User:Math

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A [Citizendiumra] távoztam. Itthagytam ezt a szemétdombot. Ha minden jól megy, akkor egy idő után a Wikipédiát majd mint a dilettáns másfeledik (ld. Nupedia) kezdeményt fogják emlegetni a történelem egyik apró kis lábjegyzetében.

____

Ezekben az országokban jártam

Ezekben az országokban laktam huzamosabb ideig

Tartalomjegyzék 1 Adataim 2 Tanulmányaim 3 Nézeteim 4 Életem 5 Érdeklődési köröm 6 Főbb Közreműködéseim 6.1 Szócikkek 6.1.1 Kiemelt szócikkeim 6.2 Irányelvek 6.3 Saját képek, amiket feltettem 6.4 Kis hülyeségek 7 Wikipedia-kritikus cikkek, Critics about the way of organizing Wikipedia 7.1 Az én cikkeim 7.2 Mások cikkei 8 Bookmarks 9 Nézeteim a Wikipédiáról 9.1 Szólásmondások formájában 9.2 Szemelyekrol 9.2.1 Olyan szemelyek, akikkel kifejezetten nem ertek egyet es/vagy ellenszenvesek 9.2.2 Olyan szemelyek, akikkel nem ertek egyet es/vagy ellenszenvesek 9.2.3 Szimpatikus szemelyek 9.2.4 A tobbiek 9.3 A Wikipédia nem lexikon 9.4 Az ötlet 9.5 Nyílt közösség, ésszerűség, tolerancia 9.6 Kisajátítás, kiközösítés 9.7 A személyeskedés és megoldása 9.7.1 David es a villanypasztor (mese) 9.8 A szerkesztők megbecsülése 9.9 Fasisztoid inkvizíció 9.10 Figyelem hiánya, zsigeresedés, klikkesedés, ősközösség 9.11 Demokracia, torvenyesseg, nyilt tarsadalom 9.12 A bolcs tomeg mitosza 9.13 Csoportnyomas, racionalitas 9.14 A klikk 9.15 Dilettansok anarchiaja 10 Konstruktiv megoldasi javaslat 11 Részben egyetértők aláírása 12 Todo

Adataim

Brendel Mátyás (1972.11.06. Merseburg, NSZK akkoriban NDK - 2165. február 29. Alfa Centauri), a Brendel család második leghíresebb tagja.:)

[szerkesztési statisztika]

• Lovassy László Gimnázium, Veszprém,
• Veszprémi Egyetem, Veszprém, műszaki informatika diploma

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - MTA-SZTAKI, Neuromorf Információs Technológia, Interdiszciplináris Doktori Program, Ph.D.

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Technika-, Mérnök- és Tudománytörténet Doktori Iskola (Abszolváltam 3 évet, fokozat még nincs).

• voltam mesterséges intelligencia kutató és vagyok programozó a Nokiában.

• Blogom Finnországi életemről
• Blogom az ateista nézeteimről
• Honlapom
• Képtáram

Tanulmányaim

Lovassy László Gimnázium, Veszprém

Veszprémi Egyetem, Műszaki Informatika mérnöki diploma.

Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola, Ph.D. Villamosmérnöki Tudományok Doktora

Budapesti Műszaki Egyetem, Technika-, Mérnök- és Tudománytörténet Multidiszciplináris Doktori Iskola, abszolváltam 3 évet, fokozat még nincs.

Nézeteim

• Geek factor: 21.89349% - Geek
• [Sci-fi character]: Wesley Crusher
• Politikai: Egyfajta egyéni ballib. Political Compass, eredményem: Kicsit balos, közepesen liberális (-1.38,-3.54), legközelebb az SZDSZ áll hozzám, de közel sem fedi jól a nézeteimet.
• Vallási: Egyfajta egyéni agnosztikus ateista. Nem tartom a metafizikai kérdéseket értelmesnek. Nehány itteni intellektuális imposztor szerint szerint Militáns Ateista. Blogom az ateista nézeteimről
• Filozófiai: Analitikus filozófia Egyfajta egyéni, újraértékelt logikai empirista, de nem teljesen az. Legközelebb Rudolf Carnap nézetei állnak hozzám.

Életem

Ezeken a helyeken éltem eddig tartósabb ideig:

Leuna: (NDK) - Tiszavasvári - Márkó - Bécs - Budapest -(Turku - Helsinki - Oulu): Finnország

Jelenleg Finnországban élek, Ouluban.

Érdeklődési köröm

Érdeklődési köröm igen tág. Filozófia, különösen a tudományfilozófia, Logikai Empirizmus, ateizmus, pszichológia, a tudományok, különösen a csillagászat, modern fizika, matematika, mesterséges intelligencia kutatás, evolúció. A történelemben mindig is leginkább a hadtörténet (Napoleon, Első és második Világháború), az ókori történelem, az egzotikus országok történelme (Japán, Kína, Aztékok, Maják), a kommunizmus történelme érdekelt, így leginkább ezekhez értek. Jó vagyok földrajzból, de ez érdeklődésnek annyira nem mondható. Amióta Finnországban élek, itt fent sokat utazok, és sok fényképet készítek Skandináviáról.

Hobbi szinten a sok olvasás mellett különféle játékok érdekelnek, így tudok gozni, sakkozni, kínai sakkozni, japán sakkozni, és érdekelni kezd a viking hnefatafl. Kedvenc zeneszerzőm Ludwig van Beethoven és John Lord a Deep Purpleből, a Deep Purple a kedvenc együttesem, ezen kívól még néhány hasonlo hard rock vagy heavy metal együttest szeretek. Kedvenc festőm Salvador Dali, Csontváry Kosztka Tivadar és Vasarely (nincs roluk mely ismeretem). Olvasni az említetteken túl még sci-fit szeretek, itt Philip K. Dick a kedvencem, de még Arthur C. Clarke és Douglas Adams is nagyon jó.

Főbb Közreműködéseim

Szócikkek

Olyan sok szócikkbe bele írtam, hogy nincs értelme felsorolni. (Én látom a közreműküdéseim listában, de nincs értelme ide másolni).

Olyan szócikkek, amiket én hoztam létre, és/vagy jelentős részt szerkesztettem bennük:

Pozitivizmus, Bécsi kör, Logikai pozitivizmus, Moritz Schlick, Otto Neurath, Rudolf Carnap, Hans Hahn, Viktor Kraft, Herbert Feigl, Hans Reichenbach

Érvelési hibák, Szabad akarat

Agnoszticizmus, Ateizmus, Szekuláris humanizmus, Agnosztikus ateizmus, Vallásparódia, Neuroteológia, Bibliai ellentmondások

Bertrand Russell, Michael Martin, Friedrich Nietzsche (torolve lett), Karl Popper, Vlagyimir Iljics Lenin

Tudomány, Tudományos módszer, Tudás, Dedukció

Földönkívüliek, Jeti, Loch Ness-i szörny

Sakk, Japán sakk

Finnország, Balatonfüred, Levi, Rovaniemi

Deep Purple

Banach–Tarski-paradoxon

Vikingek (sok ollózással), Vasa (hajó)

Lincselés

Kiemelt szócikkeim

Oulu 54 pont [[1]]

Go (ezt más kezdte el, én hoztam kiemelt szócikk szintre), 49 pont [[2]]

Szauna 50 pont [[3]]

Vasa (hajó) 46 pont [[4]], ezt mások kezdték el, és másokkal együtt csináltam.

Irányelvek

User:Math/Összefoglaló jellegű cikkek stílusa

Wikipédia:Irányelvek adminisztrátoroknak

User:Math/Útmutató külső hivatkozások használatához

User:Math/Vitarendezes

User:Math/Civilizalt Viselkedes

Wikipédia:Wikikett adminisztrátoroknak

Saját képek, amiket feltettem

Néhány kisebb kép nincs felsorolva.

[Wikipedia Commons képeim]

[[|left|thumb|100px]] Ez copy-paste céljábol van itt.

Persze nem szándékozom képtárnak használni a Wikipédiát, csak ami használható cikkben is.

Kis hülyeségek

Valamint viccből: Penrhyndeudraeth, de ezt User:Alensha átirta komollyá.:)

Néhány hasonló gyöngyszem:

Ronsdorf

Ravenscroft

User:Math/Militáns Ateista

Wikipedia-kritikus cikkek, Critics about the way of organizing Wikipedia

Az én cikkeim

1. Wikipédia: dilettánsok anarchiája
2. A (Magyar) Wikipédia nem lexikon
3. Az anonimitás, az Internet sajátsága, a Wikipédia másik rákfenéje

Mások cikkei

Nem jutott eszembe jo sokaig, hogy WIkipedia-kritikus cikkeket keressek. Nem tudom, hog ymiert, mert kezenfekvo. Kezenfekvo, hogy ha vitatkozunk valakikkel, akkor probaljunk nemi hivatkozas utan nezni. Talan nem is gondoltam, hogy van ilyen. Ugy tunik, hogy a WIkipedia van olyan fontos, hogy kritizaljak kivulrol is.

Az elso kritika otthon kerult a kezembe egy mindennapi finnujsag formajaban, amit ugyebar amugy nem is olvastam volna, csak az ismeros tema "utotte meg a szemem". Ezek utan gondoltam, hogy utana nezzek az interneten.

Nos, kiderult, hogy szinte minden gondolatomban vannak hasonloan gondolkodok a vilagon. Grin es tsai. megprobaltak a gondolkodasmodomat abszurdumkent beallitani. Hogy en egyedul megyek a vilag ellen. Nos nem egyedul. Ime.

"De a lényeg az, hogy a Wikipédia is csak egy forrás a sok között, és vele szemben is kötelező az óvatosság. "

Lukácsi Béla a Kossuth Rádió/Szonda/Tudomány rovatban a "Mennyire megbízható forrás a Wikipédia?"

[5]

"A Wikipédia olyan, mint egy nyilvános illemhely. Lehet tiszta, de lehet piszkos is, és az utóbbi esetben a használóinak ügyelniük kell arra, hogy mibe lépnek, vagy mit tesznek. Nem tudhatjuk azt sem, hogy ki használta előttünk." (Idézet az Encyclopedia Britannica volt főszerkesztőjétől)

Egy itteni szerkeszto hasonlo megjegyzese:

"Szerettel bucsuzom mindenkitol kb. 3-4 hetre, mert szeretnem kivarni, hogy mi lesz a Wikivel. De mar szinte csak bosszusag er a sok felmuvelt miatt, ugyhogy inkabb abbahagyom egy idore. Tenyleg oszinten zavar, hogy egyesek azt hiszik, hogy bizonyos teologiai vagy bölcseszettudomanyi, nyelveszeti temaban ha elolvasnak egy könyvet, akkor benne vannak a temaban. Ez annal egy kicsit bonyolultabb, s egy lexikonban, enciklopediaban ennel egy kicsit többre van szükseg, egyetemes ralatasra, ami többfele tudos velemenyben nyilvanul meg. Akit erdekel, a napokban errol megjelenik majd egy kis cikkem a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, ahol hozok boseges peldat arra, amit itt röviden felvazoltam. Sziasztok mindenkinek: --Dr. Steller 2006. január 15., 19:16 (CET)

mi lesz a wikivel, ha már a saját szerkesztői is lejárató cikkeket írnak róla… >:-( sokan olvassák ezt a frankfurti akármit? Alensha 寫 词 2006. január 16., 00:35 (CET) Úgy 400 000 példányt adnak el belőle. – KovacsUr 2006. január 16., 00:47 (CET) Mintha ilyesmit olvastam volna már valakitől, aki szeretett Mathekozni. Lehet, hogy tényleg van benne valami? :) --Alfdam 2006. január 16., 00:43 (CET)"

[[6]] Nos, ugy tunik, van benne valami. Nem egy, nem ket, hanem jopar embernek van gondja a WP-vel csak a magyar WP-ben. a kulfoldi kritikakat ld. lejjebb.

