Napforduló

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Föld Nap által történő megvilágítása
az északi féltekén nyári napfordulókor

A Föld Nap által történő megvilágítása
az északi féltekén téli napfordulókor

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Valójában az év két pillanata, a Nap legmagasabb déli, illetve északi pozíciója a Baktérítőn, illetve a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása valamilyen irányba megváltozik.

A nyári napforduló alkalmával a nappal a leghosszabb, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb, azonban a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén.

A Föld forgástengelyének a ferdesége miatt a két időpont delelési magassága közt eltérés mutatkozik.

Tartalomjegyzék

1 Nyári napforduló
- 1.1 Jellemző pozíciói
2 Téli napforduló
- 2.1 Jellemző pozíciói
3 Lásd még
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nyári napforduló

Nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja (következésképpen a legrövidebb éjszakát).

A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig december 21-én (esetenként 22-én). A magyar népi szokások Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót.

[szerkesztés] Jellemző pozíciói

Az Északi-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.
Az Északi-sarkkörön a Nap középpontja éppen az északi horizonton tartózkodik, anélkül, hogy lenyugodna. A Nap D 47°-on delel. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem nyugszik le.
Magyarországról nézve a nyári napforduló idején a Nap 66° magasan delel, s csaknem 16 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.
A Ráktérítőn a Nap É 26°-on kel fel, a zeniten delel, majd É 26°-on nyugszik. A Nap 13,4 órán át tartózkodik a horizont felett.
Az Egyenlítőn a Nap É 23°-on kel, É 67°-on delel, és É 23°-on nyugszik. A Nap 12 órán át tartózkodik a horizont felett.
A Baktérítőn a Nap É 26°-on kel fel, É 43°-on delel, majd É 26°-on nyugszik. A Nap 10,6 órán át tartózkodik a horizont felett.
A Déli-sarkkörön a Nap középpontja éppen az északi horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
A Déli-sarkon a Nap sohasem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt kering.

A nyári napforduló az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van.

[szerkesztés] Téli napforduló

Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát adja (következésképpen a leghosszabb éjszakát).

A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én).

[szerkesztés] Jellemző pozíciói

Az Északi-sarkon a Nap sohasem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt kering.
Az Északi-sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.
A Ráktérítőn a Nap D 26°-on kel fel, D 43°-on delel, majd D 26°-on nyugszik. A Nap 10,6 órán át tartózkodik a horizont felett.
Az Egyenlítőn a Nap D 23°-on kel, D 67°-on delel, és D 23°-on nyugszik. A Nap 12 órán át tartózkodik a horizont felett.
A Baktérítőn a Nap D 26°-on kel fel, a zeniten delel, majd D 26°-on nyugszik. A Nap 13,4 órán át tartózkodik a horizont felett.
A Déli-sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy lenyugodna. A Nap É 47°-on delel. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem nyugszik le.
A Déli-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.

A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik, mint például az ókori római Szaturnália, a zsidó Hanuka, az afro-amerikai Kwanzaa, vagy maga a karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.