Oulu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.



Régió	Oululääni
Kistérség
Terület	384,99km² (ebből 373,10 km² szárazföld)
Népesség Összesen (2005) Népsűrűség	125 970 337,5 fő/km²
Irányítószám	90120
Körzethívószám	+358-80
[google.com Google Earth]	65° 1'12.00"N 25°28'12.00"E
Oulu környékének műhold térképe	Oulu elhelyezkedése Finnországon belül

Oulu (svédül Uleåborg) a Botteni-öbölben, az Oulujoki (Oulu-folyó) által keltett kis torkolat-öbölben helyezkedik el. Lényegében a legnagyobb vidéki város a dél-finnországi részeket kivéve, nagy vonzáskörzetű regionális központ, Finnország hatodik legnagyobb városa.

[szerkesztés] Története

Fő szócikk: Finnország története

Oulut a „bosszú ördögi köre” hozta létre. Amikor a karéliaiak 1555-ben az Oulujärvi tó közelében megöltek 400 finnt, Wasa Gusztáv svéd király 200 fős hadsereget indított Ouluba, hogy bosszút álljanak értük. Az expedíció sikertelen volt, de a csapatok egy nagy fegyverraktárat hagytak a később Linnansaarinak (Erőd-sziget) nevezett szigeten, hogy a helyi parasztoknak legyen mivel megvédeniük magukat. Oulu ekkor vált először stratégiai fontosságú helyszínné. Mint a történetből kiderül, Finnország egésze ezekben a korokban svéd megszállás alatt állt.

IX. Károly svéd király 1605. augusztus 8-án alapította meg hivatalosan a várost, a Linnansaari szigetén akkor épülő várral szemben. Ez az Oroszországgal kötött előnyös békeszerződés után történt. A torkolat ősi kereskedelmi hely volt korábban. Az „Oulu” szó a számi nyelvből ered, jelentése „árvíz” (de egyéb etimológiai elképzelések is vannak). A középkorban jelentős nemzetközi kikötő és adómentességet élvező város volt, 1776 óta az azonos nevű Oulu tartomány fővárosa.

A svéd megszállást orosz megszállás követte 1809-től 1917-ig. 1854-ben, a krími háború idején, mivel Oroszország fontos tengeri kikötői voltak e finn városok, az angolok az egész finn partvidéket támadták és ennek keretében szétlőtték a várost a tenger felől. 1822-ben szinte porig leégett az akkor még teljesen faházakból álló város. Ezek után Johan Albrecht Ehrenström tervei alapján építették újjá, aminek köszönhetően utcatérképe meglehetősen szabályos. A 19. században igen jelentős nemzetközi kikötő volt. A városnak egészen nemzetközi hangulata volt a sok megforduló idegen miatt. Sok német, angol és természetesen svéd szót lehetett hallani, a helyiek közül is sokan ismerték ezeket az idegen nyelveket.

Később az orosz forradalmak ideje némi nyugtalanságot hozott Finnországra, mert Lenin errefelé bujkált, átutazóban járt Ouluban is. A kommunisták számára Finnország függetlensége egy támogatott kérdés volt és némi bázist találtak itt is maguknak. A forradalom után Finnország függetlenné vált, amit Lenin jóvá is hagyott. Valójában a dolog nem volt ilyen egyszerű, mert Finnországban is polgárháború tört ki, amit itt a fehérek nyertek meg Mannerheim vezetésével, aki északon talált magának bázist, és onnan foglalta el a déli területeket. A déli nagyvárosok ugyanis inkább vörös befolyás alatt voltak, Oulu kezdettől fogva a fehérek egyik bázisa volt.