""Száz laikus nem helyettesít egy szakértőt. A konvergencia az egyre jobb minőség felé nem feltétlenül garantált. A Wikipédia nagyon értékes újítás, de még nem a végső megoldás a tudásgyűj-tés problémájára, mint ahogy azt egyes lelkes hívei sugallják" - mondja Varga Dániel. Nicholas G. Carr, a Wikipédia egyik fő bírálója a Web 2.0 amoralitásáról szóló postjában (http://www.roughtype.com) egyenesen az Amatőr Kultuszáról értekezett. "

A feltölthető világ - Web 2.0

"Miután hiába próbálta meg kideríteni, hogy ki lehetett a kérdéses szócikk szerzője, kinek állhatott szándékában befeketíteni őt, volt lapjának hasábjain egy publicisztikában tette világossá, hogy ezek után nem győzhető meg a Wikipedia alapkoncepciójának helyességéről – hogy ti. a heterogén, mindenkit befogadó szerkesztői közösség összeadott tudása garancia a tévedhetetlenségre."

Homokszem a Wikipediában

Wikipedia kritikak osszegyutjve a Wikipedian belul 1.

Wikipedia kritikak osszegyutjve a Wikipedian belul 2.

"Wikipedia co-founder Larry Sanger is to launch an alternative to the utopian, all-comers, anything-goes web site, and has raised $10m to hire experts to help edit it."

"At least Digital Universe won't be encumbered by one immutable aspect of the more utopian Wikipedia: experts won't be find themselves against gangs of know-nothings."

[$10m for a Wikipedia for grown-ups]

"In some Wikipedia areas, "academics and experts of all sorts generally are not accorded any sort of special respect by some Wikipedians," Sanger told Wired News. "If someone is made to defend his or her contribution by some crank, or a troll, the rest of the community, generally speaking, will not come to the defense of the expert." "

"The question, then, is what people should expect of Wikipedia. As it grows and becomes a repository of 2 million entries from more and more contributors, more of whom are experts in their fields, it probably will be seen as on par with the Britannicas of the world. But first it must convince those experts to become involved, and that will likely mean finding a way to make them feel welcome. "

Wikipedia Faces Growing Pains

"The founder of the online encyclopedia written and edited by its users has admitted some of its entries are 'a horrific embarrassment'. What did our panel of experts think of the entries for their fields? "

Szakertok velemenye a Wikipedia cikkek minosegerol. (Eleg kozepes az atlag. Mindama baj felmerul, amit en kritizaltam.)

Can you trust Wikipedia?

"I do, however; I co-founded Wikipedia. (I have since left the project.)

Wikipedia does have two big problems, and attention to them is long overdue. These problems could be eliminated by eliminating a single root problem. If the project's managers are not willing to solve it, I fear a fork (a new edition under new management, for the non-techies reading this) will probably be necessary. "

"So, for any person who can and wants to work politely with well-meaning, rational, reasonably well-informed people--which is to say, to be sure, most people working on Wikipedia--the constant fighting can be so off-putting as to drive them away from the project. This explains why I am gone; it also explains why many others, including some extremely knowledgeable and helpful people, have left the project. "

"The root problem: anti-elitism, or lack of respect for expertise. "

Nos, ez pontosan az, amit allandoan hajtogattam.

Why Wikipedia Must Jettison Its Anti-Elitism

"Some unspecified quasi-Darwinian process will assure that those writings and editings by contributors of greatest expertise will survive; articles will eventually reach a steady state that corresponds to the highest degree of accuracy. Does someone actually believe this?"

The Faith-Based Encyclopedia

"The credentials of the people authoring grassroots Web journals and a committee-written encyclopedia called Wikipedia are often unclear. Nevertheless, some Internet users believe that such resources can collectively portray events more accurately than any single gatekeeper."

When Information Access Is So Easy, Truth Can Be Elusive

"Several Nature reviewers agreed with Panelas' point on readability, commenting that the Wikipedia article they reviewed was poorly structured and confusing. This criticism is common among information scientists, who also point to other problems with article quality, such as undue prominence given to controversial scientific theories. "But to improve Wikipedia, Wales is not so much interested in checking articles with experts as getting them to write the articles in the first place."

As well as comparing the two encyclopaedias, Nature surveyed more than 1,000 Nature authors and found that although more than 70% had heard of Wikipedia and 17% of those consulted it on a weekly basis, less than 10% help to update it. The steady trickle of scientists who have contributed to articles describe the experience as rewarding, if occasionally frustrating "

[Internet encyclopaedias go head to head]

"There is a problem with the operation and functionality of Wikipedia. The basic problem is that none of the Trustees of Wikimedia Foundation, Inc., nor any of the volunteers who are connected with Wikipedia, consider themselves responsible and therefore accountable for the content."

[WikipediaClassAction.org]

Bookmarks

Wikipédia:Szavazás/Kiírás pontosítása| Wikipédia:Kocsmafal| Wikipédia:Hogyan használd a sablonokat| Wikipédia:Irányelvek| Wikipédia:Szavazás| Wikipédia vita:Szavazás törlésről| Wikipédia:Adminisztrátorok | Wikipédia:Zoknibáb| Wiki extra eszkozok | User:Math/monobook.js| Wikistats Statisztikak

User:math/Gubb | User:math/Geprombolo | User:math/Nyenyec | User:Math/Serinde | User:Math/Grin | User:Math/kgyt | User:Math/Dhanak

User:Math/VZS

User:Math/OsvatA

User:Math/Burumbator

User:Math/NCurse

Wikipédia:Véleménykérés/Data Destroyer

User:Dhanak/Data Destroyer szankció

User:Math/Grin Velemenykeres

User:Math/Velemenykeres VZS

User:Math/VZSzsankcio

User:Math/blokkolas problemas esetei

Wikipédia:Felhasználók kitiltása/Érvényes kitiltások/Math vitalap-tiltólista

Nézeteim a Wikipédiáról

"Én túllépek e mai kocsmán,

az értelemig és tovább!

Szabad ésszel nem adom ocsmány

módon a szolga ostobát. "

Cikkem a Magyar Virtuson

Szólásmondások formájában

1. Jobb ma egy subcsonk, mint holnap egy kiemelt szócikk.
2. Aki ért hozzá, csinálja, aki nem, az Wikipédiát ír.
3. Lakájba nem üt a mennykő.
4. Fejétől bűzlik a WP.
5. Klikktag a klikktagnak nem vájja ki a szemét.
6. Madarat tolláról, admint lakájáról.
7. Többet ésszel, mint szankcióval.
8. Zoknit keres a Wikipédiában.
9. Admin vezet bürokratát.
10. Vén admin is személyeskedik.
11. Világos, mint az irányelvek.
12. Errare administratorum est.
13. math a kapuk előtt!
14. Szerkesztő tervez, admin végez.
15. Iustitia fundamentum Wikipediae.
16. Checkuser checkusert mos.
17. Ép irányányelvek közt ép -ítő munka.
18. Ne szankciózz, hog ne szankcionáljanak!
19. Nem a Wikipödiänak, hanem az életnek tanulunk.
20. Nincsen bűncselekmény irányelv nélkül.
21. Mindenki király a maga userlapján.
22. Az irányelv az adminok Wales szolgálóleánya.
23. Admin: Első az egyenlők közt.
24. Amit szabad adminnak, nem szabad a mezei szerkesztőnek.
25. Sic transit gloria Wikipediae.
26. Az admin a félelme a bölcsesség kezdete.
27. A szó elszáll, az difflink megmarad.

Szemelyekrol

Olyan szemelyek, akikkel kifejezetten nem ertek egyet es/vagy ellenszenvesek

• User:Grin: balliberalisnak es ateistanak mondja magat, de a vitaink soran inkabb jobb-konzervativnak tunt. a vitakban a sajat allaspontjan nem lat tul, nem is kepes mas allapsontokat megerteni, erdemben meggondolni. onkenyes, intolerans, hatalmaskodo, szemelyeskedo, agressziv adminisztrator. Lekezelo modon beszel, elzarkozik a vita elol, de idonkent megis vitat nyit. A vitaban szamara aza teny, amit o tenynek nevez. Adott esetben az ele tart bizonyitekokat is kepes letagadni, csakhogy ne kelljen beismernie valamit. Ertelmezesi kerdesekben is abszolut igazsagnak gondolja sajat ertelmezeset. Az azonos merce, es a fair eljaras, vita, viselkedes tavolabb all tole, mint Mako Jeruzsalemtol. A WP szerkesztoi kozul egyedulallo modon o az egyetlen, aki kritikakat a vitalapjarol tomegesen torol, azaz cenzuraz. A torlest sokszor valasz helyett csinalja, vagy a valaszait otthagyva csak az ellenerveket torli, megteveszto szoveget hagyva igy ott. Ehhez joga van, csak hat igen visszatetszo dolog, es a WP torteneteben egyedulallo.

A magyar WP alapitasaban sokat tett, mint informatikai szakember jo lehet, de egy ilyen projectben vezeto szerep betoltese, ez tul nagy feladat neki, nincsenek meg hozza a kepessegei.

• User:Nyenyec: a vitakban a sajat allaspontjan kivul mas allapsontokra alig nyitott. nem igazan kepes hatekonyan, logikusan, a mas alllaspontjabol elfogadhato modon ervelni. viszonylag intolerans, zart. Grinhez kepest idonkent mutat nemi egyenlo mercere, fair vitara hajlamot. Allaspontjanak megvitatasara, nyilt gondolkodasra keptelen, hamar elzarkozik a vitaktol, Grinnel is hamarabb. mint informatikai szakember jo lehet, de egy ilyen projectben vezeto szerep betoltese, ez tul nagy feladat neki, nincsenek meg hozza a kepessegei.

A HVG cikke így ír róla:

"„Nyenyec” szintén adminisztrátor, a két lábon járó angol Wikipédia, aki a lexikon angol változatából majdnem mindenre tud hasznos analógiát, szabályt vagy példát felhozni a honi verzión. Tájékozott és problémaérzékeny, tartalmi javaslatai hasznosak, önálló szócikkek megírására azonban régóta nem vállalkozik. Inkább csak megjegyzéseket tesz, felhívja a résztvevők figyelmét a szabályok vagy a Wikipédia szemléletmódjából fakadó logika betartására. Van benne némi felsőbbségtudat, ami időnként megakadályozza abban, hogy felismerje, nem hat-e kioktató szónoklatként az útmutatása. Ahol részt vesz a szócikk megírásában, egy-egy beszúrt mondattal vagy kifejezéssel is javítja a szöveget, bár a nyelvhelyességre nem fordít sok gondot. Ha kedve tartja, hajlamos végtelen vitákba belebonyolódni, néha egy másik vita kellős közepén. Ingerlik a Wikipédia reménytelennek látszó önellentmondásai és egyes közreműködőinek viselkedése, de egyelőre nem adta fel. "

[[7]]

• User:Data Destroyer: a nekem mutatott kep szerint egy konzervativ, es feltehetoen hivo szerkeszto. javara legyen irva, hogy igen nagy erdeklodese van a lexikalis tudas irant. hogy a tomenytelen mennyisegu kis cikket a legkisebb antik szemelyekig fejbol irja, vagy lexikonbol, az az o dolga. annyiben a WP hasznos tagjai koze szamithato. altalaban ezzel kerkedik is, es korulbelul idaig is tart a vilagkepe: aki sokat ir, az hasznos, aki nem, az menjen innen. ebbol is latszik, hogy gondolkodasa mennyire beszukult. a vele valo vitakban a gondolkodasnak semmi nyomat nem tapasztaltam, reakcioi altalaban abszolut zsigeriek, es semmifele meggondolasrol nem tanuskodnak. ezt tetezi szemelyeskedo, agressziv jellemvonasa, es kifaradhatatlan uldozesi maniaja. az uldozesi mania itt elsosorban ugy ertendo, hogy levakarhatatlanul uldozi azt, akire ratkattan valamiert. mindenre reagal. es mindenre a szokasos zsigeri sablonitassal. az uldozesi maniajaba beletartozik, hogy az embereket itnernetes forumrol forumra koveti, uldozi, az emberek azonossagarol hipoteziseket gyart. eme hipotezisalkotasban abszolut semmi ovatossag nem jellemzo ra: amit o ugy gondol, az ugy van, es allitani meri. egy alkalommal eme hipotezisepito maniajaba szepen bele is bukott, amikor sertegetesnek velt egy teljesen ertelmetlen finn mondatot. a vele valo vita, kommunikacio praktikusan szorakozasi celon kivul teljesen ertelmetlen. legfeljebb arra jo, hogy olyan hulyesegeket ir be, amit masok is gondolhatnak nehanapjan, tehat kb. osszefoglalja egy kerdesben a gondolhato hulyesegeket. ilyen szempontbol, de csak ilyen szempontbol akar hasznos is lehet neki valaszolni.

