Niccolò Machiavelli
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Niccoló Machiavelli (1469–1527) olasz író, politikus, korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Sorsa összefonódott a reneszánsz Firenzével és a gyakorlati politizálással.
[szerkesztés] Politikusi pályája
1498 májusában a Firenzei Köztársaság második kancelláriájának titkára lett. Nagyon hamar, egy hónapra rá a Tízek Tanácsának titkári címével és teendőivel is felruházták (Az első kancellária foglalkozott a külügyekkel, a második pedig a bel- és hadügyekkel, a Tízek Tanácsa fogadta a külföldi követeket, s levelet küldött az államfőknek).
14 éves hivatali ideje alatt 23-szor járt követségben, nagyrészt itáliai fejedelmek udvarában, valamint a francia királynál, de megfordult a német-római császárnál, a pápánál is. Követi jelentéseit (legazioni) megőrizte az utókor, s ezek azért fontosak, mivel a későbbi nagy művek politikai személetét, saját világnézetét alakítja ki bennük.
Cesare Borgia taktikáit próbálta ellesni és alkalmazni a firenzei polgárokra Machiavelli a város 1512-es ostrománál, amikor a visszatérni készülő Mediciek a spanyol Raymond de Cordona zsoldosvezért bérelték fel a város támadására. A ritkán gyakorlatoztatott, alig felfegyverzett firenzei polgárok esélytelennek bizonyultak az erős, jól felszerelt, reguláris spanyol támadókkal szemben. A Mediciek visszatérése azt jelentette, hogy Machiavellinek is távoznia kellett, de hamarosan összeesküvéssel vádolták, s végül börtönbe zárták.
[szerkesztés] Művei
Miután amnesztiával kiszabadult, visszavonult birtokára, Sant Andrea in Percussinába, és a Borgiával folytatott beszélgetéseiből, ill. a tizennégy év során látottakból, valamint az 1512-ben hozzáadódó friss tapasztalatokból együttesen megírta máig legismertebb, egyben legvitatottabb munkáját, A Fejedelmet. Ez a mű csak az egyeduralomról szól. Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvéről című munkája foglalja össze a köztársaságról szóló gondolatait. Nagy mértékben épít az antik hagyományra, különösen Tacitus Annalesére, valamint Cicero De Officis című munkájára.
Based on work by 