A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezen a lapon lehet szavazást kérni bármilyen Wikipédiával kapcsolatos témában, amelyben a közösség véleményére vagy kíváncsi.

Figyelem: Mielőtt szavazol vagy szavazást írsz ki, olvasd el a Wikipédia:Szavazási irányelveket, ahol részletes információkat találsz a szavazások szabályairól!

Fontos: Új szavazás kiírása előtt vidd fel a szavazás kiírásának pontos szövegét a Wikipédia:Szavazás/Javaslatok lapra megbeszélésre!

Próbáld betartani a szavazásoknál szokásos formát mind a feltételnél, mind a válaszoknál, hogy egyértelműek legyenek a szándékaid.

Figyelem: Egyes speciális szavazásoknál ezek a szabályok sokkal szigorúbbak!

A törlésről szóló szavazásokat a Szavazás törlésről lapon találod.

Tartalomjegyzék 1 Folyamatban lévő szavazások 2 Lezárt szavazások 2.1 Becenevek 2.1.1 Legyenek becenevek az utónevek lapjain 2.1.2 Ne legyenek becenevek az utónevek lapjain 2.1.3 Érvénytelen szavazatok 2.1.4 Eredmény 2.2 Nevek 2.2.1 Vezetéknév-vessző-keresztnév(nevek)-apai név 2.2.2 Természetes forma "ahogy használja" 2.2.3 Eredmény 2.3 „Fő jelentés” az egyérteműsítő lapoknál 2.3.1 Fő jelentés használata 2.3.2 Minden jelentés egyenrangú 2.3.3 Eredmény 2.4 Szavazási irányelvek pontosítása 2.4.1 Szavazás 2.5 A kínai és japán nevek egységes átírása 2.5.1 A kínai nevek átírása 2.5.2 Szavazás 2.5.3 A japán nevek átírása 2.5.4 Szavazás 2.6 Archívum

[szerkesztés] Folyamatban lévő szavazások

[szerkesztés] Lezárt szavazások

[szerkesztés] Becenevek

A kérdésről vita elsősorban itt, másodsorban itt található. A szavazás ettől az időponttól (2006. október 29., 15:51 (CET)) kezdve 7 napig (2006. november 5., 15:51 (CET)) tart.

[szerkesztés] Legyenek becenevek az utónevek lapjain

1. támogatom ha olyan nagy gond a sok cuncimókus tegyük félvédetté a név lapokat, és kész (gondolom egy admin jogokkal felruházott bot, fél perc alatt levédhetné az összeset)--Dami ^razgovor 2006. október 29., 16:38 (CET)
2. támogatom - valahogy csak lehet listázni az utónevek módosításait /rendszernaplók/. Dorgan 2006. október 29., 16:41 (CET)
3. támogatom - Hozzátartozik a szócikkhez, ne töröljük azért mert nehéz karbantartani.- Totya (vitæ) 2006. október 29., 20:06 (CET)
4. támogatom – Valami olyan konstrukciót tartanék ideálisnak, hogy csak azokat a beceneveket listázzuk, amik nem „alkalmiak”. Vagyis a Gergőce meg a Gergelyke inkább ne szerepeljen, de a Marcsi meg a Mari rendben lenne, mivel tényleg van, akit lényegében mindig mindenki így hív. Göcikének meg csinálhatnánk egy általános becenévképzési útmutatót. :) cheryⁿ 2006. október 29., 20:24 (CET)
5. támogatom – adjunk teret a nyelvi kreativitásnak, spontaneitásnak, legyünk a szó valódi értelmében „onlájn” --Villanueva 2006. október 29., 20:40 (CET)
6. támogatom, de tegyük ki mindenhová (pl. egy automatikus cserével végig), hogy "Bevett becenevek a Ladó-féle utónévkönyv x. kiadása szerint", és ami azon túl van, azt simán visszaállítjuk. Így egyértelmű lenne, mi való ide. Vannak ugyanis olyan becenevek, amik bevettek, de nem közismertek, és ezeknek azért lenne helyük a szócikkekben, jó lenne informálni róluk. Adam78 ✉ 2006. október 29., 21:17 (CET)
   • Ami a Godson által említett "oda-vissza idétlenkedést" illeti: ilyen erővel a politikai, az erotikus és más kényesebb tartalmú cikkeket is törölhetnénk vagy lezárhatnánk, mivel azok is ugyanúgy állandó céltáblái az idétlenkedésnek. Adam78 ✉ 2006. október 30., 20:41 (CET)
7. támogatom - mint Villanueva -->Dani<@  2006. október 30., 12:12 (CET)
8. támogatom, nem ez a wiki legégetőbb problémája. Legyenek, ami nagyon nem odavaló, kivesszük. Data Destroyer 2006. október 30., 18:54 (CET)
9. támogatom, mint DD és Adam78 - Gaja ✉ 2006. október 30., 20:53 (CET)
10. támogatom, mert szükség van rá, ugyanis a név alapján nem lehet kitalálni az adott név becéző alakját. Valahol erről is tájékozódni kell, és ez egy lexikon. Viszont a névnapok lapjai legyenek védve, mert nagyon csábító beírni egy ismerősnek a becenevét. misibacsi 2006. október 31., 07:27 (CET)
11. támogatom, mert azért vagyunk online enciklopédia, hogy online enciklopédia legyünk (azaz online és enciklopédia), tehát nem jó válasz, hogy ott van a Ladóban. Dami elképzelését is életrevalónak gondolom, de még talán annál is jobb lenne elkészíteni a wikikönyvekbe egy utónévkönyvet, amibe valahogy belepakoljuk minden név jelentését és beceneveit, aztán a minden keresztnév alján szereplő sablonba rakhatnánk egy hivatkozást erre a bizonyos könyvre. Egyelőre azonban ez még nincs, valahol pedig lennie kéne a beceneveknek is. (a "segítőtársak" ellen pedig, mint mondtam, a félvédés tökéletes) – kdano ^* 2006. november 3., 23:25 (CET)
12. támogatom - én is a félvédetté tétel mellett vagyok, kitörölni nem kéne, mert sok becenév van, elsősorban a régi, nagymúltú keresztneveink között, ami szinte már csak ilyen gyűjteményekben fellelhető, pedig régen szinte mindennaposak voltak, főleg faluhelyen (Erzsébet - Perzsi, Zsóka és hasonlók). Esetleg az alcímet a mostani Becenevekről is át lehetne írni Hagyományos becéző alakokra vagy valami hasonlóra a tévedés elkerülése végett. Így a hagyományos becenevek közé a Mágnes (Ágnes), Cuncimókus és társai már nem illeszkedhetnének be. Lily15 ^üzenet 2006. november 4., 18:01 (CET)

[szerkesztés] Ne legyenek becenevek az utónevek lapjain

1. támogatom Iller 2006. október 29., 15:51 (CET)
2. támogatom --Vince ^blabla :-) 2006. október 29., 15:57 (CET)
3. támogatom – Glanthor ※ 2006. október 29., 17:16 (CET)
4. támogatom nagyon sok hülyeséget lehet beírni becenév címszó alatt, képtelenség ezt állandóan szankcionálni. --Burumbátor ^társalgó 2006. október 29., 18:12 (CET)

   megjegyzés Úgy van, én megpróbáltam, mire én lettem „szankcionálva”... --Vince ^blabla :-) 2006. október 30., 21:32 (CET)