"Örök ellenfele „Data Destroyer”, aki a politikai témákban Vince mellett Gubbubu másik szárnysegédjének szerepét tölti be, és bár maga sem megy a szomszédba sértegetésekért, állandóan az adminisztrátorokhoz szaladgál Math-ra árulkodni"

[[8]]

• User:Váradi Zsolt kb, mint DD. plusszban oljan szintre ereszkedik, hogy megszegte az egyezsegunket a szauna cikkrol valo szavazasban. [[9]]

• User:NCurse Tudomanyosan kepzett, rendkivul lelkes, tudomanynepszerusito jellegu szerkeszto. Amióta kinevezték adminisztrátornak, ideológiailag teljesen behódolt a klikknek. Olyan pálfordulást hajtott végre, mint Orbán Viktor.:)

Olyan szemelyek, akikkel nem ertek egyet es/vagy ellenszenvesek

• User:Gubbubu Tapasztalataim szerint, egy antikommunista, hivo, konzervativ beallitottsagu szerkeszto. A gond vele az, hogy nem tud kulonbsegettenni az o POV nezetei es az NPOV nezetek kozott, sorozatosan tamad meg mindenfele cikkeket az o POV nezeteit eroltetve rajuk. Meg ha valaki a sajat nezeteit, mint a nagy igazsag gondolja is, akkor is tudnia kellene, hogy mi az,a mit NPOV nezetnek elfogadnak a WP-n. Tobb osszetuzesem is volt ilyen kerdesekben vele, amiben altalaban "nyertem", mivel tamogatottsagot kaptam. Ezen vitak alkalmaval, es maskor is tulsagosan eretlen modon megnyilvanulnak kulonbozo politikai, vallasi nezetei. Egyeb kerdesekben sem kulonosebben nyilt a vitaban, a sajat nezopontjara van beszukulve, szemelyeskedo. Mivel hatalma nincs, ezert ez kevesbe sulyos, mint az adminisztratorok eseteben. Osztozik DD uldozesi maniajaban: o is odaig alacsonyodik, hogy kulonfele forumokra koveti az ellensegeit, es hipoteziseket gyart.

"A magyar Wikipédia szerencsétlenségére ennek a szerepfelfogásnak az ellentéte testesül meg „Gubbubu” keresztesháborújában, amellyel a nemzeti radikális fantáziavilágnak igyekszik teret szerezni a „neoliberális túlerő” ellenében. Fáradozásának nyomait a politikai tárgyú szócikkek ritkán heverik ki, aminek következményeként e szócikkek és „vitalapjaik” időről időre csatatérré változnak. Gubbubu, aki az aktivitási toplistát is vezeti, szívesen ölti magára a rutinos szerkesztő és a lexikon semlegessége felett őrködő főmunkatárs pózát. Önmagát fontos, elfogulatlan szerkesztőnek tartja, bőbeszédűen fogalmaz, gyakran fenyegetőzik, és nem mulaszt el céljainak megfelelően visszaélni az enciklopédia szabályaival. Kedvenc fogása, hogy „nem semlegesnek” kiáltja ki a szócikkeket, ha nem a Demokrata vagy a Jobbik szellemében íródtak. Szóhasználatában rendszeresen visszatérő kifejezés a „nemzetellenes”, „egyházellenes”, „magyarellenes”, „vallási rasszista”, fáradhatatlanul igyekszik a „szélsőjobb” és az „antiszemita” jelzők bevett használatát kikezdeni. „Gubb”, aki nevét három nemzetiszínű szivecskével ékesített rózsaszín sávban írja alá, vitapartnereit rendszeresen „üvöltőkórusnak” nevezi, és nem lenne ellenére, „ha ezeket lelőné valaki - szisztematikusan, mint mikor a kerti cserebogarakat gyűjtik a vizesvödörbe”. "

[[10]]

Szimpatikus szemelyek

• User:KovacsUr egy nagyjabol fair, rendes, technokrata jelelgu szerkeszto. Valoszinuleg jobb lett volna adminisztratornak, mint barmelyik jelenlegi adminisztrator, de elszabotaltak a megvalasztasat mondvacsinalt okokkal. Sajnos tavozott a Wikipediarol.

A tobbiek

A tobbiekrol, akik nincsenek felsorolva, vgay nincs velemenyem, vagy nincs kulonosebben nagy gondom. Sokakkal vannak meg kulonfele vitaim, es van gondom veluk, de ezekhez kepest azok aprosagok, es felsorolni ugyis lehetetlen ezeket.

A Wikipédia nem lexikon

A Wikipédia saját maga által adott másik neve, „alcíme”, hogy „A szabad lexikon”. A szabad jelző bizonyos mértékig jogos, hiszen mindenkinek van kezdeti joga szerkeszteni. De vajon jogos-e lexikonnak neveznie magát? Ezt fogom megvizsgálni. A „lexikon” szó jelentése a Wikipédia saját cikkelye alapján: „A lexikonok (más formában enciklopédia, encyclopaedia) az emberi tudás írásos gyűjteményei.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/lexikon). Nos, a „tudás” szó az már problémásabb, erre nem kapunk jó meghatározást (ami abban a szócikkben jelenleg van, azt én írtam, de nem mondom, hogy kielégítő (http://hu.wikipedia.org/wiki/tudás).). Mindenesetre a tudás valamilyen szempontból több, mint vélemény. A helyett, hogy a tudás mibenlétén elmélkednék, ami egy igen nagy és mély téma,és elvezet a tudományfilozófia rengetegeibe, inkább azt vizsgálom meg, hogy a Wikipédia tartalmáról mit mondhatunk el úgy általában? Milyen kritériumnak tesz eleget.

Azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy a Wikipédiában tudományos tudás van, hisz ez nem szempontja a Wikipédiának. Nincs olyan irányelv, amely előírná vagy akár csak javasolná, hogy tudományos tudás legyen a Wikipédián. Még az sincs, hogy mondjuk tudományos témában tudományos tudásnak kell szerepelnie. A Wikipédia irányelvei a tudományos irányelvektől igen távol állnak. Nincs peer-review, a cikkeket nem tudósok írják. Még olyan egyszerű előírások sincsenek, hogy a megfelelő hivatkozásoknak szerepelnie kell. Ez csak ajánlás, amit nem nagyon tejesít a Wikipédia a gyakorlatban. De egyébként is ez igen kevés volna. Egy jobb lexikonban a tudományos szócikkeket tudósok írják, és nem is nagyon van más szócikk, mint ami valamely tudomány illetékessége alá tartozna. A lexikonoknak ezen kívül van felelős szerkesztői bizottsága, főszerkesztője, aki annak tartalmáért felelősséget vállal, így feltehetően valamelyest felelősséget is érez. Ezen kívül a lexikon kiadója szintén felelős anyagi okokból a tartalomért.

Ezzel szemben a Wikipédiának nincsenek szerkesztői bizottságai, nincs főszerkesztő, nincs anyagilag különösebben érdekelt kiadó. Senki nem kell hát, hogy felelősséget érezzen, és nem is nagyon érez. Persze a nagyobb botrányok okoznak némi gondot, de ki érez felelősséget egy szócikk tartalmáért? A lelkes aktivisták éreznek,akik a téma fanatikusai, csakhogy ők abban érdekeltek, hogy az ő verziójuk kerüljön fel. Ennél objektívebb felelősséget nem éreznek. Mit mondhatunk a Wikipédia tartalmáról mégis? Próbáljunk valami pozitív meghatározást adni, valami többet, mint az, hogy valamiféle vélemény szerepel ott.

Mondhatjuk-e, hogy a Wikipédia a társadalom többségi véleményét tükrözi, és mint ilyen, az elfogadott véleményt, ami hát közel áll ahhoz, amit tudásnak nevezhetnénk. (Bár sok esetben durván eltér, vannak bevett téves nézetek.) Nem mondhatjuk, hisz a Wikipédiát nem a társadalom egésze szerkeszti, még csak nem is egy nagy többsége. Még az sem igaz, hogy egy jól reprezentáló kisebbsége. A Wikipédiát a társadalom egy bizonyos szelete szerkeszti, amely egyáltalán nem reprezentálja megfelelő módon a társadalmat.

Még rosszabb a helyzet, ha egy-egy szócikket nézünk, és vitás helyzeteket. Nem mondhatjuk azt, hogy egy ilyen kérdést a Wikipédia szerkesztői konszenzussal döntenek el, vagy szervezett szavazással. Ritkán van ilyen. A legtöbb esetben pár ember vitáján dől el a dolog csak. Tehát az, hogy mi kerül oda, nagyon függ attól, hogy éppen milyen emberek vetődnek oda, mennyire vesznek részt a vitában, mennyire kitartóak.

Még azt se mondhatnánk, hogy a szócikkeket azon 2-5 ember többségi véleménye dönti el. Van, amikor egyszerűen az győz, aki kitartóbb. Van olyan, hogy bent marad valami, mert egyetlen ember képviseli, de kitartóan. Van olyan, hogy az adminisztrátor eldönti, hogy melyik verziót védi le mesterségesen. Tehát itt adminisztrátori önkénytől függ a dolog. És még azt se mondhatnánk, hogy az adminisztrátor azt mondja, hogy „Én Brendel Mátyás vállalom azt,hogy ez a helyes tartalom”, mivel sok adminisztrátornak nincs neve, illetve nem nyilvánvaló az olvasónak, hogy ő felelős azért a döntésért. Mi tehát a Wikipédia? Nem sokkal több, mint pár, esetlegesen összejött ember esetlegesen szerkesztett közösségi véleménye. Nem méltó a lexikon névre.

Hasonlítsunk össze egy klasszikus lexikont, és két internetes próbálkozást abból a szempontból, hogy alapelvei, működése milyen. A két internetes próbálkozás a Nupédia és a Wikipédia. A Nupédia alapelve még a peer-review volt. Itt tehát ugyan bárki vállalkozhatott szerkesztésre, de azért voltak megkötések. A Nupédia működése is különbözött egyhagyományos lexikon működésétől, de elég hasonló volt ahhoz, hogy lexikonnak lett volna nevezhető. A Nupédia eredménye az volt, hogy nem működött elég jól. A Wikipédia a Nupédia kudarcából jöt létre, mint egy ad-hoc módosítás. Azzal, hogy mindenki szerkeszthet, a vállalkozás hatalmas robbanásnak indult a Nupédiához képest.