Az úgynevezett téli háborúban Oulu ismét stratégiai pont volt, hiszen Finnország itt volt a legkeskenyebb, tehát a szovjetek itt vághatták volna ketté legkönnyebben a finn csapatokat. Ez végül nem sikerült nekik. A következő években, a II. világháborúban (a finnek számára ez az ún. folytatólagos háború) erős bombázások érték Oulut, mivel még mindig stratégiai pont volt és német csapatok szálltak meg itt. A német csapatok kiűzése Finnországból a II. világháború után az ún. Lappföldi-háborúban történt.

A város 2005-ben ünnepli fennállásának 400. évfordulóját.

Oulu az 1800-as években. A képen látható templom a tuomiokirkko, tőle jobbra a lyyceum, még ma is áll. A templom előtti erdősebb rész a mai Hupisaari, a folyón a csónaktól jobbra levő részen vannak ma a szökőkutak.

[szerkesztés] Gazdaság

Fő szócikk: Finnország gazdasága

A város a középkorban és újkorban (fa-)kátrány- és lazackereskedelméről, valamint szőrmekereskedelméről és az ehhez kapcsolódó bőrgyártásról volt híres. A 19. században Arhangelszk mellett a legfontosabb észak-európai fakátrány-kikötő volt. A hátországban nagy mennyiségben termelt fakátrányt tartalmazó hordókat az Oulujoki folyón úsztatták le a tengerhez. A hordókat Ouluban rakodták tengerjáró hajókra, és innen szállították a kátrányt egész Európába. Jelenleg egyetemi és információstechnológiai központ, több kisebb informatikai cég mellett a Nokiának is van itt egy nagy telephelye, ezenkívül még hagyományos papírgyártás és famegmunkálás is folyik a városban. Finnország a papírgyártás európai fellegvára: a Botteni-öbölben vannak Európa legnagyobb papírgyárai. Az Oului Egyetem a központtól 6 kilométerre fekszik és a város egy külön kis központját alkotja. A város energia-ellátására van egy hőerőmű, amely fahulladékkal működik, az Oulujoki folyón pedig egy óriási vízierőmű található. A Hietasaari déli partján és az Archipelago egyes szigetein modern szélerőművek találhatók.

Oulu gazdasága Finnország gazdaságához hasonlóan a 90-es évek második felétől egy országos gazdasági válság után lendült fel igazán. Ekkor vált ugyanis a Nokia világméretű mobiltelefon forgalmazóvá. Ouluban sétálatva ezt többek között az jelzi, hogy a közlekedést igazán megkönnyítő belső hídak 1998-2002 között épültek.

A Moskikesku szökőkútjai október végén a Merikosken sillat hídról fényképezve. Mint látható, a szökőkutakat időnként nagyon későn emelik ki a vízből. Az Oulujoki folyónak ez a régi fősodra az erőmű építése után egy csendes vízű tóvá változott. A háttérben a Hupisaaret fenyői a Tietomaa tornyával.