5. támogatom Nehéz elképzelni, hogy valaki azért keressen rá egy névre a wikiben, hogy megtudja, hogy lehet becézni. Márpedig ez egy enciklopédia, vagyis az az elsődleges szempont, hogy valaki innen akar információhoz jutni. A karbantartás nehézsége és a szabályozhatatlanság csak másodsorban, bár az is nyomós érv. A levédés pedig azért nem jó, mert hol állunk meg a listában? Ki fogja eldönteni és mi alapján, ohgy kell-e az adott becenév a wikibe? A Ladó egy lehetőség lenne, de nincs benne minden név. --Péter ✎ 2006. október 29., 18:16 (CET)
6. támogatom, minden más megoldás parttalan. A becenevezés nem lenne fölösleges, ha ez nem egy nyílt project lenne minden Cuncimókus számára. OsvátA. 2006. október 30., 18:05 (CET)
7. támogatom, mert:

   • megspórolunk egy csomó pocsékbavesző oda-vissza idétlenkedést,
   • ezt elvszerűen, és nem műszaki korlátozással tesszük,
   • és a döntésünket nem hígítjuk fel a Ladó mechanikus (és ekkora tömegben talán jogszerűtlen...) bemásolásával,
   • és így végre a helyére kerül a névnap-szócikkek lexikonbeli értéke.--Godson ^fóruma 2006. október 30., 18:26 (CET)

8. támogatom szubjektív dolog, nem lexiklopédiába való.--Mathae قل 2006. október 30., 19:02 (CET)
9. támogatom --Csanády 2006. október 30., 21:48 (CET)
10. támogatom lényegében Péter gondolatmenetével értve egyet. --Hkoala 2006. október 31., 07:53 (CET)
11. támogatom - most már én is belátom, hogy ennek semmi értelme nincs és naponta írnak be anonok újabb idétlenségeket.--Linkoman 2006. november 1., 18:41 (CET)
12. támogatom – mindig is zavartak, csak sosem eléggé ahhoz, hogy csináljak is velük valamit --DHanak :-V 2006. november 3., 14:53 (CET)
13. támogatom --Loldi 2006. november 3., 23:43 (CET)

[szerkesztés] Érvénytelen szavazatok

Későn szavaztak:

• Legyenek becenevek az utónevek lapjain

támogatom (bár lehet hogy már késve, csak most vettem észre a szavazást) --Adapa 2006. november 5., 20:24 (CET)

1. támogatom ld. Adam78. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. november 16., 01:05 (CET)

• Ne legyenek becenevek az utónevek lapjain

támogatom --VargaA 2006. november 5., 20:22 (CET)

[szerkesztés] Eredmény

13-14 (2-1 elkésett szavazattal) -> Enyhe többség a Ne legyenek becenevek az utónevek lapjain verziót támogatja. -nagytibi ^{üzen, ?} 2006. november 6., 10:13 (CET)

[szerkesztés] Nevek

(lásd:Wikipédia:Szavazás/Javaslatok) A szavazást, sokak javaslatára, egyetértésével, a keleti szláv (tehát orosz, ukrán, belarusz, egyéb) személyekről szóló szócikkek címében a nevek megjelenítéséről írtam ki. NEM minden külföldi névre, hanem azokra, amely országokban egymás megszólítása név-apai név (pl. Kedves Vlagyimir Iljics!) A két választási lehetőség közül az egyiket támogasd!--Burumbátor 2006. július 18., 09:37 (CEST)

[szerkesztés] Vezetéknév-vessző-keresztnév(nevek)-apai név

Minden magyar papíralapú lexikonban ez a címe a külföldi személyekről szóló szócikkeknek, egységesítené a nevek terén uralkodó közel kaotikus helyzetet. Viszont hatalmas munka. Például: Tolsztoj, Lev Nyikolajevics

1. mellette – (ez a forma a rögeszmém.) OsvátA. 2006. július 18., 11:12 (CEST)
2. mellette - --Burumbátor 2006. július 18., 11:20 (CEST)
3. mellette - --VargaA 2006. július 18., 12:04 (CEST)
4. mellette - (ez a forma a hobbim) --Godson 2006. július 18., 12:42 (CEST)
5. mellette --Gnomon 2006. július 18., 13:57 (CEST)
6. mellette --Villanueva 2006. július 18., 15:00 (CEST)
7. mellette --Norden1990 2006. július 19., 11:37 (CEST)

[szerkesztés] Természetes forma "ahogy használja"

A Wikipédia nem papíralapú enciklopédia, megvan a keresés funkciója, ami minden esetben odatalál az adott névre. A szócikk megjelenése viszont nem-lexikonszerűvé válik. Például: Lev Tolsztoj

1. mellette – még mindig nem értem, miért kéne a szláv neveket másképp kezelni, mint a többi keresztnév-vezetéknév sorrendű idegen nyelvet. --DHanak :-V 2006. július 18., 11:59 (CEST)
2. mellette - ld. DHanak + szerintem ez esetben nem érv a papíralapú lexokonok konvenciója, mert itt nem lép fel az ok (a keresés nehézsége), ami miatt ott ez lett a konvenció. --Péter ✎ 2006. július 18., 12:02 (CEST)
3. mellette – mert nem papírlexikon vagyunk. SyP 2006. július 18., 12:10 (CEST)
4. mellette – Glanthor ※ 2006. július 18., 12:29 (CEST)
5. mellette - mint fent - Gaja ✉ 2006. július 18., 13:11 (CEST)
6. mellette – az érveimet már elmondtam, illetve elmondták az előttem szólók is. – Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. július 18., 15:00 (CEST)
7. mellette --Tgr 2006. július 18., 15:04 (CEST)
8. mellette – Nem látom értelmét, hogy csak a szláv nevekre alkalmazzuk ezt; ha már annyira akarnánk, akkor ezt minden más nyugati sorrendet használó névre is alkalmazni kéne. Az idegen nevek "Kálvin János, Kolumbusz Kristóf, Verne Gyula"-szerű sorrendje azonban a XIX. századi magyarítási szokásokat idézi, és jó ideje nem használatos. Teljesen összezavarná a mai olvasót, ha Twain Markról vagy Merkel Angeláról olvasna, vesszővel vagy vessző nélkül. Nota bene: nem is mindig könnyű kideríteni, mi a vezetéknév és mi a keresztnév, pl. a spanyol/portugál nyelvű népeknél, és ha már úgyis van hibalehetőség, az maradjon meg a rendezési kulcsban, ne a címben és az első mondatban legyen. Adam78 ✉ 2006. július 18., 15:10 (CEST)
9. mellette NCurse _üzenet 2006. július 18., 17:50 (CEST)
10. mellette Nikita 2006. július 19., 11:31 (CEST)
11. mellette – könnyebben olvasható, emészthető, és amire a másik jó, arra vannak kategóriáink. a nevek felépítését tisztázni lehetne egy adott nyelvről, kultúráról szóló összefoglaló oldallal, amit az oldal elején be lehet linkelni, ld. en:Help:Japanese chery 2006. július 19., 12:09 (CEST)
12. mellette bDaneΞ ω' 2006. július 19., 16:08 (CEST)
13. mellette - ha lesz bárki is, aki a teljes névre keres, az bizonyosan ebben a formában teszi majd. --Vince 2006. július 19., 17:26 (CEST)

    megjegyzés Kivétel mindig akad, ott majd lesznek parázs viták még ebből. Igazából mindkettőt kéne alkalmazni párhuzamosan, a szokás alapján (Kolombusz Kristóf vs Angela Merkel) --Vince 2006. július 19., 17:26 (CEST)

    megjegyzés jé, eddig nem láttam, h ilyen gomb is van...) Vincével egyetértek, az elsődleges mindig a közismertebb név. Én az oroszoknál az apai név szerepeltetését is túlzásnak tartom szócikkcímben. (hányan fogják tudni, hogy Jelcin apai neve Nyikolajevics?) Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. július 19., 17:56 (CEST)