A Wikipédia tehát sikeres, sőt, úgy tűnhet, hogy a változtatások szükségesek voltak a működéséhez. Még ha ez így is van, amiben nem vagyok biztos, akkor is, ennek ára az, hogy a Wikipédia tulajdonképpen nem lexikon, hanem egy átverés. a sok kritika után, még csak azt sem mondhatjuk, hogy nem tudatos, aljas átverés. Most a Digital Universe egy újabb kísérlet arra, hogy visszatérni a lexikonhoz közelebbi, minőségibb munkához. A beindulással kínlódik, tehát ismét úgy tűnik, hogy a túl sok megkötés nehézséget okoz. De mégis, ha lexikont akarunk létrehozni, akkor szükséges ezt végigkínlódni.

Az ötlet

Amikor először feliratkoztam a Wikipédiába, nagyon jó ötletnek tartottam. Máig úgy gondolom, hogy maga az, hogy közösen létrehozunk egy enciklopődiat nagyon jó gondolat. Viszonylag lelkesen probáltam rőszt venni a dolgoban, de csalódás ért, ugyanis egy sztereotip, kirekesztő közösség fogadott. Ez a közösség megbélyegzett, és azóta sem tudott megszabadulni ettől a bélyegtől az képzeletükben. Én sem tudtam elérni azt, hogy megvaltoztassák a gondolkodásmódjukat. Véleményem szerint nem is nagyon lehetett volna, az átlagemberre es az átlag közösségekre jellemző, hogy akit megbélyegeznek, azon rajta marad a bélyeg. Az emberi társadalmak nagyrészt bizony sztereotip, rasszista, sokszor fasisztoid jellegűek.

Én mindvégig a Wikipédia céljainak érdekében probáltam viselkedni. Hadakoztam persze a magam nevében is, de a Wikipedia céljait minndig szem elott tartottam. Ritkán hadakoztam kizárólag a magam nevében. Próbáltam ötleteket adni, érvelni, reformálni az irányelveket is. A mindvégig mégis ellenségként vettek, és rosszindulatúnak gondolták elgondolásaimat. Ilyen környezetben nem akarok tovább dolgozni.

Véleményem szerint a Wikipédia egy alapötletében jó, de részleteiben nem teljesen jól megvalósult ötlet. Ha a Wikipédia céljait tekintjük, akkor:

"A Wikipédia egy többnyelvű projekt, melynek célja egy teljes és pontos nyílt tartalmú lexikon elkészítése. "

Kezdőlap

"A lexikonok (más formában enciklopédia, encyclopædia) az emberi tudás írásos gyűjteményei."

Lexikon

"a tudás egy igazolt igaz vélekedés"

Tudás

Nyílt közösség, ésszerűség, tolerancia

Tehát ha a Wikipédia céljait nézzük, a legfontosabb dolog az lenne, hogy a benne szereplő információk magas szintűek legyenek, és minél jobban igazolt, minél objektív ismeretet alkossanak. Véleményem szerint ez azt kellene, hogy jelentse, hogy a Wikipédiában a tudományoshoz hasonlatos módszereknek (ásszerűség, objektivitás) kellene sokkal nagyobb hangsúlyt kapniuk. Szigorúbb elvárásokat kellene a szócikkekkel szemben támasztani például hivatkozás tekintetében. Az NPOV irányelvben pedig a tudományos tudásnak kiemelt szerepet kellene kapnia. Ezeket a törekvéseimet leszavazták.

Még komolyabb baj van azonban a Wikipédia irányelveivel. A Wikipédia egy viszonylag nyílt közösség, mivel nyílt szerkesztési lehetőségeket tartalmaz, ezért csak olyan módon működhet, ha a rendszere nagyon jól meg van szerkesztve.

Véleményem szerint az angol eredeti, és a jelenlegi magyar rendszer túl sok hangsúlyt fektet egyfajta ízlésbeli, érzelmi harmónia kialakítására, és túl kevés hangsúlyt ésszerű, szabályozó irányelvek lefektetésére, rendszerépítésre. Kicsit egyfajta anarchikus, hippi elgondolás felé van elmozdulva, kicsit sok ilyen naív elgondolásra épül. Megpróbál egy jó közösséget kialakítani, holott ez a Wikipédiának nem kell, hogy végcélja legyen, és holott a jó közösség nem tudja megoldani a problémákat. Továbbá egy ilyen nagy "társadalom" nem is lehet jó közösség.

Egyfajta anarchikus jó közösség tud működni, amennyiben az egy kis csoport, amelynek megvannak a bevett szokásai, a szokásokat mindenki ismeri, mindenki vállalta (a Wikipédia esetében nem indokolható, hogy az, aki a Magyar Wikipédiában joggal részt akar venni, miért is vállalja fel egy kis közösség ízlésbeli, szokásbeli, érzlemi önkényeit). Egyszóval, ha a közösség nem nyílt, és nem világméretű és nem egy hivatalos igénnyel lép fel. Ugyanez nem működik akkor, ha a közösség nyílt, és olyan valakik csatlakozhatnak, akik a Wikipédia céljaival egyetértenek, de a közösség izlésvilágával nem. A Wikipédia jelenlegi rendszere ezt nem tudja kezelni, illetve csak kiközösítés útján. Így lessz egy eredetileg nyíltnak gondolt közösségből a rendszer tökéletlensége miatt egy kirekesztő, zárt közösség.

Az irányelvek eme tökéletlensége tehát hosszú távon katasztrófűhoz vezet, vagy kirekesztéshez. Nagyon fotnos volna tehát az irányelvek rendbetétele. A Wikipédiának, ha világméretű, nyílt közösség akar lenni, akkor a világ legnagyobb konszenzusára kell épülnie, ez pedig az ésszerűség. Az az emberiség létező legnagyobb konszenzusa, nem pedig az izlések, szokások.

Az irányelvek ésszerűségét is fokozni kellene, és az irányelveknek maguknak is az ésszerúséget kellene mintának feltennie. A Wikipédia:Civilizált viselkedés irányelvébe például szintén sokkal nagyobb szerepet kellene, hogy kapjon az ésszerűség, mint az illemszabályok. Sokkal inkább olyan intellektuális dolgokra kellene fókuszálni, mint következetesség, egyenlkő mérce, logikusság...

Ennek jegyében javaslatokat tettem az irányelvek kiegészítéséhez:

User:Math/Vitarendezes

User:Math/Civilizalt Viselkedes

Visszhangja nem sok volt, leszavazták.

Kisajátítás, kiközösítés

A Wikipédia szerintem a jövőben emiatt egy olyan szűkebb közösség marad, ami vagy egyre inkább kirekesztő lessz, és/vagy egy idő után sok baj lessz ebből, mivel technikailag nyilt, azaz fognak jönni emberek. A Wikipedia képe magárol az, hogy "mindenkit szivesen fogadunk, aki a Wikipedia céljai szerint akar doglozni". A valóság ezzel szemben az, hogy "aki ugyan a Wikipedia celjaiért akar dolgozni, de a mi közösségi szokásainkat nem ismeri el, nem akar érzelmileg meghunyászkodni, az menjen innen!". Nagy külőnbség. Sok olyan embert rekesztenek ki, aki a célért dolgozna, de a közösség szokásaihoz nem hunyászkodik, mert neki az nem jó neki (és miért is kellene? csak hogy a közösség kiélhesse elnyomó ösztöneit?). A legjobb egy olyan rendszer, amely ésszerű, és toleráns: azaz nem ír elő szükségtelen ízlésbeli dolgokat, és nem az ilyenen való hadakozással foglalkozik.

Így tehát a Wikipédia egy olyan vállalkozás lesz, amelyet az a szűk közösseg hoz létre, amely először magához ragadta, aztán pedig kiközösítette. Olyan szokások mentén, amelyeket ő szeret. A társadalom egy kis szelete ez. Ezt a szűk kört egy klikk irányitja jelenleg, amelyet én Konzervativ Klikknek neveztem el. A Wikipédia így igazából a lexikon névre sem lesz méltó. A szűk közösség által felmutatott valamennyi tudást tartalmazni fog ugyan, de ez nem lesz valami magas minőségű tudás. Tartalmazni fogja ennek a szűk közösségnek a képét, sok esetben a szűk közösség által megszavazott sztereotípiákat is. A lexikon névre nem lesz méltó. Nem lessz objektív, de még csak NPOV sem.

Nem lesz méltó a magyar hivatalos Wikipédia megnevezésre sem, mert kizárnak, elűznek innen magyar embereket, akik pedig hozzá akarnanak járulni a maguk módján, és akik magyar nézeteket képviselnek.

Volt egy gondolatom, ami a szemelyeskedés okán merült fel bennem, de igazából jóval alapvetőbb dolog:

"A szemelyeskedést úgy lehet a legjobban megelőzni, ha a Wikipédia közössége és rendszere a szerkesztőknek olyan környezetet teremt, amelyben értelmesen dolgozhatnak, elismerést kaphat, ötletei meghallgataéást kapnak, ésszerúen, korrekt módon viselkednek vele, elfogultság nélkül. Amennyiben egy szerkesztő, aki valóban a WIkipédia fejlesztéséért jött ide, a Wikipédia rendszerében és közösségében megtalálja annak lehetőségét, hogy e célért dolgozzon, akkor feltehetően dolgozni fog, és nem személyeskedni. Fontos tehát, hogy a Wikipédia rendszere és közössége olyan legyen, hogy a szerkesztők úgy érezzék, hogy van lehetőségük ésszerűen befolyásolni a dolgokat, részt tudnak venni a munkájukban, elismerést nyernek...Egy jó környezetet kell teremteni."

Jellemzően erre a gondolatomra alig volt rezonancia a Wikipedia konzervatív klikkben. Ugyanígy a személyeskedés ürügyén vetődött fel bennem még az alábbi, szintén a szemelyéskedésnél jóval mélyebb jelentőségű gondolat.

A személyeskedés és megoldása

A Wikipediaban szemelyeskedés, és sértés alatt leginkabb a vulgáris beszéd, a másik explicit leminősítése, és hasonlókat értik. Vannak azonban ennel jóval mélyebb, jóval kártékonyebb implicit szemelyeskedés. Ha valaki vulgarisan beszél veled, vagy negatív jelzők sorával szid téged, az egy dolog. Lehet, hogy felmegy benned a pumpa, lehet, hogy mérges leszel arra az illetőre, de ez egy viszonylag felszines, rövid idejű dolog. Lehet, hogy elmérgesiti a kommunikáciot azzal az egy szerkesztővel, de még az is lehet, hogy nem. Van azonban a sértésnek egy impllicit, es jóval mélyebb foka. Erre érdekes modon a Wikipedia közössége egyáltalán nem kényes, holott a Konzervativ Klikk egyik nagyon gyakori eszkoztara. Miből all ez?

• Egy-egy szerkeszto letrollozasa. Ez explicit módon is sértés, jeleztem, hogy a troll es a vandál kifejezések a Wikipédia irányelveiben szerintem igen súlyosan ellentmondanak a személyeskedés irányelveivel. De ezen túl implicit módon is sértések, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy az illetőt szidják, hanem, hogy egy szerkesztő jószándékat kerdőjelezik meg. A Konzervativ Klikk bizony számos esetben letrollozott, pedig nekem a Wikipedia javitása volt a célom. Szándékaim teljesen pozitivak voltak. Ennek megkerdőjelezése mélyebb személyes sértés, mint holmi mas felszines szidás. Szerintem letrollozni valakit igen súlyos sértés. Ennek ellenére a Wikipedia irányelvei nemhogy tiltanak, hanem egyenesen adják a kezünkbe az eszkozt hozzá. A klikk pedig ezzel visszaél.