[szerkesztés] Infrastruktúra

Oulu a Lappföldet Finnországgal összekötő vasút- és úthálózat jelentős csomópontja. Szinte minden észak-dél irányú közlekedés átmegy a városon. A vasúthálózat ezen a szélességi körön az Oulun átmenő útvonalra szűkül. Az autó-úthálózatnak pedig Oulun keresztül megy az E8-as útja, amely gyakorlatilag szintén az egyetlen észak felé menő nagyobb út ezen a szélességen. A város repülőtere a városon kívül, a közeli Oulunsalo-félszigeten és faluban van. Ez Finnország második legnagyobb repülőtere. A repülőtéri busz a városközponton keresztül az egyetemvárosig visz. A városon belüli közlekedést helyi buszjáratokkal oldották meg, amelyek elég jól behálózzák a várost. A busz- és vonatpályaudvar nincs messze a város központjától. Busszal egész Finnországból ide lehet jutni, a vasúti közlekedés Oulutól északabbra már egyre ritkásabb, keletebbre egyáltalán nincs. Télen az utak teljesen be vannak havazva, így hólánccal lehet csak közlekedni. A hótakarítás ugyan rendszeres, de a cél csupán az, hogy a friss porhó nagy részét letolják az utakról, hogy ne legyenek teljesen járhatatlanok. Sót egyáltalán nem, legfeljebb kavicsot szórnak az utakra, de azt is csak jeges időszakban. A finnek gyalog, kerékpárral, autóval is tudnak közlekedni minden gond nélkül ilyen körülmények között is. Baleset, torlódás ritka ilyen okból. Egyébként az utakat a téli nagy igénybevétel ellenére nagyon jól karban tartják. A folyót, tavakat és a tengert személyi közlekedésre alig használják. Van sétahajó, jachtkikötő és lehet csónakot bérelni, de sajnos a személyi kompközlekedés a Botteni-öböl felső részében ritkás. Oulu hajdan jelentős kikötőváros volt, ma már ennek alig van jelentősége. A közlekedés egyik érdekes része az, hogy a befagyott tengereken amolyan „földút” szintű közlekedési hálózat alakul ki „jégutakból”: kijelölt utak vannak, ahol kocsival szokás közlekedni. Ugyanígy egyes folyókon, tavakon is. Az Oulujoki a városban azonban nem fagy be teljesen, mivel az erőmű sodrást ad a víznek. Más városokban (pl. Turkuban az Aurajoki) egy-egy folyó télen a város főutcája lehet. A város modern és úttörő internetes szolgáltatással szolgál: az egyetem, a könyvtár és a Rotuaari környékén ingyenes WLAN működik. Ennek igénybevételéhez csak a könyvtárban kell engedélyt kérni, amely azonban ingyenes – ahogy maguk a könyvtárak is azok.

[szerkesztés] Éghajlat

Fő szócikk: Finnország éghajlata

A csendes Rotuaari sétálóutca november végén, karácsonyi díszben. Bal oldalt az inaktív kút.

A város éghajlata egy észak-közép-finnországi, tengerparti városhoz méltó. Oulu már az ún. tajga északi határán fekszik. A környéken előforduló fa szinte kizárólag a fenyő és a nyírfa. A talaj jellegzetesen mocsaras, zúzmós, mohás. Az erdőkben nehéz a járás, mivel az aljnövényzet a tajgára jellemző vastag, süppedős párnákat alakít ki. Oulu környékén a fenyők a hidegebb éghajlat miatt kisebbek, mint délebbre, de a tundra feljebb kezdődik csak el. Az éghajlat inkább kontinentális, mivel a Botteni-öböl hatása csak egy kis hőmérséklet-emelkedés, az Atlanti-óceán felől jövő frontokat a Skandináv-hegység tompítja.

Az első fagy már szeptemberben beköszönthet, az első hó pedig már október végén is megjöhet. December elejétől általában állandó fagy és rendszeres hóesés van, amely egészen március közepéig tart. A csapadék télen nem túl sok, így általában 60 cm körüli hómennyiség gyűlik össze az olvadásig. Rendszeresen előfordulnak -20 és -30 fok közötti hidegek, akár nappal is, hiszen a nap télen nem sokat melegít, de hidegebb teleken -30 fok alá is mehet a hőmérséklet. Télen a hőmérséklet ingadozását inkább az időjárási frontok határozzák meg, a napszakok váltakozását alig követi. A tenger (Botteni-öböl) általában befagy, ezért közlekedésre is használják a szigetvilágra igyekvők. Akár autóval is átkelhetünk a befagyott tengeren, mert 60-100 cm-es az átlagos jégvastagság. A napforduló idején a nap csak néhány órát van fenn az égen. Északi-fény relatíve gyakran van: évente párszor, egy-egy órán keresztül. A téli hónapok közül talán a március a legkellemesebb. Ekkor csak éjjel van nagyon hideg, nappal kellemesebb az idő. Csapadék alig van és a napnak erős a fénye. A nappalok és éjszakák hossza nagyjából megegyezik, hisz ez a tavaszi napéjegyenlőség hónapja. Ez azt is jelenti, hogy ekkor Ouluban sem hosszabbak, és nem is rövidebbek a nappalok, mint máshol, ugyanakkor a nappalok ilyenkor sokkal nagyobb iramban hosszabbodnak, mint délebbre.