    Ez elvileg most is így van, az elnevezési útmutató szerint a név közismert alakját kell címnek adni (ha van olyan), az pedig Borisz Jelcin (például így szerepel a hírekben is). --Tgr 2006. július 19., 19:47 (CEST)

14. mellette - általános irányelvem, hogy azt adom címnek ami a leglogikusabbnak tűnik. ;-) Amúgy kellene minden lehetőséghez példa! --grin ✎ 2006. július 19., 22:00 (CEST)
15. mellette: szócikk címében mindig (vagy lehetőleg) a normális nevét használjuk, de listákban mindig (vagy lehetőleg) a vesszőset. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 19., 22:36 (CEST)
16. mellette – nem látom értelmét a megfordított forma használatának. – KovacsUr 2006. július 20., 09:49 (CEST)
17. mellette - példák jók lennének. Data Destroyer 2006. július 20., 09:51 (CEST)
18. mellette - az orosz és más többtagú vagy problémás neveknél be lehetne vezetni azt a szokást, hogy a családnévi részt (amit az ábécé-rend szerinti felsorolásokhoz is tudni kell) vastag betűvel kiemelnénk, pl.: Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Dante Alighieri, Federico García Lorca, Honoré de Balzac, Edmondo De Amicis. --Adapa 2006. július 21., 18:34 (CEST)

    megjegyzés Szerintem sokkal elegánsabb és hasznosabb lenne, ha valahol összefoglalnánk, hogy milyen kultúrákban milyen névadási szokások vannak. Ez tisztázná a helyzetet, és az is kiderülne például, hogy mi az oroszban az apai név, hogyan képzik, stb. Ha csak vesszőket teszünk ki és kiemelünk, nem lesz egyértelmű, hogy miért teszünk így. chery 2006. július 21., 20:26 (CEST)

    megjegyzés Az eszperantó Wikipédiában sokáig úgy oldották meg, hogy megőrizték a név eredeti sorrendjét (amelynek hol ilyen, hol olyan a sorrendje), de a családnevet csupa nagybetűvel jelölték. Később viszont megszavazták, hogy a címben a nyugati sorrendet használják, de a cikk első mondatában továbbra is nagybetűvel jelölik a családnevet. – Ez azonban, mint említettem, nem is mindig egyértelmű: there is no way to decide if "Gillian Lucille van der Waal" is "van der Waal, Gillian Lucille", "Waal, Gillian Lucille van der", or even "Lucille van der Waal, Gillian" (en:Collation#Name/Surname ordering) Adam78 ✉ 2006. július 21., 21:42 (CEST)

19. mellette – a másik alakhoz (vagy alakokhoz) redirectet kéne hozzárendelni -- Kdano 2006. július 22., 16:47 (CEST)
20. mellette--Hkoala 2006. július 27., 10:18 (CEST)
21. melletteKicsit sietős volt az átmozgatás, nemde?--Mathae !قل يا حبيبي الكريم 2006. augusztus 2., 20:47 (CEST)

Érvénytelen szavazat

1. mellette--Dami 2006. július 26., 22:13 (CEST) - örülök a lelkesedésednek, de sajnos még nem szavazhatsz.--Burumbátor 2006. július 27., 14:35 (CEST)

[szerkesztés] Eredmény

• Vezetéknév-vessző-keresztnév(nevek)-apai név: 7 mellette
• Természetes forma "ahogy használja": 21 mellette

-> A szavazás a keleti szláv (tehát orosz, ukrán, belarusz, egyéb) személyekről szóló szócikkek címében a nevek megjelenítéséről szólt. Ilyen esetekben a Természetes forma ("ahogy használja") alkalmazandó.

Lezárva: NCurse _üzenet 2006. augusztus 2., 23:45 (CEST)

[szerkesztés] „Fő jelentés” az egyérteműsítő lapoknál

A kérdésben 2006. augusztus 2. 14:45-ig lehet véleményt nyilvánítani.

Az egyértelműsítő lapok egységesítése okán merült fel ez a probléma. A többi kérdésben (mikor van rá szükség, formázása, toldatképzés) úgy tűnik nincs vita. A jelenlegi javaslatom itt olvasható teljes terjedelemben: User:Glanthor Reviol/Egyértelműsítő lapok. A szavazás a három vagy több jelentésű szavaknál levő egyértelműsítő lapokra vonatkozik.

[szerkesztés] Fő jelentés használata

Ha egy szónak van elterjedtebb, elsődleges jelentése, akkor a toldat nélküli cím arra mutasson, és a szócikk elején legyen hivatkozás az egyértelműsítő lapra, ahonnan elérhető a többi jelentés. Példa: Buda.

