Afrika
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Afrika a Föld második legnagyobb[1] és második legnépesebb kontinense, a legek földrésze:
- a legszegényebb kontinens (az afrikaiak 50 %-a kevesebb mint napi 1 dollárból él)
- itt a leggyorsabb a népességnövekedés (a városi népesség növekedése évi 3,5 %)
- itt a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya (66 %)
- itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71 %)
- itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6 %)
- itt a legmagasabb az analfabétizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60 %)
Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át fedi le. 52 országában több mint 900 millió ember él (2005-ös adat), a Föld népességének több mint 12%-a.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedése
Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán és a Vörös-tenger, északon a Földközi-tenger határolja.
Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Az egyetlen összeköttetés egy másik szárazfölddel, Ázsiával a Szuezi-csatorna, amely Afrika és az Arab-félsziget között található. Európát leginkább a Gibraltári-szorosban, valamint a Málta és Szicília felé eső Földközi-tengeri szakaszon közelíti meg Afrika.
A legkisebb állama Gambia, a legnagyobb Szudán.
[szerkesztés] Történelem
Afrika területén kezdődött meg 6-7 millió évvel ezelőtt az emberré válás, vagyis az emberfélék (Hominina) kiemelkedése az állatvilágból. Lásd még: Australopithecus, Vízimajom-elmélet.
Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre az emberi nem (Homo) legkorábbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. Később az előember és az ősember több más fajának csontjai is Afrika területéről kerültek elő (Homo rudolfensis, Homo ergaster és Homo rhodesiensis). Etiópiában találták meg a mai ember (Homo sapiens) legkorábbi maradványait, a Szaharában, Dél-Afrikában és Afrika egyéb területein pedig sok későbbi kőkorszaki emléket is felfedeztek.
Az i.e. 9-7. évezred között ezelőtt alakultak ki az első neolitikus kultúrák, amelyek nyomai a Szahara közepén lévő Hoggar-hegységben és a Taszili-fennsíkon található sziklafestményeken láthatóak.
Henri Lhote francia régész - a Taszili-fennsíkon végzett kutatásai során - a szikla- és barlangfestményeket vizsgálva a következő korszakokat határozta meg:
- vadászkorszak: i.e. 9-7. évezred
- pásztorkorszak: i.e. 6-2. évezred
- harcosok korszaka: i.e. 2. évezredtől
- tevekorszak (ekkor került Ázsiából Afrikába a teve): i.e. 1. évezredtől
I.e. 4-3.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.
I. e. 814-ben a föniciaiak megalapították Karthágót, majd az i. e. 7. század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.
I. e. 331-ben megalapítják Alexandriát.
A 4-6. század között megkezdik Zimbabwe építését.
A 9-16. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.
[szerkesztés] Földrajz
Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52'-nál található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nál található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.
A kontinenst körülvevő szigetek részben önálló országok (Madagaszkár, Zöld-foki-szigetek, São Tomé és Príncipe, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek), részben egyes európai országokhoz tartoznak (Madeira, Kanári-szigetek).
A földrész átlagos tengerszint feletti magassága 750 m.
Felszíne változatos, hisz megtalálhatók rajta az alacsony, 450 m átlagmagasságú pontoktól kezdve a magasabb, 1000 m fölé emelkedő területek is.
[szerkesztés] Hegységek és hegyek
Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:
| Hegység | Legmagasabb csúcs | Magasság | Állam |
| Kilimandzsáró | Kibo-hegy | 5895 m | Tanzánia |
| Kenya-hegy | Batian | 5199 m | Kenya |
| Ruwenzori-hegység | Margherita | 5109 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
| Etióp-magasföld | Rász-Dasen | 4620 m | Etiópia |
| Virunga-vulkán | Karisimbi | 4507 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
A fentieken kívül az Atlasz-hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.