Március végétől elkezd olvadni és május elejére nagyjából eltűnik a hó. Közben az utak nagyon jegesek lehetnek, ez a hosszú hóolvadás a finn év talán legkellemetlenebb időszaka. Május elejére a jég nagy része is elolvad, bár a tavakon, tengereken május végéig megmaradhat. Találkoztak még június elején is kisebb jéghegyekkel az öbölben. A tavaszi rügyfakadás nem olyan látványos, mivel a legtöbb fa fenyő, virágos fa alig van. Mindenesetre minden virágzás jóval később van, mint Közép-Európában. Nyáron előfordulhat, hogy 30 fok közelébe emelkedik a hőmérséklet, de 20 fok felett már „strandidő”-nek számít. A tenger és a tavak vize legfeljebb 20 fokos, de 10 fok felett rendszerint már fürdenek benne. A fehér éjszakák itt igen szélsőségesek lehetnek: a legrövidebb éjszakákon, Johannus környékén a nap körülbelül egy órára lemegy a horizont alá, de az ég alja északon még ekkor is erősen dereng, tehát csak szürkület van. Gyakorlatilag a szabad ég alatt is lehet éjjel könyvet olvasni. Nyáron nagyon sok a szúnyog, minél északabbra és minél természetibb környezetbe megyünk, annál több. A szúnyogírtás itt gyakorlatilag reménytelen vállalkozás, emiatt helyileg alkalmaznak szúnyogriasztót.

A nyár csak augusztusig tart. Augusztus első hete még sokszor „igen” meleg, de aztán ősziesre fordul az idő. Ez a legcsapadékosabb hónap. A városban levő sok park, patak talán ősszel a legszebb, amikor a sárguló levelektől a város a legszínesebb arcát mutatja. Október végén nem ritka az erős fagy és a jelentősebb hóesés, amely azonban általában még a legközelebbi melegebb napokban elolvad. December elejére lassan beáll az igazi tél.

Oulu egyik hídja a sok közül ősszel

Nallikari nyáron éjjel. Kb. ilyen sötét van Johannus környékén. A háttérben a megfigyelőtorony.

az Éden-hotel nyáron éjjel, a Nallikari megfigyelőtornyából nézve.

[szerkesztés] Látnivalók

Tietomaa tudományos múzeum A Tietomaa honlapja, angol A Tietomaa a térképen
Ainolan puisto (az egyetem volt botanikus kertje), Hupisaaret parkegyüttes
Rotuaari sétálóutca, a város magja Webkamera a Rotuarin a Rotuaari a térképen
A volt sóházak a piactéren
Pikisaari faházai Piikasaari a térképen
Frans Michael Franzen emlékmű
az Észak-Ostrobothnia múzeum
a Pateniemi fűrészmalom-múzeum
a kocsimúzeum
az egyetem jelenlegi botanikus kertje
az Oulu művészeti múzeum
az Arctic galéria
a Technology village technológia falu (ipartelep)
az Oului Városi Színház
az Oului Zeneközpont
az Oului Egyetem Az egyetem honlapja Az Egyetem a térképen
az Éden-hotel és élményfürdő
a városháza
a Nallikari rekreációs központ [A Nallikari Kemping Honlapja, angol]
a Terva-sífutó verseny
az Oulu Lóshow
az Amerikai Kocsik Showja
a Qstock szabadtéri rockfesztivál A Qstock honlapja
a vizierőmű
a Toppelius
a Oulu Filmközpont [Filmközpont, angol]
a Tuomiokirkko dóm-templom (a tuomiokirkko egy speciális finn elnevezés, általában a város fő templomát nevezik így; szó szerint ítélet-templomot jelent)
a Potnapekka kisvasút-busz

[szerkesztés] Centrum (Keskusta)

A város közepe a Rotuaari, amely egy kereszt alakú sétálóutca övezet. Itt találhatók a legexkluzívabb boltok. A Kirkokatu kis terén egy díszkút áll, amelyben a víz egy méteres kőtömböt forgat meg, föléje hangulatos kupola van építve. A Rotuaarin nyilvános WLAN működik.