1. mellette – Glanthor ※ 2006. július 19., 14:47 (CEST)
2. mellette – nekem a fő szempont a kényelem az átlag olvasó számára. --DHanak :-V 2006. július 19., 15:16 (CEST)
3. mellette - l. enwiki. NCurse _üzenet 2006. július 19., 15:58 (CEST)
4. mellette, minimalizálja a várható kattintásszámot, és ezzel a felhasználónak okozott kényelmetlenséget/bosszúságot. --Tgr 2006. július 19., 16:23 (CEST)
5. mellette - mivel vélhetően a fő jelentést keresik a leggyakrabban, rugalmasan olvasóbarát megoldásnak tűnik. A lényeg, hogy nem szabad "túlhasználni" ezt a módszert --Korovioff 2006. július 19., 16:27 (CEST)
6. mellette - az enwiki jó ötleteinek egyike --Vince 2006. július 19., 17:26 (CEST)
7. mellette - ez jó, de jogosnak tartom Korovioff kolléga mondanóját - Gaja ✉ 2006. július 19., 17:32 (CEST)
8. mellette - pl. borzasztó lenne, ha a Magyarország cikk helyett Magyarország (ország) lenne, az Oláh Ibi miatt --Villanueva 2006. július 19., 17:35 (CEST)
9. mellette – eddig is meg voltam győződve róla, hogy így helyes, de amit Villanueva írt az előbb, az abszolút meggyőzött volna akkor is, ha kételkedtem volna. – Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. július 19., 17:52 (CEST)
10. mellette - meg voltam győződve, hogy jelenleg is ez szerepel irányelveinkben ;-) --grin ✎ 2006. július 19., 21:58 (CEST)
11. tartózkodom - ha eldönthető a fő jelentés, az jó. De ha nem, az nem jó. Egyébként az ötlet jó, és tkp. eddig is érvényben volt. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 19., 22:25 (CEST)
    • megjegyzés – Gubb: a szavazás úgy lett javasolva, hogy valamelyik változat mellett leteszed a voksod. Neked egyik se tetszik. Tudsz harmadik alternatívát? Persze, mindkét változatnak vannak előnyei és hátrányai, de attól még el kell dönteni melyik legyen, hogy konzekvensen az legyen használva. Én nem ragaszkodok foggal-körömmel egyik változathoz sem, de legyen végre lezárva hogy ez vagy az legyen, és kész. Egy icipicit áll csak közelebb hozzám a főjelentéses dolog, mint a másik, és Korovioffal értek egyet abban, hogy csak arra kell vigyázni, hogy ne legyen túlhasználva. – Glanthor ※ 2006. július 20., 10:22 (CEST)
    • megjegyzés: szerintem a javaslatban benne van, hogy csak akkor legyen fő jelentés, ha ez eldönthető, magyarán pont az, amit szeretnél. --DHanak :-V 2006. július 20., 10:26 (CEST)
    • GR: Hogyne. Azt az alternatívát, hogy ne legyen túlhasználva. Szerintem ha megszavazzuk, akkor túl lesz. Dh: Igazad van., inkább csak tartózkodni fogok. Nem mintha nagy jelentősége lenne szavazatomnak az arányok ismeretében. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 20., 10:57 (CEST)
    • Gubb: csak hogy következetes legyél, akkor a másik változatnál is tartózkodj. És mint már sokszor leírtam, ha végre lesz egyetértés, és a javaslatom szerint módosítva lesz az útmutató oldal, akkor végigkurkászom az összes egyértelműsítő lapot. Tart ameddig tart. És ha ez megnyugtat: megígérem, hogy nem használom túl, csak ha tényleg nagyon egyértelmű;) – Glanthor ※ 2006. július 20., 11:11 (CEST)
    • Ez a vita kezd túl hosszú lenni, de tudod, mit mondott Brájen a szegény nyomorult exleprásnak. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 20., 11:20 (CEST)
12. mellette - nem POV kiválasztani egy fő jelentést, és nem gyámkodás, mert a Google-lel seperc alatt alá lehet támasztani, ha szükséges, hogy tényleg az a jelentés-e a leggyakoribb. Adam78 ✉ 2006. július 20., 01:13 (CEST)
13. mellette SyP 2006. július 20., 01:21 (CEST)
14. mellette – az olvasónak kényelmesebb. Vitás esetekben persze maradhat az egyértelműsítő lap az elsődleges. – KovacsUr 2006. július 20., 12:18 (CEST)
15. mellette – KovacsUr előző javaslatával egyetértve. --Adapa 2006. július 21., 18:34 (CEST)
16. mellette – +vita esetén egyértelműsítés használata - Nikita 2006. július 21., 22:06 (CEST)
17. mellette – eddig is így gondoltam Kdano 2006. július 22., 16:12 (CEST)
18. mellette - biztos, hogy néhány esetben vita lesz arról, melyik a "fő" jelentés, de az esetek többségében el lehet dönteni --Hkoala 2006. július 27., 10:21 (CEST)

[szerkesztés] Minden jelentés egyenrangú

Mindig az egyértelműsítő lap legyen a toldat nélküli címen, ne legyen kiemelt jelentés.

1. mellette--Linkoman 2006. július 19., 14:51 (CEST)
2. mellette, többek között mert így érdekes egyéb jelentésekre bukkanhat az ember -- Péter ✎ 2006. július 19., 14:55 (CEST)
   • megjegyzés: ez a másik megoldással is megvan, ui. a fő szócikkről minden esetben lenne/van hivatkozás a lap elején az egyértelműsítő lapra; arról tehát nincs szó, hogy a többi jelentés elsikkad. --DHanak :-V 2006. július 19., 18:03 (CEST)
   • megjegyzés Ez csak részben igaz, mert ha az a jelentés jelenik meg, amit keresett, akkor nem fogja látni a többit. De akkor én is fűzök néhány dolgot a fentiekhez.
     • A kényelmesség. Hát ez csak akkor igaz, ha eltaláljuk, hogy mi a fő jelentés, amire nincs garancia. Ha lenne statisztika arról, hogy egy adott jelentésnél ki melyiket keresi, akkor könnyen eleget lehetne tenni ennek a kívánalomnak, de nincs ilyen. És így meg annak okozunk bosszúságot, aki nem a főjelentést keresi. Lehet,hogy ezek többen vannak.
     • Az, hogy az enwikiben így van, miért érv?
     • Az, hogy Magyarország esetén a dal is ott lenne miért is baj? Mert érv nem hangzott el, csak hangulatkeltés.
     • Azt sem értem, hogy miért bosszúság az, hogy még egyszer kell kattintani, miközben tanul az ember. (Mellesleg egyelőre az az idegesítő, hogy beírok valamit, akkor az nincs meg a huwikiben nagy valószínűséggel, tehát ez a bosszantó faktor (ha az) elenyésző.
     • Nem állt szándékomban kampányolni, de ha már a "másik oldal" (ez csak vicc, nem akarok árkot ásni) megtette, gondoltam én is kifejtem a véleményem. Péter ✎ 2006. július 19., 20:33 (CEST)

   azért némi józan ésszel sokszor el lehet találni, melyik jelentést fogják a legtöbben keresni, pl. nem valószínű, hogy Budapest néven a Missouri állambeli falut fogják keresni (tényleg van ilyen), az meg nem érv, hogy „miközben tanul is az illető”, mert ha én rákeresek pl. az áfonya gyümölcsre, akkor nagyon nem fog érdekelni, hogy van-e ilyen keresztnév, üdítőmárka, szlovák falu vagy finn metálbanda. most ennyi erővel akkor odaírhatnánk a Pitagorasz-tételt is egy festészetről szóló cikkbe, mert senkinek nem árt, ha megtanulja. :-) Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. július 20., 00:44 (CEST)

   De nem is biztos, hogy az a lényeg, hogy mit keresnek többször. Pl. a Patyomkin páncélos és a Patyomkin páncélos (film) közül nyilván a másodikat keresik többen, az a fontosabb, de akkor is szerintem a hajó az elsődleges "ontológiailag". --Villanueva 2006. július 20., 06:55 (CEST)

   Lezárom az érvelést a magam részéről, mert már a google is előkerült, amit nem tudok komolyan venni, annak megítélésében, hogy mi az elsődleges jelentés. De hát ez a demokrácia, elfogadom, hogy a többség a másik megoldást szeretné. Csak annyit kérnék, hogy vegyük komolyan Korovioff javaslatát, hogy csak nagyon egyértelmű, indokolt esetben legyen "főjelentés". Péter ✎ 2006. július 20., 09:53 (CEST)

3. mellette, mert nem gyámkodik és nem sugalmaz (azaz nem POV) + áttekinthetőbb --Godson 2006. július 19., 16:12 (CEST)
4. mellette OsvátA. 2006. július 20., 08:13 (CEST)
5. mellette --bDaneΞ ω' 2006. július 22., 13:17 (CEST)

1. ellene - túl általános: az Organon (arisztotelész) és az Organon (gyógyszergyár) cikkeket nem érzem egyenrangúnak. Szintúgy nem az Áfonya (gyümölcs) és Áfonya (keresztnév) cikkeket. Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben ellenzem a javaslatot, még ha az szükséges is, hanem hogy "vannak esetek, amikor ...". Szóval, általában jó ötlet, de lehetnek egyértelmű kivételek. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 19., 22:32 (CEST)

[szerkesztés] Eredmény

• Fő jelentés használata: 17 mellette; 1 tartózkodás
• Minden jelentés egyenrangú: 5 mellette; 1 ellene

-> azaz a három vagy több jelentésű szavaknál levő egyértelműsítő lapokban a fő jelentés használata javasolt. Ha egy szónak van elterjedtebb, elsődleges jelentése, akkor a toldat nélküli cím arra mutasson, és a szócikk elején legyen hivatkozás az egyértelműsítő lapra, ahonnan elérhető a többi jelentés. Példa: Buda.

