Kistérség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyarország kistérségei.

A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló közigazgatási egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll a járáshoz, csak részben tekinthető a járás utódjának, mivel az igazságszolgáltatás és a hatósági tevékenység illetékességi köreit nem határozza meg.

Egy kistérség a hozzá sorolt települések teljes területét magában foglalja. Egy település csak egy kistérség része lehet; minden település része valamely kistérségnek. A kistérségek határai illeszkednek a nagyobb közigazgatási egységek (megye, régió) határaihoz, többé-kevésbé megegyeznek a régebbi járások határaival, habár több kistérség van, mint amennyi járás volt.

[szerkesztés] Története

Statisztikai kistérségek

A 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat.

Előzmények: 1994 -ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994 (S.K.3) közleményével bevezette a statisztikai körzet kategóriáját, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Az 1994 -es KSH elnöki közlemény 138 statisztikai körzetet alakított ki. A közlemény 9002/1998 (S. K. 1.) KSH Elnöke közleményével történt módosítása következtében 1998 január 1 -jétől kezdődően 150 kistérséget rögzítettek.

A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII.18.) Kormány rendelet az előzőekhez képest, felülvizsgálat eredményeként 18 új kistérség létrehozását valósította meg, így jelenleg összesen 168 kistérség fedi le az ország területét.

A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Kormány rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül.

Területfejlesztési önkormányzati társulások

Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 10. § (1) szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.

A kistérség területfejlesztési szempontból már a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatására fontossá vált. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként.

Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 2004. évi módosítása 10/A. § szerint azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás ott a Közigazgatási Hivatal a törvényerejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő a területfejlesztési feladatokat összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének része a területfejlesztési feladatoknak a kistérség egészére, az összes önkormányzat bevonásával való ellátása, így ezekben a kistérségben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát.

Jelenleg (2005. április 30.) 12 kistérségben nem alakult semmilyen típusú többcélú társulás.