A Tietomaa („tudás-ország”) egy tudományos múzeum, ahol interaktív kiállítás van, ezért a gyerekeknek is érdekes, szórakoztató. Korábban egy bőrgyár volt, amelyet ötletesen átalakítottak. A piactéren vásárcsarnok és a középkorból fennmaradt sóházak találhatók. Ezek a hangulatos házak fából épültek és ma kávézóként, ajándékboltként üzemelnek, ahol rénszarvasbőrt, szaunakellékeket, fából készült használati eszközöket lehet vásárolni. Itt látható Oulu egyik jelképe is, egy alacsony, kövérkés, vasból készült rendőrszobor.

A történeti leírásban szereplő Linnansaari hangulatos kis sziget, egy 20. század elejét idéző, jellegzetesen finn, fából készült kávézóval, amely eredetileg megfigyelőtorony volt. Az erődből nem maradt sok, inkább csak egy töltés, egy kis fal.

[szerkesztés] Híres emberek

Ouluban született a híres svéd költő és püspök, Frans Michael Franzen, a svéd romantikus költészet megalapítója. [1]. Emlékműve az ún. Franzen parkban a központban látható. A faház, ahol lakott ma is áll és egy vendéglő működik benne. A városban töltötte el ifjúsága néhány évét, itt tanult meg finnül Zacharias Topelius [2] a híres svéd-finn író, aki komoly részt vállalt a finn történetírás és a vidéki környezet leírásában. A róla elnevezett kultúrház, nemzetközi központ a Toppelius [3], amely egy nagy, hagyományos finn faház.

[szerkesztés] Külső övezet, természet

A városban sok kis strand mellett a Nallikari-strand igazán érdekes (http:earth.google.com Google Earth: 65° 1'50.32"N 25°24'38.15"E). Itt található az Éden-hotel, amelyben élményfürdő is van (ez Finnországban egy szokásos hoteltípus). A strandon mesterségesen dúsított homokpart kínál természetes, de mégis trópusibb hangulatú strandolási és röplabdázási lehetőséget.

Nallikarira gyalog menet a hidakon keresztül először a Pikisaari szigeten kell átkelni. Sok kis faház maradt meg itt Oulu régebbi korából és található erre néhány kisebb bolt, kávézó is. Nallikaritól a Piikasaarin át a Hupisaariig között közlekedik az ún. Potnapekka, amely egy kisvasút-busz.

Nagyvároshoz méltóan színház, könyvtár, opera, stadion és természetesen – Finnországról lévén szó – jégkorongstadion is található a városban. A Kärpät Oulu [4] igen eredményes, 2000-től kezdve az ország egyik legjobb hokicsapata és az utóbbi években sorozatosan bajnokcsapat.

Oulu kerékpárúthálózata nagyon sűrű, tehát a biciklis, sőt, görkorcsolyás közlekedés sem gond. A külső városrészektől indul több sífutópálya is, amelyeket több tíz kilométer hosszúságban tartanak fenn és ki vannak világítva. A város környéke lapos, így lesiklópálya nem található a közelben, a lesiklás szerelmeseinek jóval távolabbra kell utazniuk (Iso-Syöte vagy Ruka).

A város egyik legszebb része a folyó torkolatában, a Koskikeskus („zuhogó-központ”) városrészben a sok sziget közt kialakított csendes vizekben levő szökőkút-együttes. Ezeket minden tavasszal elhelyezik és minden ősszel kiveszik a vízből. Nyáron programozottan váltogatja alakját és színeit.