Szavazás lezárva: NCurse _üzenet 2006. augusztus 2., 23:40 (CEST)

[szerkesztés] Szavazási irányelvek pontosítása

Az elmúlt hónapokban már volt mindenkinek alkalma véleményezni az alább látható táblázatot. Most javaslom, szavazzunk arról, hogy a Szavazási irányelveinket a táblázat alapján pontosítsuk ÉS a táblázatot adjuk hozzá az irányelvhez, könnyebb átláthatóság érdekében.

Szavaznivaló	Részvétel feltétele	Szavazás min. időtartama	Szavazás vége, lezárása	Szavazás módja
Szavazás szócikk, kép, kategória törléséről	2 hét regisztráció, legalább 5 komoly szerkesztés szócikk névtérben	5 nap	admin. 5-6 nappal a kiírás után lezárja	törlendő vagy maradjon
Szavazás admin választásáról	60 nap regisztráció, legalább 100 komoly szerkesztés szócikk névtérben	2 hét	admin. 14-16 nappal a kiírás után lezárja, 80%-os támogatottság fölött User:grin akcióba lép	a (Mellette, Ellene, Tartózkodom) bekezdés kitöltése * ~~~~ elhelyezésével
Szavazás checkuser, bürokrata választásról	60 nap regisztráció, legalább 100 komoly szerkesztés szócikk névtérben	1 hónap	admin. 1 hónappal a kiírás után lezárja, amennyiben nincs meg a 25-30 mellette szavazat, min. 80%-os támogatottság mellett, a jelölt nem került megszavazásra	a (Mellette, Ellene, Tartózkodom) bekezdés kitöltése * ~~~~ elhelyezésével
Kiemelt szócikkről	1 hónap regisztráció, legalább 50 komoly szerkesztés szócikk névtérben	2 hét	az admin teljes egyetértés esetén megállapítja vagy elutasítja a kiemelt státuszt	támogatom vagy ellenzem, de az ellene szavazó köteles az általa javíthatónak ítélt hibát megnevezni a cikkben
Kiemelt szócikk kezdőlapra kerüléséről	1 hónap regisztráció, legalább 50 komoly szerkesztés szócikk névtérben	legfeljebb 1 hónap	az admin minden új hét kezdetén a legtöbb szavazattal rendelkező cikket teszi a kezdőlapra	támogatom vagy ellenzem, de az ellene szavazó köteles az általa javíthatónak ítélt hibát megnevezni a cikkben
Kiemelt szócikk státusz megvonásáról	1 hónap regisztráció, legalább 50 komoly szerkesztés szócikk névtérben	2 hét	az admin teljes egyetértés esetén megállapítja vagy elutasítja a kiemelt státuszt	támogatom vagy ellenzem
Irányelv módosításáról	60 nap regisztráció, legalább 100 komoly szerkesztés szócikk névtérben	2 hét (force majeur esetén hosszabbítható)	konszenzus létrejötte esetén az admin. módosítja az irányelvet	a módosítási javaslattal kapcsolatban a (Mellette, Ellene, Tartózkodom) bekezdés kitöltése * ~~~~ elhelyezésével

[szerkesztés] Szavazás

Mellette:

• mellette átláthatóbbá válnak a szavazási irányelvek. --Burumbátor 2006. július 7., 17:12 (CEST)
• mellette OsvátA. 2006. július 7., 18:08 (CEST)
• mellette --Csanády 2006. július 7., 18:13 (CEST)
• mellette – Glanthor ※ 2006. július 7., 18:41 (CEST)
• mellette NCurse _üzenet 2006. július 10., 11:18 (CEST)
• mellette, de nem értem, mi az a szankcionálható kifogás. Nem korrigálható hibát, hiányosságot kellene írni? --DHanak :-V 2006. július 10., 13:41 (CEST)

  Így fogalmaztam a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre lapon: "Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani." NCurse _üzenet 2006. július 10., 13:44 (CEST)

  Ezt értem, csak ami a táblázatban van, annak szerintem nincs értelme. --DHanak :-V 2006. július 10., 14:11 (CEST)

  megjegyzés: mit jelent az, hogy „komoly szerkesztés névtérben”? Névteren kívül nem is lehet szerkeszteni. Ez nem az akart lenni, hogy „a fő/szócikk/alap névtérben”? --DHanak :-V 2006. július 18., 15:31 (CEST)

• mellette -nagytibi ^{üzen, ?} 2006. július 10., 14:40 (CEST)
• mellette --grin ✎ 2006. július 10., 23:43 (CEST)
• mellette --Vince 2006. július 12., 17:34 (CEST)
• mellette - Csak egy kérdés: az irányelvekbe az útmutatók is beletartoznak? Mint pl. az alább látható szavazás a Kínai és japán nevek egységes átírása ügyében, ami egy helyesírási-stilisztikai útmutató módosítására, illetve elkészítésére vonatkozik. --Adapa 2006. július 15., 00:44 (CEST)

  Jó kérdés, szerintem nem kéne, hogy beletartozzanak, de talán az az alapértelmezés, hogy igen. Mindenesetre jó lenne nekik külön sort szentelni a táblázatban (gondolom, erről már külön szavaznánk). --DHanak :-V 2006. július 18., 11:57 (CEST)

• mellette --Hkoala 2006. július 17., 12:04 (CEST)
• mellette --Villanueva 2006. július 17., 12:16 (CEST)
• mellette --Péter ✎ 2006. július 17., 15:20 (CEST)
• mellette - Gaja ✉ 2006. július 18., 13:11 (CEST)
• mellette - Data Destroyer 2006. július 20., 09:53 (CEST)

Ellene:

• --Gnomon 2006. július 18., 13:58 (CEST)
• ellene (indoklás és válaszok a vitalapon --Tgr 2006. július 19., 20:49 (CEST)) Tgr 2006. július 18., 15:20 (CEST)

Tartózkodom:

Eredmény: 15 mellette - 2 ellene -> megszavazva NCurse _üzenet 2006. július 22., 09:39 (CEST)

[szerkesztés] A kínai és japán nevek egységes átírása

A kérdésben 2006. június 9. 12:25-ig lehet véleményt nyilvánítani.

Javaslom, hogy a kínai és japán neveknek a magyar Wikipédiában való egységes átírásásáról hozzunk együttes döntést. A vita a két oldal érveivel a Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok) oldalon található. --Adapa 2006. május 25., 12:25 (CEST)

Javaslat a szavazás szövegére a vitában elhangzott megoldások alapján:

Jó lenne egységesíteni végre minden keleti nyelv átírását, mert egyre több a kínai, japán, indiai, arab, stb. témájú szócikkünk, és jelenleg a szerkesztők különböző átírást (magyaros vagy nemzetközi) alkalmaznak. A Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok) oldalon valamennyi nem latin írású nyelv kérdését felvetve, a kínai és a japán nevek átírásáról kezdődött vita, míg a többi nem latin írású nyelvnél úgy tűnik egyetértés van arról, hogy ezeknél az MTA által javasolt és a magyar helyesírási szabályzatban megfogalmazott magyaros átírást alkalmazzuk. A szavazást tehát csak a kínai és a japán nyelv esetében szükséges most kiírni.

