülete 1996-ban nyílt meg a korábban "finánc laktanyának", majd fiú kollégiumnak használt épületben. A brigetiói ásatások tárgyi leletei szerepelnek az állandó kiállításon, illetve a nagyméretű terrazzo-padlós, freskó és stukkódíszes lakóházak maradványai. Az időszakos kiállitóteremben Komáromhoz kötödő képző-, és iparmüvészeti, valamint néprajzi és helytörténeti kiállitásokat rendeznek.
- Római Kőtár Itt láthatóak Dél-Komárom keleti városrésze Szőny (Brigétio) területén talált kőfaragványok. A halott kultusszal kapcsolatos evilági életöröm túlvilági továbbélését szimbolizáló sírkövek és szarkofágok, a római vallás sokrétűségét jelképező oltárkövek, valamint mérföldköveken kivül, az ittlakók mindennapjaival, az életről és a halálról alkotott elképzeléseivel ismertetnek meg minket.
- Magyar Tengerészet történeti Gyüjtemény Az ország egyetlen összefüggő, a magyar kereskedelmi és haditengerészetével foglalkozó gyüjteménye. Juba Ferenc ajándékozta 1987-ben Komárom városának. A kiállitás megtekinthet a városi önkormányzat épületének alagsorában.
- Komáromi Kisgaléria
A Csokonai müvelődési Központban 1977-ben megnyílt galéria képzmüvészeti kiállításoknak ad otthont.
- Czibor Zoltán emlékszoba (Sport u. 54.)
A komáromi származású világhírű labdarúgónak, a legendás Aranycsapat balszélsője személyes emléktárgyaiból álló emlékszoba a városi sporttelep irodaépületében látogatható.
- Komáromi gyógyfürdő
[szerkesztés] Koppánymonostor
- A város határában állott a Koppány nemzetség által a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított bencés apátság Koppánymonostora, melyet 1222-ben említenek először. Ma Monostorpuszta őrzi emlékét.
A 10-es úton Győr felől közeledve Komárom városához, üdülőövezet, csinos lakóházak, a vasúti összekötőhíd, s a Monostori erőd fogadja a látogatót. Az út mellett az Ácsi erdőben az 1848/49-es szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, a gyönyörű Dunapart, s az Erdő-csárdánál védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. E területen a római korban őrtornyok vigyázták a határt, a középkorban pedig a Katapán nemzetség monostora adott otthont a Szent Benedek rend regulái szerint élő barátoknak. A monostor lakói a török elől menekülve, valószínűleg 1529-ben hagyták sorsára az épületeket. A rövid ideig hiteles helyül is szolgáló monostor romjai 1757-ben még felismerhető állapotban voltak. Helyén ma szivattyútelep áll. Emlékét a településrész elnevezése mellett a koppánmonostori apáti cím, s egy, az épületből fennmaradt kőoroszlán őrzi. Ez utóbbit a Klapka György Múzeumban található. Koppánmonostor jeles műemléke az 1709-ben állított Nepomuki Szent János barokk szobor.
[szerkesztés] Szőny
- Gyürky kastély
Az első világháború előtt neobarokk stílusban épült kastély 1945-ig a Gyürky grófok családi kastélya volt. 1945 óta a Selye János városi kórháznak ad otthont. A kastély kertjében botanikai ritkaságok is találhatók. pl. az elsőnek nyíló téltemető virág.
- római katolikus templom
Az 1763-as földrengésben elpusztult háromhajós ősi rk. templom utódja. 1774 és 1778 között épült későbarokk stílusban. Freskója és szószéke valószinűleg Vogl Gergely és Bebo Károly építész munkája. Különlegessége, hogy a templom külső falába a felújítás során visszarakták az 1848-1849-es ágyúzásokkor becsapódott ágyúgólyókat.
- Római tábor (Brigetio): Archeológiai kutatások miatt részben visszatemetve.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Lieto, Finnország
Naumburg , Németország
Juddendorf - Strassengel, Ausztria
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Komárom város önkormányzatának honlapja
- Komárom város önkormányzatának korábbi honlap
- Google maps
- Komárom az Irány Magyarország.hu honlapján
- Komáromban tetszik Jókai híd név
- Térkép Kalauz - Komárom
- Komárom légifotókon
- szallas-utazas-udules.hu
- www.jamk.hu
- [1]
- [2]
Észak Komárom:
- www.europeplace.com
- www.komarom.sk
[szerkesztés] Képtár
 Az Igmándi út megújult |
 Időszaki kiállítás a város hőskoráról |
 A múzeum főépülete |
 A kenyérmúzeumban |
 Így látták el az erőd lakóit |
 Szabadtéri kiállítás a Szabadság téren |
 Kiállítás a hőskorról |
[szerkesztés] Források
- Bárdos Dezső: Fejezetek a város történetéből, mai életéből (kézirat, 1969)
- dr. Baranyai József: Fejedelemjárás Komárom vármegyében (Bp. 1912)
- Bárdos-Piskolti: Komárom dicső múltjából 1848-49 és részletek 1919. évi történetéből
- Kecskés László: Komárom múltja és jelene
- Paulovics István: A szőnyi törvénytábla (La table de privileges de Brigetio)
- Borhy László -Számadó Emese: A Szőny-vásártéri ásatás leleteiből 1992-1995 (Komárom város önkormányzata,1996)
- Hegedüs Béla - Kecskés László Komárom város utcanévadói, műemlékei, emlékművei (Komárom, 1975)
- Magyarország megyei kézikönyvei Komárom-Esztergom megye (CEBA Szekszárd,1998) ISBN 963 9089 00 1 Ö
- Számadó Emese: 40 éves a komáromi Klapka György Múzeum (Komárom,2005) ISBN 963 219 121 S
- Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Magyarország kisrégiói Veresegyház, 1998) ISBN 963 9889 00 1 Ö
- Számadó Emese: Új Szőnytől Komáromig (1896-1951) (Komárom Város Önkormányzata Komárom, 2006) ISBN 963 229 792 X
| Komárom-Esztergom megye városai |
|---|
| Bábolna · Dorog · Esztergom · Kisbér · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Oroszlány · Tata · Tatabánya |
Based on work by