Az Ainolan puisto parkegyüttes a Linnanssari és a vízerőmű között van a városközpont folyóparti részén. Itt az erőmű által felduzzasztott felső folyórészből az alsó folyórészhez sok kis patakon keresztül engednek le némi mellékvizet. A lazacok számára van egy ún. hallépcső is. Ezek alakítják ki a Hupisaaret szigeteit. Itt található az Észak-Ostrobothnia múzeum és a régi botanikus kert. A parkból is jó kilátás nyílik a szökőkutakra.

Az egyetem a várostól északra található, ahova azonban a reptéri busz egyenesen elvisz. Az egyetem egy új épületkomplexum rendkívül modern, helyenként színes (kék, sárga, narancs, zöld) épületekkel. Jelenlegi botanikus kertje is a közelben található, még egy kicsit északabbra. Két nagy gúla alakú üvegházban trópusi növények találhatók, odakint pedig természetesen a helyi növényvilág. A botanikus kert mellett van egy kis állatkert, ahol meg lehet nézni a rénszarvasokat.

A városháza novemberben a Kirkkokatu felől.

A piac hagyományos sóházai a Torirantaa-n (piacpart) a Kiikeli szigetről nézve

[szerkesztés] Szokások, kultúra, életmód

Fő szócikk: Finn kultúra

A finnek és az ouluiak is, modern korunkra nagyon sportos néppé váltak. A kiépített kerékpárutakon sok biciklistával, futóval, görkorcsolyázóval lehet találkozni nyáron akár éjjel is. Télen is gyakori látvány a futó ember és természetesen a sífutó ember még inkább. Télen a sípályák, amik meszebb vannak Oulutól, novembertől áprilisig üzemelnek. Ouluban helyileg inkább csak korcsolyázni, sífutni lehet. Lehet hórobogót kölcsönözni és azzal járni a környéket.

A nyári kikapcsolódás egész Finnországban leginkább a hétvégi nyaraló, az ún. mökki, amely általában egy tó partján lévő faház, kis erdős résszel körülvéve. Általában nincs elkerítve, hiszen bár a szép helyeken viszonylag sok a mökki, még így is nagy távolságok választják el őket egymástól. A szauna nemcsak téli, hanem nyári tevékenység is. Az uszodákban, élményfürdőkben is mindig van szauna.

Mint minden vidéki finnről, az ouluiakrók is elmondható, hogy nagyon sokan szeretnek horgászni, télen jéghorgászni. Sok hivatásos és félhivatásos halász van a város környékén. Télen a tengeren, párszáz méterre a parttól, rendszeresen lehet találni megjelölt lékeket és horgászokat, akik sokszor egy-egy szélvédő ponyva mögött kint vannak a jégen. Két lék között hálót is szoktak kifeszíteni, így nemcsak horgásznak, hanem halásznak is. A háló kifeszítéséhez egy kampós botot és speciális hagyományos technikát használnak fel, illetve vannak modern megoldások is, különféle helyzetjelölő módszerekkel. A jéghorgászás körülbelül olyan hangulatú, mintha eszkimók lennének.

A jelentősebb kulturális ünnepek a vappu, amely május elseje, de ballagás is egyben. Ilyenkor a város nagyon mozgalmas, a végzős diákok uniformisban vannak az utcán. Az idő ilyenkor már alkalmas kinti szórakozásra. A hagyományos étel ilyenkor a mämmi, a hagyományos ital a szima, amely egy gyengén alkoholos, erjedt, citromos, édes, szőlőízű háziital.

A következő hasonló nap a Johannus, amikor a finnek ismét az utcán vannak és természetesen a kocsmákban is. A hagyományos népi szokás szerint ilyenkor éjfélkor máglyát gyújtanak. Régen táncoltak, ettek-ittak is.