[szerkesztés] A kínai nevek átírása

• Érvek a magyaros átírás mellett:
  • Az MTA hivatalos álláspontja szerint a népszerűsítő jellegű művekben és a médiában a kínai neveket magyaros átírásban ajánlott megadni.
  • A jelenleg elterjedt nyomtatott általános lexikonok is a magyar átírást követik.
  • Számos kínai személynév és földrajzi név a magyaros formájában ismert és a már meglevő Wikipédia szócikkekben is ez az alak található (pl. Sanghaj, Mao Ce-tung, Jangce, stb.).
  • A nemzetközi átírás a szócikkek olvasását a laikus olvasók számára eléggé megnehezíti. A magyaros átírás célja az, hogy átlagos olvasók is, nyelvészképzettség nélkül is ki tudják olvasni az idegen szót, a magyar hangállomány keretein belül (!) a lehető legjobb közelítéssel. Nem biztos, hogy mindenki kíváncsi a csak a szakmabeliek által ismert kiejtési finomságokra, még akkor sem, ha ezek egyébként jelentésmegkülönböztető értékűek. A pinjin elsődlegessé tétele azt a veszélyt rejti magában, hogy vagy nem tudja kiolvasni az átlagember, és a téma iránt is elveszti az érdeklődését, vagy rosszul olvassa ki – rosszabbul, mint ha a fogyatékos magyar átírást olvasta volna. Pl. az a név, ami pinjin átírással Qianlong, a magyar népszerű átírás szerint Csienlung. Aki nem ért a pinjinhez, az az első alakot inkább [kianlong]-ként fogja kiolvasni, aminél minden hiányosságával együtt is feltétlen jobb a [csienlung] kiejtés.
  • Az Osiris-féle Helyesírásban a kínai átírásról szóló rész szerint a magyar átírás hiányosságai nem nyújtanak elegendő alapot ahhoz, hogy a pinjinhez folyamodjunk. Fontos szempont, hogy a nevekre rá lehessen keresni nemzetközi alakjukban, tehát hogy zárójelben kitegyük a pinjint is, de az legalább ugyanilyen fontos, hogy az átlagembernek ne kelljen a kínai nyelv nemzetközi átírásának kiejtési szabályait ismernie ahhoz, hogy egy általános célú lexikon szócikkeit folyamatosan olvasni tudja. Egy átlagembertől nem várható el, hogy idegen írásrendszereket vagy a magyarban ismeretlen hangokat elsajátítson, az viszont elvárható, hogy az anyanyelvében is meglévő különbségekre figyelemmel legyen. Még mindig jobb, ha a magyar kiejtése korlátai között a legjobban közelíti meg az eredetit, mint ha egy ismeretlen átírás teljesen félrevezeti, vagy épp elriasztja a tartalomtól.
  • Ebből az átírásból ugyan nem mindig lehet egyértelműen kikövetkeztetni, mi a pinjin alak és az eredeti hang, de ez az átírásnak nem is feladata. (Pl. a héber átírásakor is h-val írnak át két betűt is: a ה-t [hé] és a ח-et [hét].) Az első előfordulásnál megadott pinjin alak úgyis eligazítana a nemzetközi átírási formáról és a precíz kiejtésről.
  • Példa: Sze-ma Csien a Si-csi első részében Csinbeli Hsziangról is ír.
• Érvek a nemzetközi (pinjin vagy pinyin) átírás mellett:
  • A magyar népszerű átírás gyakran a kiejtést nem tükrözi hűen, helytelen és pontatlan, ezért alapvetően rossz. Annak idején arra találták ki, hogy a néhány magyarul megjelenő kínai szépirodalmi műben meg újságcikkben ezzel adják vissza a kínai szavakat. A rendszer hangtanilag katasztrofális, emellett következetlen, és nem adja vissza jól a kínai kiejtést. Több különböző kínai hangot ugyanazzal a betűvel ad vissza, ami egy átírásnál elég helytelen. Csak egy példa: a pinjinben "j", "ch", "zh" és "q" betűkkel jelölt négy különböző hangot a magyar átírás egyaránt "cs" betűvel jelöli. Emiatt számtalan olyan szótag van, amit kínaiul máshogy ejtenek, de a magyar átírásban ugyanúgy írnak. Ennek mellékhatása az, hogy aki nem ismeri az adott népszerű magyar átírású szót, de amúgy magyar és tud kínaiul, az nem biztos hogy „ki tudja találni” hogy pontosan mi is az eredeti (kínai) szó.
  • Az MTA hivatalos álláspontja az, hogy ugyan a magyar átírási rendszerek az irányadók, de az egyes tudományágak dönthetnek úgy, hogy valamelyik nemzetközi átírási rendszert használják közleményeikben. A magyar sinológusok az 1990-es években egységesen úgy döntöttek, hogy a továbbiakban mindenhol a pinjint használják. A Wikipédia szigorúan véve nem tudományos ugyan, de azért közelít hozzá.
  • Más nyelvektől eltérően a kínaira létezik egy olyan átírási rendszer (a pinjin), amelyet az utóbbi években a világ minden latin betűvel író nyelvében szinte kizárólagosan alkalmazni kezdtek. Ma pinjint használnak az angol, német, olasz stb., sőt egyre inkább a francia újságok és könyvkiadók is. Ezeknek a nyelveknek mind megvolt a maguk korábbi átírási rendszere, de ezek gyakorlatilag kivesztek.
  • Az utóbbi években Magyarországon is gyorsan terjed a pinjin. Az utóbbi években megjelent mérvadó kézikönyvek és ismeretterjesztő kiadványok már a pinyint használják. Pl. Gernet: A kínai civilizáció története; Dawson: A kínai civilizáció világa; Fung: A kínai filozófia rövid története (mindhárom Osiris Kiadó); a Balassi Kiadó Sinológiai műhelyének mind az öt eddigi kötete; Tőkei Ferenc háromkötetes kínai filozófiai szöveggyűjteményének tavalyi újrakiadásakor (Kossuth gondozásában) külön embert fizettek arra, hogy az előző három kiadásban magyar tudományos átírásban szereplő kifejezéseket és neveket áttegyék pinjinbe. Pinjint alkalmaz az egyetlen kínai-magyar szótár is. Emellett a napi- és hetilapok többsége is egy-két éve a pinjint használja (pl. Népszabadság). A trend tehát egyértelműen az, hogy a magyar népszerű átírás néhány éven belül ki fog halni, ugyanúgy, mint az angol és amerikai anyagokban az évszázados Wade-Giles átírási rendszer. A magyar átírásért nem is kár, mert rossz volt.
  • Pinjint használ az angol, német és francia Wikipedia is, így már csak a fordítás és átvétel miatt is praktikus lenne a magyarban is a pinjint használni. Például nem kell a térképeket, képeket, táblázatokat, ábrákat megbütykölni, ha át akarjuk venni őket. Emellett pinjint használnak az útikönyvek, a térképek meg a nemzetközi internetes portálok is.
  • Pinjint használnak maguk a Kínaiak is latin betűs átírásra (pl. magyarországon útlevélben, igazolványban, lakcímkártyán stb)
  • Ha maradunk a magyar átírásnál, akkor elszigetelődünk a nemzetközi folyamatoktól, s például lehetetlenné tesszük azt, hogy valaki egy szócikkünk alapján az interneten idegen nyelvű honlapokon is böngésszen. Az sem jó ötlet, hogy a szócikkek címei meg az első előfordulások magyaros átírásban szerepeljenek, s utána következzék zárójelben a pinjin, mivel a magyar átírás annyira rossz, hogy nem érdemes ráépíteni egy egész hivatkozásrendszert.
  • Idő lesz, amíg az emberek megszokják a pinjint, és sokan idegenkedni fognak tőle. Ez a folyamat azonban a nyugati országokban már lezajlott - pedig ott a magyarnál sokkal jobb átírási rendszerek voltak forgalomban -, s végül is mindenki örülhet, hogy sikerült elterjeszteni egy olyan rendszert, amely gyakorlatilag a világ bármely pontján használható. Ez az Internet miatt különösen fontos.
  • Példa: Sima Qian a Shiji első részében Qinbeli Xiangról is ír.''

