Tudás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A tudás a kontextustól függően egy sok értelemben használt szó, így nehéz definiálni. Egy átfogó meghatározás helyett tehát inkább ezeket a kontextusokat és az ottani jelentést írjuk le.

Tartalomjegyzék 1 Hétköznapi tudás 2 Tudás a filozófiában 3 Lásd még 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hétköznapi tudás

A hétköznapi értelemben a „tudás” szónak legalább két értelmét is megkülönböztetjük. Az egyik az a teoretikus tudás, amelyet a filozófiai is vizsgál, és lejjebb részletezni fogunk. A másik az képességet jelent. A teoretikus tudás tanulás során, vagy a tapasztalatokból összefüggések tudatos felismerésével szerzett információ. A képesség pedig a tapasztalatok során tudattalanul kialakult összefüggés. A képességeket az emberek, akárcsak az állatok, visoznylag lassan, hosszú gyakorlat (tanulás) során szerzik. Az emberek azonban abban különbözik a legtöbb állattól, hogy képes teoretikus tudást is elsajátítani, méghozzá akár egyszeri példák alapján, következtetéssel, vagy tanulás során nyelvi kommunikációban.

[szerkesztés] Tudás a filozófiában

A filozófia azon ága, amelyik a tudással foglalkozik, a megismeréstan, vagy episztemológia, csak a teoretikus tudással, és annak is csak a kikristályosodott, filozófiailag releváns részével foglalkozik.

A nyugati filozófia történetében Platontól kezdve a legtöbb filozófusnak a tudás egy igazolt igaz vélekedés volt. Platon Theaithetos című dialógusa fogalmazza ezt meg. Kezdetben sokan tudásnak csak a bizonyossággal igaz vélekedéseket tartották, míg minden kevésbé bizonyosat csak valószínű vélekedésnek.

Későbbi filozófiai kritikák során be kellett látni, hogy bizonyossággal legfeljebb a tudásunk egy szűk része rendelkezhet (a szkeptikusok szerint semmi sem bizonyos), és ekkor csak valamilyen gyengébb igazoltságot, és nem bizonyosságot követeltek meg a tudástól.

Edmund Gettier tanulmánya mutatott azonban rá, hogy az igazság, és igazoltság bár valószínűleg szükséges, de nem elegendő feltételei a tudásnak, hanem kell még egy feltétel. Ugyanis nem mondhatjuk, hogy valaki tudással rendelkezik valamiről, ha eltalál valamit igaz módon, a vélekedésére igazolása is van, ugyanakkor az igazolás tartalma, és az állítás igazsága nem kapcsolódik szervesen, azaz az illető rossz gondolatmenettel talált el valamit helyesen.

Gettier cikke óta sokan próbáltak megoldást adni a problémára, amely megoldások az igazolás és az állítás igazsága közötti „szerves kapcsolatot” próbálják megragadni. Ez a vita azóta sem záródott le.

[szerkesztés] Lásd még

Igazság, Tudományfilozófia, Episztemológia, Logika, Szkepticizmus

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Edmund Gettier: Is Justified True Belief Knowledge? in Analysis, v. 23. Available at http://www.ditext.com/gettier/gettier.html
• "Mikor igazolt egy hit? : ismeretelméleti szöveggyűjtemény", Budapest, Osiris ,2002.