Medencék:
- Csád-medence
- Kongó-medence
- Kalahári-medence
A medencéket elválasztó fennsíkok:
- Azande-fennsík (a Kongó- és a Csád-medence között)
- Lunda-fennsík (a Kalahári- és a Kongó-medence között)
A kontinens felszíne két nagy területre osztható:
- Alacsony-Afrika
- Magas-Afrika
Az angolai Benguela várostól a Vörös-tenger partján lévő Port Szudán kikötővárosig húzott vonaltól északnyugatra helyezkedik el Alacsony-Afrika, míg délkeletre Magas-Afrika.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Folyók
Afrika és a Föld leghosszabb folyója a Nílus, amelynek hossza 6671 km. Ezt követi a Kongó, amely 4374 km hosszú és a kontinens legbővízűbb folyója, majd a 4184 km hosszú Niger és a 2736 km hosszú Zambézi.
[szerkesztés] Tavak
Afrika legnagyobb tava, valamint a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után a Föld harmadik legnagyobb tava a Viktória-tó, amelynek nagysága 68 870 km². Ezt követi Föld második legmélyebb tava a Tanganyika-tó a 32 893 km²-es nagyságával és a Malavi-tó 29 600 km²-rel.
[szerkesztés] Vízgyűjtő területek
A Földközi-tengerhez kapcsolódó (kb. 4,5 millió km²)
Az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó (kb. 10,6 millió km²)
- Nyugati-Atlasz vidék
- Szenegál - Gambia
- Észak-Guinea
- Dél-Guinea
- Niger
- Kuanza-Kunene
- Zaire
- Oranje
- Nyugat-Fokföld
Az Indiai-óceánhoz kapcsolódó (kb. 5,5 millió km²)
- Kelet-Afrika
- Délkelet-Afrika
- Zambézi
- Kelet-Fokföld
- Madagaszkár
Lefolyástalan területek
- Szahara
- A Vörös-tenger melléke
- Csád-medence
- Kelet-afrikai-árok
- Délnyugat-Afrika
[szerkesztés] Éghajlat
Afrika földrajzi helyzeténél fogva (az Egyenlítőtől északra és délre nagyjából szimmetrikusan helyezkedik el) a kontinens területének kb. 95%-a trópusi övezetben található. Ennek következtében a Föld legforróbb kontinense.
Éghajlat-típusok:
- Kétszakaszos esők öve
Az Egyenlítő környékén.- Jellemzői:
- állandó magas hőmérséklet
- szinte egész évben csapadékos
- a levegő nedvességtartalma állandóan magas
- Jellemzői:
- Nyári esők öve - egyszakaszos esőöv
Az Egyenlítőtől délre és északra.- Jellemzői:
- nyár eleji hónapok hőmérséklete magasabb, mint az Egyenlítőnél
- a hőingás a szárazsággal együtt növekszik
- Jellemzői:
- Zonális sivatagok és félsivatagok
A térítők környékén.- Jellemzői:
- csapadékszegény
- száraz
- alacsony a levegő páratartalma
- magas a napsütéses órák száma
- Jellemzői:
- Mediterrán
A kontinens legészakibb és legdélibb részein, Atlasz-vidék és Fokföld.- Jellemzői:
- nyáron szárazság
- télen sok csapadék
- Jellemzői:
- Monszun
A guineai partoknál és Délkelet-Afrikában.- Jellemzői:
- nyáron a tenger felől nedves szelek érkeznek
- télen a kontinens felől száraz és forró szelek érkeznek
- Jellemzői:
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
- Trópusi esőerdő
Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidéke, illetve Madagaszkár keleti tengerpartja. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje.- Növényvilág
A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdő, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki:- első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják
- második lombkoronaszint – közepes termetű, 20 – 25 m-ig nyúló fák jellemzik
- harmadik lombkoronaszint – kisméretű fák bújnak meg
- cserjeszint – növényei a pálmák
- gyepszint – páfrányok élnek itt
- liánok szintje – kúszónövények
- epifiták szintje – fán lakó növények
- Állatvilág
- Növényvilág
- Szavanna
Több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna
Elefántok egy kenyai nemzeti parkban- Növényvilág
A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben.
