Tőkés László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tőkés László, (született Kolozsvár, 1952. április 1.), a Királyhágó-melléki református egyházkerület püspöke. Felesége Tőkés Edit, két gyermek anyja.

1989-ben Tőkés László, népszerű temesvári lelkész letartóztatása volt az oka annak, hogy a romániai Ceauşescu-rezsim–ellenes hangulatból forradalom indult, mely megdöntötte Nicolae Ceauşescu kormányát. A Securitate kivonult, hogy Tőkést deportálják, de egyházának tagjai – közöttük számos román származású – körbeállták házát, majd kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre. A kommunista vezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, amit számos tiszt megtagadott, és átálltak a tömeghez, és ezzel megkezdődött a kommunista vezetés eltávolítása, mely egy héten belül megtörtént, és a Ceauşescu-házaspár bíróság elé állításával és kivégzésével ért véget.

Az 1989-ben megalakult RMDSZ tiszteletbeli elnökének választják a forradalmat követően. Az 1990-es évek elején a román hatalom komoly erőfeszítéseket tesz lejáratására, népszerűségének letörésére. Amikor a '90-es évek elején az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet [1] szervezésében Neptunon (Fekete-tenger partján fekvő üdülőhely), 3 RMDSZ-es magyar személyiség (Borbély László, Frunda György, Tokay György) közösségi felhatalmazás nélkül és titokban román vezető politikusokkal tárgyalásokat folytatott felemelte hangját az ilyen „kiegyezés”, „különalku” megkötése ellen.

A '90-es években sokszor felemeli hangját a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében. Megalapítja a Partiumi Keresztény Egyetemet, amely az egyedüli magyar felsőoktatási intézmény ekkoriban Erdélyben (s amely nemcsak vallásoktatókat, hanem közgazdászokat, nyelvtanárokat is képez). '96-ban felemeli hangját az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen. A 2000-es romániai parlamenti választások előtt arra szólítja fel a magyarságot, hogy ne szavazzanak az RMDSZ-re.

2002-ben beperli az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert az RMDSZ vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva, elszabotálja az (erdélyi magyar) belső választások kiírását.

2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán megfosztják RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Ezután megszervezi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a különböző autonómia formák elérését tűzi ki céljául, és meghívja az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában.

Később a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács szervezésében is részt vesz.

2004-ben harmadik, és egyben utolsó püspöki mandátumát nyeri el újabb 6 évre. 2004 őszén közvetíteni próbál az RMDSZ és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség között, a parlamenti választás előtti kiegyezés érdekében, sikertelenül.