• Egy-egy szerkeszto zavarkeltessel vadolasa. Itt megint arrol van szo, hogy a Konzervativ Klikknek onkenyesen meghatarozza, hogy kinek a tevekenysege nem tetszik neki, de ezen tul bizony a zavarkeltessel vadolas megint a szerkeszto verig sertese. Megint arrol van szo, hogy a szerkeszto jo szandekat kerdojelezik meg. A Konzervativ Klikk nem csak a velemenyet fejti itt ki, hanem bizony meg meg is serti a masik szerkesztot, megjozza nagyon melyen serti meg. Es megint arrol van szo, hogy a Wikipedia iranyelvei ehhez tamogatast adnak. Errol az iranyelvrol is szamos alkalommal kifejtettem a velemenyem, hogy miert karos a Wikipediara nezve. A hasznalata tulajdonkeppen mindig sertes, es sokszor joszandeku szerkesztok verig sertese.

• Van meg par eset, ami nem kapcsolatos kifejezetten iranyelvvel, es nem is nevezheto meg egy nevvel, hanem csak korulirhato. Arrol van szo, amikor bizonyos szerkesztok inditvanyait meg a szavazas elott nevetsegesnek nyilvanitanak. Egy szerkeszto inditvanyaval nyilvan lehet nem egyet erteni. Lehet kritizalni, lehet rossznak mondani. De nevetsegesnek, vagy eselytelennek mondani, az egy aljas huzas. Egyreszt az illeto mas szerkesztok neveben elore beszel, ami a demokratikussag elveit serti. Masreszt pedig egy sertest kovet el. Ugyanis azon tul, hogy nem ert egyet az inditvannyal, ha nevetsegesnek nevezi, azzal a kezdemenyezo szerkeszto joszandekat kerdojelezi meg ismet.

Ilyen megjegyzésekre gondolok:

"ellenzem --komolytalankodjunk kicsit. :D Data Destroyer 2005. augusztus 8., 10:07 (CEST) ellenzem --marhára viccesek vagytok... Alensha * 2005. augusztus 8., 13:40 (CEST) ellenzem, ha már szavazgatunk, de a legjobb lett volna, ha nem reagál senki. OsvátA. 2005. augusztus 8., 14:06 (CEST) "

Ezek tulajdonkeppen az inditvanyozo szerkeszto (speciel en) mely megsertesei, hiszen az illeto komolysagat, szandekait vonjak ketsegbe. Az illeto azon jogat veszik el, hogy az inditvanyait komolyan vegyek, meggondoljak, stb...

Nos az ilyen fajta viselkedes az, ami a sima negativ jelzoknel messze jobban rongaljak a Wikipedia hangulatat, ellensegge tesznek, kikozositenek, eluznek joszandeku szerkesztoket. A Konzervativ Klikk azonban ezekre a sertesekre nem kenyes. Sot, az ilyen szemelyeskedeseket a Konzervativ Klikk visszaallitja. Nem kenyes a konzervativ klikk a sajat korein beluli vulgaris szemelyeskedokre sem. Oket nem tiltjak ki. Sot.

Hogy miert? Mert nekik egyaltalan nem a Wikipedia hatekonysaga a lenyeg, hanem az, hogy oket ne lehessen kritizalni, de ok kritizalhassanak, kizarjanak embereket. Nekik a klikk fontosabb, mint a Wikipedia. Nagy sertesnek vesznek egy-egy kemenyebb kritikat, ami a klikket eri. De nem veszik sertesnek az olyan minosites, ami periferikus szerkesztoket sert meg melyen, annyira, hogy kirekeszti oket a kozossegbol, eluzi oket. Ez a konzervativ klikk onzo, vedo kettos merceje. Emiatt sincs kedvem itt lenni.

David es a villanypasztor (mese)

Hajdan, amikor meg a fiatal koraban az izraeli David-kiraly meg egyszeru pasztorkent tengette napjait, egyik kodos napon, amikor eppen kint legeltette a baranyokat, egy vandor tevedt a mezejere. David odaszolt a vandornak, es a beszelgetesbol szovaltas, vita keletkezett, amejnek heveben David leutotte a vandort.

Meggondolatlan cselekedet volt, meg is banta David, most mit kezdjen a vandorral? Nos, de nem hiaba volt David a cselszovesek, furfang mestere, most is kitalalt valamit, hogy mentse az irhajat, mint kesobb annyiszor az elete soran.

Hirtelen otleteben kitett egy botot, amolyan "villanypasztort" a mezo szelere, es rafaragta a sajat nevet: "David", jelezven, hogy ez a mezo az o tulajdona. Mikor a torzsbeliek, az oregek kerdezni kezdtek a vandorral tortentek felol, akkor David azt mondta, hogy az idegen az o egyertelmu, es elozetes figyelemztetese ellenere bejot az o mezejere, es amiatt olte ot meg, mert nem akart tavozni.

Sejtettek az oregek, hogy David eme tortenete nem igaz, de hat nem tudtak megfogni Davidot, nem volt ellene tanu, igy hat azt modntak: jol van David, akkor ezentul annyi lesz a te mezod, amennyit kijeloltel magadnak, s ugy is lett. David azonban kesobb, amikor gazdagabb, hatalmasabb lett reg elfelejtette ezt, es bizony o maga nagyon is sokszor atlepte azt a bizonyos hatart, es gatlastalanul legeltetett a nagy kozossegi mezokon...

A szerkesztők megbecsülése

Meg egy gondolat a szerkesztok megbecsuleserol. A Konzervativ Klikk bizonyos szerkesztoinel elterjedt az, hogy a szerkesztok szerkeszteseinek szama szerint ertekelnek szerkesztoket, meghozza a szerint minositenek le bizonyos szerkesztoket. Ebben nem tul kovetkezetes az illeto, mert termeszetesen a klikken beluli olyans zerkesztoket, akik nem annyira aktivak, nem minositenek le. A szerkesztesek szama itt a szocikkeket jelenti. Ezen nezet szerint, aki nem eleg aktiv a szocikkek szerkeszteseben, az nem is ember (nem tulzas, az illeto megerositette). A kritika egy latszolag kifinomultabb formaja az, hogy a szocikkbeli szerkeszteseknek aranyban kell lenniuk a Wikipedia nevtereben, vagy a vitakban valo reszvetellel. Ez utobbi fajta kritikanak az a boduletes hibaja, hogy egyreszt lebecsuli egy szerkesztonek az iranyelvekkel kapcsolatos tenykedeset, mintha az semmi sem volna. Holott a szervezesi munka ugyanolyan ertekes lehet, es nehezebb munka akar, mint a szocikkek szerkesztese. Ez a fajta beallitottsag egy primitiv vulgarproletarizmushos hasonlit, amelyik csak a ketkezi munkat becsuli, az iranyitasban valo reszvetelt nem. Sot, nem csupan arrol van szo, hogy az iranyelvek alakitasaban, vagy a vitaban valo reszvetel egy igen fontos munka, hanem arrol is, hogy jog. Megpedig a szocikkbeli szerkesztesek szamatol fuggetlen jog. A Wikipedia iranyelveiben sehol nincs olyan, hogy az iranyelvek kerdeseben csak annak van joga belesozlni, aki szerkeszt is. Es egy ilyen elv butasag is volna. Valoszinu az, hogy nagyon sok szerkeszto van, akinek sem kedve, sem erzeke nincs az iranyelvekhez, viszont szeret szerkeszteni. Hasonloan lehetnek olyan szerkesztok, akik inkab az iranyelvek kidolgozasaban jok. Konnyen meglehet, hogy valakinek nagyon jo meglatasai lehetnek ezugyben. Meg az is konnyen meglehet, hogy valakinek nagyon jo meglatasai lehetnek ezugyben, aki egyaltalan nem szerkesztett meg. Sot, akar annak is lehet nagyon jo meglatasa, aki teljesen ujonnan jott. Friss gondolatai, uj szempontjai lehetnek. Olyan nezopontja, ami a regi szerkesztoknek marr regen nincs meg. Peldaul egy ujonnan jott szerkesztonek sokkal jobb meglatasai lehetnek a Wikipedia kulso megitelese, az ujonnan jott szerkesztok benyomasait illetoen, mint az itt levo regi szerkesztoknek.

Hasonloan ertekes tagja lehet a kozossegnek egy olyan szerkeszto, aki mondjuk egyaltalan nem szerkeszt uj szocikkeket, viszont sok szocikket vegignez. Meg akar ugy is, hogy alig szol hozzajuk, mert jok a szocikkek. Egy ilyen lektor munkaja nem a szerkresztesek szaman alapul, hanem a vegignezett cikkek szaman. Tehat ad abszurdum egy 0 szerkesztessel biro szerkeszto is lehet nagyon hasznos. Akar azert, mert sok cikket vegignezett, es rendben talalta oket, akar azert, mert csak a vitalapon tett megjgegyzeseket. Sok esetben elofordulhat, hogy egy ilyen szerkeszto megkritizal valamit, es nincs is igaza. Meg az ilyen kritika is hasznos, mert egy lehetseges benyomast mutat fel. A szocikk szerkesztoinek az ilyen kritikaknak meg kell tudni felelniuk. Meg az sem haszontalan tehat, ha egy ilyen szerkesztonek nincs igaza egy kritikaban, de egy lehetseges kritikara mutat ra. Arrol nem is beszelek, hogy ha meg igaza van,a kkor egy olyan szerkeszto, aki nagyon sokat vitatkozik bizony nagyon hasznos lehet.

A szerkesztok ilyen vulgaris ertekelese, ami a szerkesztesek (vagy plane szocikkek) szaman alapul meg szamos szempontbol vulgaris hulyeseg. Egyreszt nem minden szocikk azonos erteku. Van, amelyiken egy csomót kell dolgozni, mert nehezebb szocikk. Van,a melyik egy cosmo hattermunkaval jar. van, amelyik egyszeruen tobb gondolkodast, tobb vitat igenyel. Tovabba a Wikipedia szempontjabol a pozitiv mentalitas az, hogy minden egyes hozzajarulast ertekelni kell. Keseru szajizt hagy maga utan tehat az, aki leminosit barkit is azzal, hogy keveset szerkeszt. Tobb szempontbol is megsertheti, mint lattuk: lehet, hogy megserti az illetot, mert o az iranyelveknel tesz szamara fontos hozzajarulast, a leminosites, ezt minositheti le. Megsertheti azzal, hogy az illeto fontos lektoralasi munkat vegez. A leminosites, ezt minositheti le. Es a legegyszerubb esetben is, ha az a szerkeszto akar csak egy szerkesztest vegzett jo szandekkal a Wikipedian, akkor ezt a joszandekot minositi le, ebben serti verig a szerkesztot.

A helyes eljaras tehat az, hogy nyiltan minden szerkesztot becsulni kell, nem szabad a vegsokig sem a joszandekat elvitatni (ha mondjuk maga is bevallja a rosszszandekot, akkor persze az mas). A szerkesztoket a szocikkek, a lektoralasok, a vitak, az iranyelvekben tett osszes munkaja alapjan ertekeljuk. A szerkesztok ertekeleseiben a kulonbseget inkabb magunknak tartsuk meg. Nyiltan inkabb csak a pozitiv iranyban szabad kifejezni. Negativ iranyban senkit nem szabad lebecsulni.

Kapcsolodik ide egy specialis dolog. A Wikipedia szocikkeinek nagy reszet egy bizonyos atlagos szintig meg tudja irni szinte akarki. Amig a Wikipedia ilyen mennyisegi, kvantitativ novekedesben van, es amig ez a fontos, addig mondhatjuk azt, hogy az a lenyeg, hogy minel tobb szocikk legyen. De a Wikipedia igy legfeljebb az "online es ingyen hozzaferheto legnagyobb enciklopedia" cimet erheti el. Nem fogja tudni elerni azt, hogy atlagosnal jobb enciklopedia legyen.