A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusz él.
A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. - Állatvilág
- A szavanna emlősökben igen gazdag terület: antilopfélék, zsiráf, zebra, kafferbivaly, orrszarvú, elefánt, oroszlán, leopárd, sakál, hiéna, víziló, gepárd.
- Madarak: flamingó, strucc, keselyű.
- Növényvilág
- Sivatag
- Mediterrán területek
- Növényvilág
- Az Atlasz-vidéken: aleppói fenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje
- Fokföldön: babérlombú növényzet
- Állatvilág
- Az Atlasz-vidéken: szarvas, vaddisznó
- Növényvilág
[szerkesztés] Régiók és országok
Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!
- Észak-Afrika: Algéria · Egyiptom · Líbia · Marokkó · Szudán · Tunézia ·
- Nyugat-Afrika: Benin · Bissau-Guinea · Burkina Faso · Elefántcsontpart · Gambia · Ghána · Guinea · Kamerun · Libéria · Mali · Mauritánia · Niger · Nigéria · São Tomé és Príncipe · Sierra Leone · Szenegál · Togo · Zöld-foki-szigetek
- Közép-Afrika: Csád · Egyenlítői-Guinea · Gabon · Kongó · Kongói Demokratikus Köztársaság · Közép-afrikai Köztársaság
- Kelet-Afrika: Burundi · Comore-szigetek · Dzsibuti · Eritrea · Etiópia · Kenya · Madagaszkár · Mauritius · Ruanda · Seychelle-szigetek · Szomália (ezen belül Szomáliföld) · Tanzánia · Uganda
- Dél-Afrika: Angola · Botswana · Dél-afrikai Köztársaság · Lesotho · Malawi · Mozambik · Namíbia · Szváziföld · Zambia · Zimbabwe
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Mezőgazdaság
- A trópusi esőerdőben termesztett növények: olajpálma, kakaó, banán, kókuszpálma, kaucsukfa, manioka, jamszgyökér, bors, vanília, kávé, tea
- A szavannás területeken termesztett növények: földimogyoró, cukornád, kukorica, gyapot, cirok
- A sivatagos (öntözött) területeken termesztett növények: datolyapálma, gabona- és zöldségfélék, gyümölcsök
- A mediterrán vidékeken termesztett növények: szőlő, citrusfélék (az alacsonyabb szinteken)
[szerkesztés] Ipar
Afrika iparában szinte csak a bányászatnak van jelentősége:
- gyémánt (Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Zaire)
- arany (Dél-afrikai Köztársaság)
- platina (Dél-afrikai Köztársaság)
- réz (Zaire, Zambia)
- kobalt (Zaire, Zambia)
- mangán (Dél-afrikai Köztársaság, Gabon)
- urán (Namíbia, Niger, Dél-afrikai Köztársaság, Gabon)
- bauxit (Guineai Köztársaság)
- króm (Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe)
- foszfát (Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Tunézia)
- kőolaj
- földgáz
Afrika feldolgozóipara a faipari és ásványkincsek feldolgozásából (kőolajfinomítók, alumíniumkohók, színesfémkohók, ércdúsítók, fűrésztelepek) áll. A világtermelésből való részesedése mindössze 1% körül van.
[szerkesztés] Népesség
Afrika lakosságának 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulat folyamatosan növekszik. Afrika népességének kb. 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4 %-kal nő.
[szerkesztés] Kultúra
- Lásd részletesen az Afrika művészete szócikket.
 Kontinensek |
| Afrika | Antarktisz | Ausztrália és Óceánia | Ázsia | Dél-Amerika | Európa | Észak-Amerika |
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
| Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |
|
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ Ha Észak-Amerika és Dél-Amerika területét egynek vesszük (lásd: Amerika), akkor Afrika a Föld 3. legnagyobb kontinense.
Based on work by