Lesotho

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mmuso wa Lesotho
(Lesothói Királyság)

(Lesotho zászlaja) (Lesotho címere)
Nemzeti mottó: Khotso, Pula, Nala Béke, Eső, Virágzás
Himnusz	(Lesotho Fatse La Bontat'a Rona)
Főváros	Maseru d. sz. 29°18′ k. h. 27°28′
Legnagyobb város	Maseru
Hivatalos nyelv	sesotho, angol, zulu, xhosa
Államforma	parlamentáris királyság
Király Miniszterelnök	III. Letsie Pakalitha Mosisili
Alapítás - Függetlenség	1824 Nagy-Britanniától 1966. október 4.
Terület  - teljes  - ebből víz	137. 30 355 km² - %
Népesség  - 2003. évi adat  - népsűrűség	143. 1 861 959 fő 61,3 fő/km²
GDP  - teljes (2005)  - egy főre jutó	152. 5 113 millió USD 2746 USD
Pénznem	Loti (LSL)
Időzóna  • (NYISZ)	UTC (UTC+2) nincs (UTC+2)
TLD	.ls
Nemzetközi gépkocsijel	LS
Hívószám	+266

A Lesothói Királyság Dél-Afrikában, a Dél-afrikai Köztársaság területébe ágyazva található.

Tartalomjegyzék 1 Az ország nevének eredete 2 Történelem 3 Földrajz 4 Gazdaság 4.1 Mezőgazdaság 4.2 Ipar 5 Népesség 6 Érdekességek 7 Források 7.1 Könyvek 7.2 Más nyelvű Wikipédia 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az ország nevének eredete

Az ország neve az ott élő lakosság, a szotók nevéből ered, akik önmagukat basothónak nevezik.

[szerkesztés] Történelem

A „Dél-Afrika Svájcaként” emlegetett ország területét a 19. század elejéig főleg busmanok lakták. A zulu uralkodó hadjáratai után, 1818-tól a lakosság egy kis csoportja és a kis bantu törzsek I.Moshoeshoe vezetésével a bászutó néppé egyesültek, akik 1824-ben foglalták el az alacsonyabban fekvő síkságot, majd fokozatosan kiterjeszteték uralmukat a hegyvidékre is. A bászutók elkeseredett harcot vívtak az előrenyomuló búrok ellen, majd Moshoeshoe abban a reményben, hogy segítséget kap Nagy-Britanniától ellenük, brit védnökséget kért. 1868-ban az ország Bászutóföld néven brit protekturátus lett. A brit kormány 1958-ban adott alkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belső önkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd 1966. október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség független alkotmányos monarchiájává vált. A neve az ott élő lakosságra utal („szotók országa”). Az országban 1968 januárjában vértelen puccsot hajtottak végre, 1990-ben a Katonai Tanács a királyt megfosztotta hatalmától, és a fiát ültette a trónra.

[szerkesztés] Földrajz

Lesotho szinte teljes területe egy fennsíkon fekszik.

Keleten a 2000-3000 m magasságú Sárkány-hegység határolja, míg nyugat felé kb. 1400 m-re csökken a magasság.

A legmagasabb hegy a Thabana Ntlenyana, amely 3482 m magas. Ez szubtrópusi klímát okoz.

A különböző magasságok alacsony hőmérsékletet okoznak, legtöbbször nagy hőingadozással (- 15 °C - + 35 °C). Az átlagos évi középhőmérséklet a fővárosban 15 °C. A hegyekben, a magasabb területeken gyakran fagy. A legtöbb csapadék nyáron esik, 650 mm és 2000 mm közötti mennyiségben, a területtől függően.

A 80-as évek közepén Lesothóban indították be Afrika legnagyobb beruházását, a "Lesotho Highland Water Project"-et, amelynek keretén belül a teljesen kopár Maluti-hegységben, a Sárkány-hegység határán a nagy völgységeket gátakkal elzárják, a vizet pedig alagutakon keresztül visszavezetik északra Transvaalba, a Vaal folyóba. Nyáron ezzel a vízzel öntöznek; a Dél-afrikai Köztársaság fizet érte, s a víz közben energiát is termel a basothóknak.

Koordinátái: déli szélesség 28,5-30,5°; keleti hosszúság 27,0-29,5°.

• Lásd még: Lesotho városainak listája

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A hegyi legelőkön a félnomád pásztorkodás a jellemző.

Az ország nagyszámú juh-, kecske- és szarvasmarhaállománnyal rendelkezik.

A szántóföldeken, amelyek mindössze az ország 10-ed részét foglalják el, naturálgazdálkodást folytatnak. Csak élelmiszernövényeket - búzát, cirokkölest, kukoricát, hüvelyeseket és gumósokat - termesztenek.

[szerkesztés] Ipar

Egyetlen jelentős ásványkincse a gyémánt, de kis karátértékű és csekély mennyiségű készlet kibányászására van csak lehetőség.

Az ipar rendkívül kezdetleges. Mindössze néhány bőr-, élelmiszer- és textilipari üzem működik.

[szerkesztés] Népesség

A lakosság 99,7 %-át a déli bantukhoz tartozó szotók alkotják. Rajtuk kívül kb. 2000 európai és 1000 indiai él a királyságban.

Kb. 45 %-a katolikus, 40 %-a protestáns, 8 %-a egyéb keresztény, 7 %-a ősi vallású.

Nagyjából 40 %-uk HIV fertőzött.

A népesség növekedése abbamaradt, az átlagéletkor 33 év. A munkanélküliek aránya nagyon magas: 40 %.

[szerkesztés] Érdekességek

1967-ben itt bányászták a világ egyik legnagyobb gyémántját, amely 601 karátos és "Lesothói Barna" névre keresztelték.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Könyvek

• A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
• Képes földrajz sorozat - Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
• Afrika és a Közel-Kelet földrajza - egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463006-5

[szerkesztés] Más nyelvű Wikipédia

• A német Wikipédia Lesotho című cikke

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ országai | Afrika

Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek

Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)