Nyáron mozgalmas az élet a kávézókban, kocsmákban. Finnországban gyakori, hogy egy-egy jobb bárban sorban állnak az emberek akár fél órát is, hogy bejussanak. A leggyakrabban fogyasztott ital a sör, amelyből van néhány helyi is, de külföldit is importálnak. Az alkohol a magas adótartalom miatt drága. Különféle vodkák vagy vodkához hasonló italok is vannak, mint például a Koskenkorva, Finnlandia-vodka. Jellegzetesen finn ital a glöggi, amely a forralt bor egy helyi változata: töményebben fűszerezett, édes, egy kis pohárban felforralva pár szem mandulára szokás önteni és úgy fogyasztani.

A finnek Európa legnagyobb fagylaltfogyasztó népe. Ezért a városban sűrűn kihelyezett fagyizók a felelősek. Jellegzetesen Oulu környéki étel egyfajta lepény alakú, csak kicsit megsütött kenyér (ohraleipä=árpakenyér), amely barna foltoktól tarka. Egy egészen hasonló kinézetű sajtfajtájuk is van, amely viszonylag nyers, rugalmas állagú és nem túl tartós. Jellegzetes finn ital a gyenge, édes, cukorból készült házisör, a kotikalja. Oulu környékén nincsenek nagy rénszarvas csordák, de sok helyen kapható rénszarvashús, jellegzetes módon ezt cafatos állagban főzik meg és egy helyi, savanykás gyümölccsel, a puolukkával (Vaccinium vitis-idaea) tálalják. További, jellegzetesen (észak-) finn gyümölcsök a mustikka (Vaccinium myrtillus) a lakka (Rubus chamaemorus) és a karpalo (Vaccinium oxycoccus).

Rotuaari nyáron éjjel

Télen a gyerekek a hódombokat homokozóként használják, amin persze csúszkálni is lehet. A tavakon, tengeren néha látni egy speciális gyerekeknek kialakított játékot, amely a jégbe fúrt lyukban rögzített rövid fa tengelyből, egy rúdból és szánkóból áll. A gyerekek körbe-körbe hajtják egymást ezen a „szán-körhintán”.

A karácsony itt csendes, ugyanakkor fontos ünnep. A hosszú, sötét éjszakák miatt az emberek életében a téli napfordulónak jóval nagyobb a jelentősége. Ennek megfelelően a karácsonyfán túl, szeretik kivilágítani a bejáratokat, ablakokat. Van egy jellegzetesen 7 gyertyából álló ablakba helyezett dísz, amely szinte minden finn lakásában megtalálható a téli hónapokban. A boltok, kocsmák bejáratánál gyakori a kihelyezett mécses.

Egy érdekes szokás (mely ritkán más folyóparti kisvárosokban is látható), hogy a háztartások a szőnyegmosást a folyónál végzik. Ehhez külön stégek vannak kialakítva, amelyeken fémhordók köpenyéből kivágott „mosó-lyukak” vannak. Az asszonyok, esetleg férfiak rendszeresen kihozzák ide a szőnyegeiket, kimossák és utána a stég korlátján száradnak a szőnyegek. Ezek egy kis tarkaságot adnak a folyópartnak.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Alta, Norvégia, 527 km, ÉNY

Arhangelszk, Oroszország

Boden, Svédország, 224 km, NY

Bursa, Törökország, 2773 km, D

Halle, Németország, 1712 km, D

Leverkusen, Németország, 1920 km, D-DNY

Odesza, Ukrajna, 2090, D-DK

Siófok, Magyarország, 2032, D

A testvérvárosoknak van egy irányjelző tábla, valamint külön-külön egy-egy tábla a Linnansaari szigetén.

Hórobogó Toppilában a befagyott tengerből kijövet, (a kép déli irányba néz) háttérben a Nallikari-strand megfigyelőtornya. Még hátrébb a Hietasaari szélerőművei