[szerkesztés] Szavazás

• Mindig a magyar népszerű átírást kövessük, a nemzetközi (pinjin) átírás zárójeles megadásával a kínai neveknek a szócikkben való első előfordulásakor, kivéve a kínai nyelvészeti tárgyú szócikkeket, ahol a nemzetközi átírás is alkalmazható a pinjin-sablon feltüntetésével a szócikk elején.
  (Megjegyzés: A zárójeles pinjin formákat a kínaiul tudó szerkesztők is beírhatják utólag.)

Mellette:

1. Adam78 ✉ 2006. május 25., 16:16 (CEST)
2. --Villanueva 2006. május 25., 16:28 (CEST)
3. – KovacsUr 2006. május 25., 21:00 (CEST)
4. Azért, mert Ádám ide szavaz. Nyelvi kérdésekben őt követem vakon. :) NCurse _üzenet 2006. május 26., 08:43 (CEST)
5. --Gnomon 2006. május 26., 12:58 (CEST)
6. --Burumbátor 2006. május 26., 13:08 (CEST) A magyar felhasználó a pinjin alapján sem fogja tudni helyesen kiejteni a kínai kifejezéseket.
7. -- Peppe83 2006. május 27., 14:37 (CEST) - Szívem szerint a pinjint támogatnám, de meghajolok az MTA előtt :) Viszont mindig legyen feltüntetve a pinjin is (első előfordulásnál) és redirektek is legyenek.
8. -- thorpe85 2006. május 28., 10:47 (CEST) az ok elég egyszerű: szeretem tudni, amit olvasok, azt hogy kell kiejteni

• Mindig a nemzetközi (pinjin) átírást kövessük, a magyar népszerű átírás zárójeles megadásával a kínai neveknek a szócikkben való első előfordulásakor és a pinjin-sablon feltüntetésével a szócikkek elején. Kivételt jelentenek a magyar formában már elterjedt, illetve köznevesült kínai nevek, amelyekről egy műhelyen belül az érdeklődő szerkesztők egyenként döntsenek.

Mellette:

1. De kihangsúlyoznám a fentiből: magyar ... átírás ... megadásával ... első előforduláskor -- Árpi (Harp) ✎ 2006. május 25., 13:04 (CEST)
2. Serinde ^üzenet 2006. május 25., 20:41 (CEST)
3. Azt hiszem ez egyértelmű... - Gaja ✉ 2006. május 25., 20:59 (CEST)
4. Használjuk ezt (de zárójelben a magyar átírással, a szócikk címe is Pinjin-el írva, a magyar megfelelőjéről pedig redirect!!!) Horsee 2006. május 26., 08:00 (CEST)
5. chery (panaszkönyv) (betegtájékoztató) 2006. május 26., 08:29 (CEST)
6. --Hkoala 2006. május 26., 08:39 (CEST)
7. {{pinjin}}Sima Qian (Sze-ma Csien) a Shiji (Si-csi) első részében Qinbeli Xiangról (Csinbeli Hsziang) is ír. --grin ✎ 2006. május 26., 09:19 (CEST)
8. --Adapa 2006. május 27., 21:56 (CEST) Azzal a javaslattal, hogy a szócikkeket bármelyik átírással el lehessen készíteni (tehát aki nem tudja a pinjint és magyar forrásból dolgozna, az nyugodtan használja a magyaros átírást), a „pinjinesítést” pedig bízzuk a nyelvtudókra!
9. --SzederLaci 2006. május 28., 17:21 (CEST) Különösen a földrajzi neveknél fontos a pinyin használata, mert a magyaros átírás sokszor nem egyértelmű.

Mellette (érvénytelen szavazatok):

1. Én még pici vagyok, irányelvi kérdésekben nincs szavazati jogom, de lélekben a pinjint támogatom, természetesen a magyaros átírás megadásával.--Salger 2006. május 25., 13:35 (CEST)
2. egy kiegészítéssel: ahol valamennyire ismert a régi írásmód, legyenek átirányítások a "hagyományos" írásmódról a pinjin cikkre --195.228.143.190 2006. május 25., 14:52 (CEST)

Lezárva NCurse _üzenet 2006. június 9., 20:34 (CEST)

Eredmény: 9:8 arányban -> Mindig a nemzetközi (pinjin) átírást kövessük, a magyar népszerű átírás zárójeles megadásával a kínai neveknek a szócikkben való első előfordulásakor és a pinjin-sablon feltüntetésével a szócikkek elején. Kivételt jelentenek a magyar formában már elterjedt, illetve köznevesült kínai nevek, amelyekről egy műhelyen belül az érdeklődő szerkesztők egyenként döntsenek.

[szerkesztés] A japán nevek átírása

• Érvek a magyaros átírás mellett:
  • A japán esetében nem érvényes az a fő érv, amely a kínainál a pinjin alkalmazását támogatja: tehát a japán nemzetközi átírásai (az angolos Hepburn-átírás, illetve a Japánon belül alkalmazott kunreisiki) nem terjed úgy a magyar népszerűsítő művekben és a sajtóban, mint a kínainál a pinjin.
  • A japánnál a kiejtés szempontjából elfogadható a magyaros átírás, mert ez elég közel áll a nemzetközi Hepburn-átíráshoz, és aki egy egészen minimális japános műveltséggel rendelkezik, az át tudja tenni a magyaros átírást a Hepburnbe, így tud nemzetközi oldalakon is keresgélni.
  • Az MTA hivatalos álláspontja szerint a népszerűsítő jellegű művekben és a médiában a japán neveket magyaros átírásban ajánlott megadni.
  • A nyomtatott általános lexikonok is a magyar átírást követik.
  • Számos japán személynév és földrajzi név a magyaros formájában ismert és a már meglevő Wikipédia szócikkekben is ez az alak található (pl. Nagaszaki, Kuroszava Akira, Fudzsi, Meidzsi, stb.).
  • A magyaros átírás célja az, hogy átlagos olvasók is, nyelvészképzettség nélkül is ki tudják olvasni az idegen szót.
  • Példa: Kacusika Hokuszai festménye a Fudzsijamáról megihlette Kobajasi Kenicsirót is.
• Érvek a Hepburn-féle átírás mellett:
  • A japán kormány is többnyire ezt alkalmazza a latinbetűs átírásokhoz.
  • Az interneten többnyire ezzel találkozhat a felhasználó, így könnyen megszokhatja.
  • Az előbbi miatt a keresőkből ide jutó olvasók számára is egyértelmű a kiejtés.
  • Példa: Katsushika Hokusai festménye a Fujiyamáról megihlette Kobayashi Kenichirót is.
• Érvek a kunreisiki átírás mellett:
  • Alkalmazása nyelvészeti szempontból és a japánul tanulóknak különösen előnyös.
  • Nemzetközi elismertségnek örvend.