Ahhoz, hogy a Wikipedia egy az atlagosnal is jobb enciklopedia legyen, szukseg van nehany specialistara. peldaul szukseg van filologusra, filozofusra, matematikusra, torteneszre, irodalmarra, stb... Namost egyaltalan semmi garancia nincs arra, hogy ilyen emberek ide jonnek. Ha valaki ideteved, akinek van valami specialis, mely tudasa valamirol, akkor azt meg kell becsulni. Az ilyen szerkesztotol keves szerkesztes is akkora ertek, mint ha nagyon sok szocikket irt volna meg, azert, mert azt a szocikket, ugy, csak o tudta volna megirni, vagy csak nagyon kevesen, akik kozul nem valoszinu, hogy mas ide teved. Szukseg van tehat az ilyen specialistak megbecsulesere, es ez is afele mutat, hogy ne szimplan a szerkesztesek szamat nezzuk. Tovabba ez az iranyelvek teruleten is megint egy erv. Ha a Wikipedia a "megszoksz vagy megszoksz" elven mukodik az iranyelvek kritikusai fele, akkor elkepzelheto, hogy sok ilyen specialistat eluz, aki bizony nem nagyon akar megszokni, es akik esetleg bizony nem illeszkednek bele az atlagba. Peldaul egy analitikus filozofus specialistanak sok ertekes szerkesztese lehet, viszont aligha orul neki, ha a szerkesztesit, kategoriait, vagy hasonlokat zsigerbol leszavazzak, hiszen o nem ezt szokta meg a filozofiabajaban. O egy olyan teruletrol jott, ahol az erveknek, esszeru dogloknak van donto jelentosege, es nem a "nep szavazza meg az igazsagot". Viszont nehany szocikket csak o tud megirni. Tehat szukseges az, hogy a Wikipedia olyan ertelmes kornyezetet teremtsen, ami joval toleransabb, es bizony a maskent gondolkodoknak is elfogadhato. A Wikipedia nem engedheti meg maganak, hogy a "megszoksz vagy megszoksz" elvet kepviselje. Persze valaszthatja ezt az utat is, de akkor csak egy atlagos, vagy atlag alatti minosegu lexikon lessz.

Valoszinuleg ez utobbi eset fog tortenni, amely esetben a Wikipedia egyszeruen az interneten megtalalhato, konnyen hozzaferheto "enciklopedia"-szeruseg lessz, amely nem tul szinvonalas, nem tul megbizhato, de ha valami megtalalhato benne, akkor hasznalni fogjak. Mint ahogy az angollal is igy van. Egyszer vita kozben valaki hivatkozott ra, mire en megjegyeztem, hogy ez egy nyilt lexikon, es igy, mint erv el is bukott a dolog. A vitapartnerem is elfogadta ezt. Valoszinuleg sosem lesz komoly hivatkozasi alap, de sokan hasznalni fogjak. Hogy mellekesen egy klikk a kezebe keritette, az ezen persze csak ront, de tul veszesen nem. Ha ez aklikk meg akar szakadni azert, hogy masok felhasznaljak a munkajukat, akkor szakadjanak meg. Ha ez aklikk arrol almodozik, hogy valamilyen rangos, elismert enciklopediat szerkeszt, akkor hat nekik ez a naiv illuzio ad erot a munkajukhoz.

Fasisztoid inkvizíció

Egyebkent a szemelyeskedes dolog igy szabalyozas nelkul a konzervativ klikk inkvizicios eszkoze. A dolog kivaloan alkalmas az ellenzek elpusztitasara, hiszen nincs definialva. A kettos merce hihetetlen torz jelensegeit figyelhetjuk meg. A klikk szamara veszelyes kritikara barmikor ramondhato, hogy szemelyeskedes, es igy retorzio jar erte. Ugyanakkor a klikk maga a legvulgarisabb, legsoptetebb, legprimitivebb szemelyeskedeseket engedi meg maganak. Egy eklatans pelda, amikor egyazon uzenofalon szerepelt az en kitiltasomrol szolo bejegyzes, amin csak egy ironikus kritika volt egy szavazas formajaban, es ugyanezen a lapons zerepelt valaki masnak egy olyan sertese [[11]], amely orvosi esetre utalt, es amit ertelmes ember meg sem enged maganak. Ez utobbi persze retorzio nelkul, sot figyelmeztetes nelkul. Egy olyan embertol, aki ezt ismetelten elkoveti, de a klikk tagja. Hasonlo ez a kozepkori inkviziciohoz, amely sok ellenzeki ember ellen fellepett, visoznt sok hatalmas emberrel elnezo volt. Termeszetesen a dolognak semmi koze nincs az udvosseghez, ahogy a szemelyeskedes kerdesenek sincs semmi koze a Wikipedia hatekonysagahoz. A hatalom eszkoze csupan. Az inkvizicio es ams diktaturak eletbevago kerdesek korul folytak, ezert azok ellen fel kellett lepni. Az itteni kicsinyes hatalomkodas ellen egy szinten tul mar nem erdemes faradoznom.

A fasisztoid jelleget mar egyszer emlitettem. Ezt a hasonlatomat a hatalmi klikk kifejezetten nem szerette. Gondolom azert, mert jo hasonlat. Sokmindent megragad szerintem. Ha megnezzuk Hitler hatalomra jutasat, akkor lathatjuk, hogy a dolog szinte teljesen demokratikus volt. A nep megszavazta valamennyire a dolgot. Hitler az Enabling-act soran kert teljhatalmat, amit a parlament megszavazott. A dolog torvenyesseget lehet vitatni, de latszolag demokratikus volt a dolog. Az indok a veszhelyzet volt, a kommunista ellenseg. Hitlernek meg volt az ideologiaja is: mindez a nemetorszag (Wikipedia) erdekeben tortenik. Konnyen lehetseges tehat, hogy egy gyenge demokraciaban, ahol a nep nem lep fel igazan erosen es kovetkezetesen a demokratikus jogaiert, a demokraciaban egy diktator a nep valamekkora aldasaval, felig-meddig, vagy legalabbis latszatra torvenyesen ragadjon hatalmat. Az atmeneti pont a diktaturaban nem adhato meg pontosan. A diktator hatalmat ad az ot tamogato nepnek, a nep tobbi resze nem mer ellen allni, aki pedig igazan ellen mer, azt megsemmisitik. Jol jott meg Hitlernek egy kis zsido gyulolet is, ami segitett. A diktatura epitesehez jol jon egy kis ellensegkep epitese: a zsidok, a kommunistak (maskepp gondolkodok, mas kulturajuak, ellenzek). Lehet epiteni a nep primitiv zsigeri erzeseire. Ez az, amiert a buta nep tamogatja, vagy legalabbis nem lep fel ellene. Ezert fontos az esszeruseg, nem csupan a demokracia.

Figyelem hiánya, zsigeresedés, klikkesedés, ősközösség

Minden gond,a miről eddig írtam tetőződik a figyelem hiányával, illetve mondhatni, hogy részben abből is ered. A Wikipédiaában megfigyelhető, hogy egy-egy normálisan leírt gondolat, kritika, ötlet nem sok figyelmet kap. Ha valaki mondjuk felhívja a figyelmet mondjuk az irányelvekben valami torz dologra, akkor vagy nem válasozlnak, vagy válaszolnak valamit, ami nincs igazán végiggondolva. jellemző itt egyfajta konzervatívizmus, hogy a dolgok ngyjából úgy jók, ahogy vannak, nem kell eltérni az angol változattól, stb. Tehát ha van is válasz, az sem végiggondolt, hanem inkább a kérdés gyors elhessegetése. Ugyanígy nem sok figyelem fordul arra, ha valamiben kettős mérce van. Az emberek a kedvük szerint hol így, hol őgy viselkedhetnek, és hogy ez elvtelenség, arra kevés figyelem fordul. Az ilyen elvtelenség miatt alakulnak ki "ősközösségi" állapotok: bizonyos csoportok klekkekbe (törzsekbe) szerveződnek, törvények helyett hallgatólagos dolgok irányítanak, az emberek egymáshoz zsigeri szinten visoznyulnak. Egy emelkedettebb, objektívabb, elvek szerinti törvényesség lehetetlen. Ez nem a civilizált demokrácia, hanem egyszerű ősközösségi "az erősebbek lenyomják a gyengébbeket" rendszer. Az emberek így szűk, önző érdekeik szerint viselkednek. Vannak szövetségesek, és vannak ellenségek. Az ellenséget nem hallgatják meg, a dolgait zsigerre, pofára leszavazzák. Nincsenek a dolgok rendesen elolvasva, végiggondolva. A dolgok szerveződése is ilyen klikkek és ügyek mentén történik. El lehet intézni dolgokat, ha van az irányító klikkben barátod, szövetségesed, vagy tagja vagy, vagy egyenesen admin vagy (alfa-hím). Nem tudod elintézni a dolgaidat "hivatali úton", mert az nem működik (balkanizmus). Ha kívül vagy, akkor figyelmet normálisan nem kapsz, emiat aztán dönthetsz: vagy nem kapsz figyelmet, vagy valami látványos ügynek kell történnie. A dolgok menete emiatt ezen látványos ügyek mentén szerveződik: leginkább a Kocsmafalon lehet felhívni magadra vagy egy dologra a figyelmet. A kocsmafal emiatt túltelített, egy kupleráj, egy cirkusz. Az irányelvek nem a maguk logikája, fontossági sorrend szerint épülnek, hanem ügyek alapján. Jellegzetesen magyar, illetve jellegzetesen alacsony szintű politikai stílus ez. Ami ügy, az valamilyen szinten elbírálásra keról. Ez sem valószínú, hogy végiggondolt lessz, de valami történik majd vele. Sokszor előfordul emiatt az is, hogy egy-egy embert szankcionálnak, leszólnak, és aztán történik valami irányelvi kiegészítés. Ha valaki meggondolja, akkor látszik, hogy tulajdonképpen a Wikipédia valamilynen hiányosságára derült fény, amely hiányosságot valahogy elintéznek, de a kirobbantót ettől még megtorolják. A helyett, hogy azt mondanák, hogy "hát igen, igazad van, itt van mit javítani", azt mondják, hogy "nincs igazad, mit nem képzelsz, hordd el magad'" miközben azért az omladozó falakat hátul támogatják. Nem ismernék el a világért sem, hogy egy létező problémára hívta fel az illető a figyelmet, és nem elismerés, hanem megtorlás jár ezért. Jellegzetes diktatorikus motívum ez. A figyelem hiányának mellékterméke, mint modntam az, hogy mindenki a Kocsmafalon próbál ordibálni. Egy másik mellékjelenség az, hogy persze az emberek megpróbálják demontsrálni a dolgukat, de hát ennek joga is el van véve tőlük. Ugyanis a rendszer jó előre bebiztosította magát egy irányelvvel, ami tiltja azt, hogy az emberek demontsrálják a dolgaikat. Ráadásul ez az irányelv is olyan, hogy szubjektivitásánál fogva adminisztrátori visszaélésekre ad lehetőséget. Jellemzően így is használják: ami a klikknek nem tesztik, az általában megkapja a WP:ZAVAR leszólást, mint ahogy a troll, és vandál irányelveket is így használják, és már láttuk, a személyeskedést is. Pedig ha nincs odafigyelés, akkor az emberek ösztönösen próbálnak demonstrálni, keményebben írni, és hasonlók. A WP azonban a helyett, hogy a betegséget orvosolná, a töneteket szankcionálja. A helyett, hogy az odafigyelést növelnék, inkább lenyomják azt, aki próbál valamit csinálni, próbálja felhívni valamire a figyelmet.

Demokracia, torvenyesseg, nyilt tarsadalom

A WP egy nyilt, vilagmeretu, onkentes vallalkozas. Egy ilyen vallalkozasban velemenyem szerint a demokratikussag, es a torvenyszeruseg szukseges elemi feltetelek. A WP ugyan azt irja magarol, hogy nem a demokracia egy kiserlete, hanem csupan egy lexikon szerkesztesi vallalkozas. Ugyanakkor nem a hagyomanyos lexikonkeszito vallalkozas.