[szerkesztés] Szavazás

• Mindig a magyar népszerű átírást kövessük, a nyugaton legelterjedtebb (ékezetek nélküli Hepburn) átírás zárójeles megadásával a japán neveknek a szócikkben való első előfordulásakor, hogy a keresőkből az olvasók könnyen idetaláljanak. A magyaros átírás alól kivételt jelentenek a nem-japán elemeket is tartalmazó "vegyes" japán nevek (pl. „Yokohama Landmark Tower”). A szócikkek elején sablont jelzi, hogy a szócikk a magyaros átírást alkalmazza.

Mellette:

1. ...
2. ...

• Mindig a magyar népszerű átírást kövessük, a nyugaton legelterjedtebb (ékezetek nélküli Hepburn) átírás zárójeles megadásával a japán neveknek a szócikkben való első előfordulásakor. A magyaros átírás alól kivételt jelentenek a nem-japán elemeket is tartalmazó "vegyes" japán nevek (Yokohama Landmark Tower). Ugyancsak kivételt jelentenek a japán nyelvészeti tárgyú szócikkek, ahol nemzetközi átírás is alkalmazható, egy nemzetközi átírás sablon feltüntetésével a szócikk elején. Az ezeknél egységesen követett átírás típusáról (Hepburn/kunreisiki?) az érdeklődő szerkesztők egy műhelyben közösen döntsenek. A szócikkek elején sablon jelzi, hogy a cikkben milyen átírást alkalmazunk.

Mellette:

1. Adam78 ✉ 2006. május 25., 16:16 (CEST)
2. --Villanueva 2006. május 25., 16:29 (CEST)
3. jelenleg ez tűnik a legjobbnak, ha később változik a helyzet lehet új szavazást kiírni - Serinde ^üzenet 2006. május 25., 20:44 (CEST)
4. Legyen hát ez, a nyelvészeti tárgyú cikkeknél majd külön beszéllek le benneteket a Hepburnről és a nipponsikiről. :) – KovacsUr 2006. május 25., 20:55 (CEST)
5. --Hkoala 2006. május 26., 08:40 (CEST)
6. Ugyancsak. NCurse _üzenet 2006. május 26., 08:44 (CEST)
7. Japán nevek esetében szokottabb. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 26., 08:56 (CEST)
8. Nehéz eset, hezitálok. Egyelőre itt. --grin ✎ 2006. május 26., 09:24 (CEST)
9. --Gnomon 2006. május 26., 13:00 (CEST)
10. --Burumbátor 2006. május 26., 13:11 (CEST) Érdekes, lehet, hogy a magyar helysírási szabályzat nem szabályozná ezt a kérdést?
11. --Peppe83 2006. május 27., 14:43 (CEST)
12. --Adapa 2006. május 27., 21:56 (CEST)
13. -- thorpe85 2006. május 28., 10:49 (CEST) szeretem tudni, hogy kell kiejteni az idegen nyelvű szavakat

• Mindig a nemzetközi átírást kövessük, a magyar népszerű átírás zárójeles megadásával a japán neveknek a szócikkben való első előfordulásakor és egy nemzetközi átírás sablon feltüntetésével a szócikkek elején. Kivételt jelentenek a magyar formában már elterjedt, illetve köznevesült japán nevek. Ezekről, valamint a szócikkekben követett nemzetközi átírás típusáról (Hepburn/kunreisiki?) egy műhelyen belül az érdeklődő szerkesztők közösen döntsenek.

Mellette:

1. Én ezt választom, mégpedig Hepburnnel... - Gaja ✉ 2006. május 25., 20:59 (CEST)
2. Én is, mivel a kiejtést jobban tükrözi a Hepburn, mint magyar átírás, és ez a nemzetközi! Hogy egy példával éljek: Taishō a szóvégi ō kiejtésben ou, de a magyarok hosszú ó-nak veszik... és ez bukta! Horsee 2006. május 26., 08:04 (CEST)

   (Vita a vitalapon: Wikipédia vita:Szavazás#Japán nevek átírása.)

3. Hepburn. chery (panaszkönyv) (betegtájékoztató) 2006. május 26., 08:25 (CEST)

Lezárva. NCurse _üzenet 2006. június 9., 20:36 (CEST)

Eredmény: 13:3:0 arányban. -> *Mindig a magyar népszerű átírást kövessük, a nyugaton legelterjedtebb (ékezetek nélküli Hepburn) átírás zárójeles megadásával a japán neveknek a szócikkben való első előfordulásakor. A magyaros átírás alól kivételt jelentenek a nem-japán elemeket is tartalmazó "vegyes" japán nevek (Yokohama Landmark Tower). Ugyancsak kivételt jelentenek a japán nyelvészeti tárgyú szócikkek, ahol nemzetközi átírás is alkalmazható, egy nemzetközi átírás sablon feltüntetésével a szócikk elején. Az ezeknél egységesen követett átírás típusáról (Hepburn/kunreisiki?) az érdeklődő szerkesztők egy műhelyben közösen döntsenek. A szócikkek elején sablon jelzi, hogy a cikkben milyen átírást alkalmazunk.

[szerkesztés] Archívum

A lap régebbi tartalmát az alábbiak tartalmazzák:

• /Archív-2004. szept.
• /Archív-2005. május 6.
• /Archív-2005. június 24.
• /Archív-2005. július 12. – Új irányelv: Felhasználók kitiltása (Nyenyec); Figyelmeztető lövés (admin figyi kitiltás előtt, Gubbubu); Az angol iranyelvek automatikus atvetele (Math); Szavazás Data Destroyer egy hetes kitiltásáról (IGe); Egy szerkesztő egyszerre csak egy aktív szavazást kezdeményezhessen (Nyenyec); Adminisztrátor csak elfogadott irányelv szerint tilthat (Math); Ellentmondasos iranyelvek felfuggesztese (Math); Kirekesztési kisérletek (IGe); Szerkesztői háború megelőzése a hozzászólásokban (Math)
• /Archív-2005. szeptember 20. Útmutató a külső hivatkozásokhoz (Math); Nyenyec adminisztrátor felmentése (Math); Grin amdinisztrátor felmentése (Math); Sablon a kiemelt cikkeknek (Gubbubu); Wikikett kiegészítés (Math); Civilizált Viselkedés kiegészítés (Math); Vitarendezés kiegészítés (Math); Szigorúbb feltételekről való szavazás (nyenyec); Csonkok (IGe); Társalgó vs. Kocsmafal (IGe); Kocsmafal felbontása (nyenyec); Új irányelv: szigorúbb feltételekről való szavazás (nagytibi); Új irányelv: szavazás támogatottsága (DHanak); Új irányelv: minimális szavazatszám (grin); Kezdőlap cseréje (Serinde); Jogegyenlőség (IGe)
• /Archív-2006. május 1. - Kiemelt szócikk státusz megvonása (Serinde), Ókor műhely (Data Destroyer), Nevek, Névnapok (kgyt), Véglegesen kizárt userek, zoknik sablonjai (grin)