A hagyomanyos esetben van egy szuk szerkesztoi garda, van egy kiado, a kiado penzeli a vallalkozast, felelos a tartalomert. Ez esetben a kiado kialakit egy hierarchkikus rendszert a lexikon megszerkesztesere, mert a felelossegevel, uzleti kockazataval biztositani akarja a tartalom szinvonalat. Ha nem sikerul nekik, akkor az o sajat bajuk. A lexikonban dolgozok megkapjak a fizetesuket, nekik ez igy esetleg elfogadhato. Esetleg bizonyos lelkiismeretes lexikonszerkesztok ez esetben is jogosan mondhatjak, hogy ha valamiben reszt vesznek, akkor annak iranyitasaban is reszt akarnak venni. Mindenesetre akar fel is mondhatjak a munkajukat, es elmehetnek egy masik lexikonkeszito vallalkozashoz. A vallalkozas elejen a szerzodesben leirjak a felteteleket, amit a szerkeszto alair.

A WP ettol kulonbozik, es emiatt mas szervezodesre van szukseg, es nem igaz az, hogy a szervezodes nem erdekes. Igenis a WP-vel a szervezodesi format is ki kell talalni, magatol nem megy.

Kis csaladias vallalkozasok, csaladok mukodehetnek olyan forman, hogy nincsenek irott szabalyok, hanem van tekintely, vagy van fonok. A kis csoportoknal sokminden lehet hallgatolagos, a csaladfonek, fonoknek lehet csak hallgatolagos hatalma. Viszonylag onkenyes modon el is jarhat. Kifele bizonyos torvenyesseget egyebkent ez esetben is kell biztositani. De befele egy csomo kerdes belugy lehet. Bizonyos szerkesztok szerint a WP mukodesi formajanak is az idealis, ha csaladias, baratias, hallgatolagos modon mukodik. Ahogy a fonok kirughat valakit csak ugy, mert nem tetszik, ugy a WP is ki akar rugni bizonyos embereket csak ugy, mert nem tetszik. Egy cegnel egyebkent ez is torvenyileg szabalyozva van. Tehat nem igaz, hogy kirughatnak csak ugy, barmiert. Praktikusan azert megis kirughatnak barmiert.

Egy nyilt, onkenyes, nagy tarsadalom azonban nem mukodhet igy. Nem mukodhet igy peldaul egy allam sem, amely csupan egy nagy tarsadalom, nem annyira onkenyes, es nem is annyira nyilt. Egy nagy tarsadalom nem mukodhet erzelmi, hallgatolagos alapon, mert a tarsadalom tul angy. Nem lehetseges, es nem is varhato el hallgatolagos egyetertes, es erzelmi egyuttmukodes. Egy nagy tarsadalomnal lefektetett iranyelvek, racionalis elvarasok, igazsagossag, , demokratikussag varhato el. A WP-ban az allamtol elteroen ez meg inkabb elvarhato, mert raadasul nyilt es onkenyes.

A WP-ben ugymond van egy nagy adag demokratikussag. Hiszen a dolgokrol szavaznak, es a tobbseg dont. A demokracia azonban nem ennyi. A demokraciahoz hozza tartozik egy torvenyesseg is. Hozza tartozik egy alkotmany, ami szabalyoz bizonyos dolgokat, egy alkotmanybirosag, ami a konzisztenciat nezi. Es hozza tartozik, hogy az alkotmany nem akarmilyen. Nem nevezhetjuk demokracianak azt, ha a parlament megszavaz valamit, ami az alkotmannyal ellentetes, es az alkotmanybirosag nem semmisiti meg. Nem nevezhetjuk demokracianak azt, ahol a tobbseg mondjuk megszavazza, hogy valaki diktator legyen. Nem nevezhetjuk demokracianak azt, ahol a tobbseg megszavazza egy kissebbseg diszkriminaciojat. Nem nevezhetjuk demokracianak azt, ahol valakit elitelnek szubjektiv dolgok alapjan (mondjuk, hogy a tobbseg szerint rosszindulatu az illeto). A WP-ban mindez lehetseges. A WP sehol sincs egy fejlett, modern demokraciahoz kepest. Mindez azert szomoru, mert a WP egy fejlett demokracianal joval nyiltabb, onkenyes, vilagmeretu tarsasag akar lenni. Ekozben pedig meg annyit sem biztosit, amit egy allam biztosit.

Igazabol itt a jogallamisag, torvenyszeruseg, igazsagossag kerdesenel vagyunk. Egy modern demokraciaban az alkotmany, az alkotmanybirosag, a kozvetlen kepviselet, a torvenykezes, biraskodas es vegrehajtas kulon valasztasa mind olyan dolgok, amik a primitiv demokraciahoz kepest nemi racionalitast, meggondoltsagot, igazsagossagot probal biztositani az allamnak. Egy modern demokraciaban a tomegek pillanatnyi lincshangulata nem terjedhet fel gyorsan a torvenyek hozasaig, plane nem az itelkezesig, vegrehajtasig. Ahhoz, hogy a nep meglincselhssen valakit azert, mert gonoszan nez, kepviseloket kellene levaltani, alkotmanyt modositani, aztan torvenyt modositani, majd a birosagon vegigvinnia dolgot, majd a vegrehajtason. EBben a hosszu, burokratikus folyamatban megvannaka zok a gatak, amik a nep pillanatnyi erzeseit megfekezik, es jozanabb, meggondoltabb megoldast biztositanak. A WP-ben semmi ilyen nincs: a nep szavazhat valakinek akitiltasarol csak ugy, kapasbol, pillanatnyi nepharag alapjan. Meglincselhetnek barkit. Nincs olyan, hogy itt valami torvenyesseget kellene biztositani, nem vedi meg az egyes allampolgart a nepharagtol semmi. Raadasul a biraskodast is a nep vegzi. Egy fejlett demorkaciaban ha a nep meg is kivan lincselni valakit, a biro ennel jo esetben jozanabb valaki, aki nem fogja elitelni az illetot. A biro mindenesetre altalaban fuggetlen, es remelhetoleg nincsenek erzelmi indulatai a vadlottal szemben.

A WP-ben nincs ilyen. Ha valaki mondjuk szerkesztesi vitaba keveredik, es velemenyevel a tobbseg velemenye utkozik, akkor a tobbseg elkezdheti megutalni, majd szubjektiv, mondvacsinalt indokokkal meglincseli, kitiltja. Semmi nem vedi a szerkesztot az ilyenektol. A WP ilyen szempontbol egy pimitiv szervezodesu tarsadalom, ami nagy mertekben rontja a WP hangulatat, hiret es hatekonysagat.

Nehez elovezetni az egesz emberi tortenelem tapasztalatat arrol, hogy miert jobb a torvenyes rendszer az anarchia helyett. Legyen annyi eleg, hogy egy a WP-nel joval nagyobb kozosseg konszenzusa szerint van a valos eletben torvenyesseg. A klikk ezzel a vilagkonszenzussal akar itt szembe szallni, mert azt hiszi, tud jobbat. Nem, nem tud, hanem csupan (meg) nem latjak azokat a tanulsagokat, osszefuggeseket.

Eddig azokra az ervekre utaltam, amik a torvenyhezagokbol szarmazo onkenyesek aldozatai felol nezi a dolgot, es a kivulallok szemszogebol, akik esetleg nem akarnak ilyeneken kart vallani. Hadd adjak egy belso: idonkent mar most megjelenik az, hogy az adminok nezetei divergalnak. Az angolon, amennyire latom, ez meginkabb igy van. Mennyivel jobb lenne a torveny, mint a kulonbozo adminok egymassal szembemeno cselekdetei? Sokkal. Az is belso szempont, hogy mennyi munka sporolhato meg azzal, hogy ott a torveny, es nem kell vitazni, es nem kell izgulni, hogy raerez-e az admin a kozosseg tobbsegi velemenyere (mar, ha annak nevezheto az, hogy a sok szaz szerkesztobol 3 velemenyt mond).

Aztan meg ott van az iranyelvben is: az adminisztratornak nincs hatalma. Nem feladata donteni, es nem feladata raerezni a kozossegi konszenzusra. Semmifele misztikus kepessegekkel nem kell rendelkeznie, csak rendesen vegre kell hajtania a kozosseg donteseit, es nem mast!

A bolcs tomeg mitosza

Van egy kozkeletu mitosz arrol, hogy a tomeg bolcs. Nos, a tomeg az persze sokszor sokkal bolcsebb, mint az egyen. A tomegben kiatlagolodhat az egyeni hibak. Csakhogy a tomeg igazabol csak addig bolcs, amig ot nem annyira erinto kerdesrol van szo. Akkor meg hat egybkent nem tul motivalt, tehat akkor meg lehet, hogy tajekozatlan. No midndegy, szoval ha egy jol tajekozott, erdeklodo, de nem elfogult tomeget nezunk, akkor talan bolcs lehet, de ritka az ilyen eset.

Emiatt a birosagok nem is a tomegre bizzaka dontes jogat, hanem kivulallokra. A magyarok a birora, az amerikai az eskudtszekre. A tomeg elvben kepes visoznylag jo torvenyeket hozni. Pontosabban ugye a parlamentben a kepviselok ugy altalanossagban talan jo torvenyeket hoznak. Legalabbis akkor ugy, amig absztrakt torvenyekrol van szo, addig talan nem annyira elfogultak.

A torvenyrendszer szerepe itt tehat az, hogy a korant sem annyira bolcs tomegbol egy sokkal bolcsebb dolgot hozzon ki azzal, hogy absztrakcios, objektivizalo lepcsoket tesz koze, es az eset koze. Ha ezek nem volnanak, mnt ahogy a WP-n nincsenek, akkor a tomeg nagyon konnyen kepes meglincselni valakit.

Az utcan, kozvetlenul, hirtelen donto tomeg, az bizony nagyon nagyn buta tud lenni.

Csoportnyomas, racionalitas

""Természetesen a személyes tiltakozásodat figyelembe vettem (és a többiek is), de véleményem szerint az teljesen megalapozatlan. De ha a közösség is egyetért veled, akkor be fogom látni, hogy tévedtem. --grin ✎ 2005. szeptember 8., 09:46 (CEST)"

Ez egy nagyjabol mellekes megjegyzes, ugyanakkor ha tovabbgondoljuk, akkor a WP-ben altalam tapasztalt egyik nagy altalanos, es sulyos hibara mutat ra. Ugyanezt a hibat elkovette peldaul Tgr is egy levelben, amit nekem irt.

Mi itt a sulyos hiba?

Eloszor is megjegyzem, hogy szeritnem Grin aligha ismerne be azt, hogy tevedett csaka zert, mert a tobbseg mashogy gondolja. Ugye lattuk az Asch-kiserletben, hogy ez a csoport nyomas,e s sokan hajlamosak erre. Ebben az esetben szerintem grin nem volna erre hajlamos, de ez tulajdonkeppen mellekes.

1) A sulyos hiba az, hogy Grin es Tgr is tulajdonkeppen azt mondja, hogy az o meggyozesi modszeruk a csoport-nyomas. Aminek semmi koze a meggyozeshez. Nagy hiba ezt meggyozesnek nevezni, nagy hiba, ha valaki azt mondja, hogy akkor belatja a tevedeset. A csoport nyomasnak ugyanis semmi koze nincs a meggyozeshez, az igazsaghoz. Azt mondhatnank legfeljebb, hogy Tgr es Grin ez esetben megterne. De mint mondtam, szerintem nem.

2) Sulyos hiba volna, ha az adminisztratorok hajlamosak volnanak ilyen csoport nyomasnak valo engedesre.

3) Mar latom, hogy akik gyorsan, es pontatlanul gondolkodnak, azok maris lobogtatjak a demokracia zaszlajat, hogy "hoho, de mi lessz a demokraciaval?". termeszetesen a demokracia az sertetlen. Az adminnak, es minden szerkesztonek feladata a tobbsegi velemenyt elfogadni. De hiba a tobbsegi velemenyt igaznak elfogadni, csak azert,mert tobbsegi.

Tehat a megoldas, hogy az admonók es a szerkesztok engednek a tobbsegi velemenynek, de nem engednek a csoport nyomasnak.

4) E mellett akkor az is latszik, hogy a demokratikus donteshozatal az az egyik dolog, aminek adott esetben semmi koze az igazsaghoz. A racionalis vita az viszont egy masik dolog, aminek mar sok koze lehet az igazsaghoz. A dolgok megbeszelesenek, megvitatasanak eszkoze nem a csoport nyomas, hanem a racionalis vita. A racionalis vita az, aminek hatassal kellene lennie a demokratikus donteshozatalra ugy , hogy ez demokratikus legyen, es egyben minel racionalisabb.

5) Az adminoknak pedig a racionalis vitara kellene nyitottnak lenniuk, es nm a csoportnyomasra. Valamitn nem volna szabad azzal lezarni a dolgot, hogy "ennem vitatkzom, ha megvana tobbseged, akkor engedek".

6) Ez az elkepzeles az NPOV es a tudomanyos tudas ellenteteben is ad egy bizonyos feloldast, hiszen az NPOV is a felelheto velemenyek tekinteteben kivan semlegesseget, vagy atfogosagot. A tudomanyos tudas az visoznt a racionalitast kivanja meg. nagyjabol ugyanaz a tudomanyos tudas es az NPOV kozotti ellentet oka, mint a demokratikus dontes es a racionalis dontes kozott. Igy a ketto korulbelul ugyanugy megferhet egy olyan helyen, ahol az NPOV a prioritas. Ez esetben is azt mondhatjuk, hogy a dontest a kozosseg szavazata hozza meg,e s igy a dontes az NPOV iranyelv szerint zajlik. A vita azonban e mogott zajolhat tudomanyos modszerek szerint, igy a kozossegi dontesben a tudomanyos modsszer jo esetben megjelenik.

7) A csoportnyomas kerdese abbanis tanulsagos, hogy azt is mondhatjuk, hogy egy erett demokraciaban a tobbseg az olyan kerdesekben, amelyek szubjektivek, es nem letfontossaguak, jo, ha nem kenyszeriti ra tobbsegi velemenyet a kisebbsegre. Sem csoportnyomassal, de meg csak dontes sizntjen sem. Az is teljesen felesleges, hogy a kisebbsegnek a dtobbseg donteset el kelljen fogadnia olyan kerdesekben,a mik nem letfontossaguak. Ez csaka rra jo, hogya tobbseg kielje hatalmaskodasi vagyat a kissebbseg felett. Velemenyem szerint a szemelyeskedes kerdese egy ilyen dolog.

A klikk

Hogy mi a klikk? Nos a klikk az a legregebbi szerkesztok es adminisztratorok egy laza csoportja. termeszetesen nincsenek eles hatarai, hanem van holdudvara. Ki erosebben, ki gyengebben tartozik hozza. A hozzatartozas nem explicit, es nem is feltetlenul tudatos. A klikknben bizonyos huberi rendszer is mukodik. Hiszen Grin a WP beinditoja a legregebbi szerkeszto, es o alegmagasabb rangu szerkeszto is: burokrata. Tole fuggnek az adminisztratorok is. Az adminisztratorok is regi tegok, akiknek mar-mar bensoseges kapcsolatuk van Grionnel es egymassal. Az uj adminisztrator kinevezesenel termeszetsen feltetel, hogy a zilleto eleg regi, tapasztalt, ertekes, es unproblematikus szerkeszto legyen. Azaz klikktag legyen. Ig a klikk termeszetes modon epitkezik es tarja fenn hatalmat. A klikk egymaga kepes a szavazatok tobbseget biztositani. tehat amig partfegyelem van, addig az van, amit ok akarnak. Ok a WP azon tagjai,a kik eleg aktivak, es odafigyelnek a valasztasokra. Rajtuk kivul vannak mas szerkesztokis, de onaluk nincs osszefogas, ok egy szort atlatog kepeznek, amibol aklikk velemenye tobbsegi iranyban tud donteni. Altalaban minositett tobbseget is tudnak garantalni. Minositett tobbseg altalaban akkor nem jon letre, ha a klikken belul is van velemenykulonbseg. A klikkben a partfegyelem nem explicit. Tudtommal nincs olyan buntetes, hogy kizaras, hiszen a klikk, mint olyan el sincs ismerve. Idonkent vannak is osszetuzesek, velemenykulonbsegek, de ezeket semelyik tag nem viszi toresre, hiszen az a vesztet jelenti. A klikk tul nagy hatalmat jelent. Mire torekszik a klikk? A klikk nevlegesen arra torekszik, hogy a WP-t fejlessze. Valojaban ez egy lenyeges kulonsbeggel igaz: a klikk arra torekszik, hogy a WP-t a sajat elkepzelesi szerint iranyitsa. Tehat a klikk nem tur meg alternativ elkepzelest a WP mukodsesrerol. Tudat allatt persze a klikk arra is torekszik, hogy a hatalmat erositse. A hatalom erositese az ennek megfelelo iranyelvek preferalasat jelenti. Jelenti meg azt, hogy a klikk nem hagyja leerodalni magat: megvedik egymast. Egymas megvedese tulmegy a tudatos modon. Ha ugy gondoljak, hogy helyes, akkor persze tudatosan is vedik egymast. De ez alatt van egy tudatalatti osszetartas is: egymast tudat alatt kiemelt mercevel merik, mig a klikken kivulieket negativabb mercevel. Tehat kettos a merce: klikken kivuliekkel szigorubb a kritikus merce.

A klikk kialakulasa es mukodese termeszetes egy olyan fejletlen tarsadalomban, mint a WP. Uralma addig tart, amig el nem eri a tarsadalom a fejlett pluralis demokracia szintjet.

Dilettansok anarchiaja

Van itt egy alapveto gond. A WP jelenleg olyan, mint mondjuk egy kommunista part, amely munkasokbol all, aztan hatalomra jut. Nyilvanvaloan egy ilyen orszag iszonyatosan megszenvedne, ahogy peldaul egy kicsit igy volt ez a kommunizmusban is. A Kadar-rendszer sok nagy hibaja mellett, volt egy olyan hiba, hogy Kadar egy egyszeru munkasember volt, es a vezetosegben volt meg par hasonlo.

Namost az egyeb gondok mellett ebben az is gond volt, hogy hat egy nem igazan okos munkasember akarta vezetni az orszagot, es megmondani muvelt emberkenek, hogy mi legyen. A szocializmusban ez azert volt kenytelen mukodni, mert Kadar tenyleg hatalommal rendelkezett, ha mas nem, ott voltak az orosz tankok. Tehat raeroltette a dolgot az orszagra, nem lehetett mit csinalni. De az orszag kulturalis fejlodesenek ez azert nem tett jot. Illetve ebbol azert nem lett katasztrofa, mert valahogy csak kijatszottak.

A jelenlegi WP-vel hasonlo a helyzet: a WP vezetosege, a klikk olyan emberekbol all, akik egyetemistak, tapasztalatlan fiatalok, mezei programozok, stb. Nincs sokszor elettapasztalatuk, nincs vezetoi tapasztalatuk, nincs magasabb foku vegzettseguk, stb. A WP szinvonalat ugyanigy lenyomja az, hogy a vezetosegenek szinvonala nem a legmagasabb, nem alkalmasak igazan vezetesre, nem latjak at a helyzetet, nem tudjak megoldani a problemakat magas szinten. A WP vezetosege a Kadar rendszerhez hasonloan a maganal magasabb sizntu ellenzeki ertelmiseggel egyet tud csinalni: megtorolni. De ez katasztrofalis.

A WP es a Kadar rendszer kozott a nagy kulonbseg, hogy a Kadar-rendszerbol az ertelmiseg nem tudott kiszokni olyan konnyen. Persze emigraltak. (Meg jobb hasonlat egyebkent az osztrak ertelmiseg emigracioja az Anschluss utan). A WP-bol viszont nagyon konnyu emigralni, mert csak nem jon ide tobbet az ember. Sot, az ertelmiseg igazi kremjenek nagy resze ide se dugja a fejet, amig ez a helyzet. Az igazi ertelmiseg idejovetelehez a rendszernek joval jobbnak kellene lennie.

Egyellore ez, hogy masokat idezek, a "dilettansok anarchiaja", nem egy enciklopedia. Az igazi ertelmiseg nelkul ezt az enciklopediat nem lehet megirni az Enciklopedia Britannicahoz hasonlo szinvonalra. Lehetetlenseg. Volt egy osszehasonlitas, ami nehany valogatott, tudomanyos cikkrol szolt, de a WP ebben is alul maradt. A legnagyobb kulonbseg ezekben a valogatott cikkeben a WP es a Britannica az volt, hogy a WP cikkeinek szerkesztettsege, olvashatosaga, atfogo logikaja volt kataszrtrofalis. Ebbenkatasztrofalis vereseget szenvedett a Britannicahoz kepest meg ezekben a kevesbe huzos, valogatott, szine-java cikkekben is.

A dilettansokkal nincs semmi gond, nagyon hasznos szerkesztok lehetnenek, es valoban sokkal gyorsabban tud bovulni egy olyan enciklopedia, ahol a lelkes amatorok segitsegevel a szerkesztesek jo reszet meg lehet oldani. De ha nincs meg a szakemberek ellenorzesenek modja, es ha a vezetosegben nem a legokosabb, legkvalifikaltabb emberek vannak, akkor nem fog mukodni a dolog.

Te ugy latom, egyet ertettel azzal, hogy legyenek felelos szerkesztok, vonjunk be szakembereket, adjunk nagyobb kontrollt a szaktudasnak. Ehhez bizonyos reformok szuksegesek. Ebben egyet ertunk. Varom, mikor lesz ebbol valami, mikor adja be a derekat aklikk, vagy mikor mond le, hogy helyet adjon. Ugyanis ami meg szukseges, az a vezeto garda csereje. Nem fog mukodni a WP egy "munkas-paraszt" kormannyal.

Konstruktiv megoldasi javaslat

ld. itt [[12]]

Részben egyetértők aláírása

Ide bárki aláírhat, ha részben egyetért a fentiekkel.

1. Szia, látom, néhol egyetértünk. Mi a helyzet, teljesen kitiltanak? Narvalo 2006. február 23., 22:05 (CET)
2. Olastam a fentieket meg mást is amit irál. Én egy igen okos embernek tartalak és egyet értek veled sokmindenben. Varga Réka 2006. augusztus 8., 12:42 (CEST)

megjegyzés, inkább pontosítás: abban értek egyet veled, hogy több szakember kéne, és még hozzáfűzném: bizonyos műveltségi szintet el nem érőknek járjon blokkolás.(Varga Réka)--Immanuel 2006. október 3., 13:58 (CEST)

3. Egyetertek. Kulonosen igaz, hogy egy-ket ember semmit toleranciat tanusit...--Szandokan 2006. október 24., 18:31 (CEST)(CEST)

Todo

Wikipédia:Szavazási irányelvek

Wikipédia:Irányelvek Iranyelvek, szabalyok, etikett, mi micsoda, mi a kulonbseg?

Érvelési hibák

Wikipédia vita:Semleges nézőpont Kiegeszites tudomany kiemelt nezopont

Wikipédia vita:Kategóriajavaslatok Vitatott dolgok

User:Math/Vitarendezes

User:Math/Civilizalt Viselkedes

Wikipédia:Wikikett adminisztrátoroknak