Hagia Sophia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A(z) Hagia Sophia (görögül: Αγία Σοφία, latinul: Sancta Sophia, törökül: Ayasofya) egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható az akkori „keresztény világ”-ban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Alapítása
Az első nagy templomot II. Konstantin – a városalapító Nagy Konstantin fia – építtette itt egy IV.századi kisebb (pogány) templom helyén. Az építkezés 360-ban ért véget, és az épületet Eudoxius pátriárka szentelte templommá. 404-ben megsemmisült, amikor június 20-án Aranyszájú Szent János püspök száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. 415-re II. Theodosius császár újjáépítette. A Nika-felkelés 532-ben ismét lerombolta a bazilikát, melyet I. Justinianus felügyelete mellett 5 év alatt az alapoktól teljesen újjáépítették. A matematikus trallei Anthemius és az építész miletusi Isidorus nagy képzelőerővel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokig páratlan remekművet hozzanak létre. Úgy is szokták ezt az épületet definiálni, mint az összes ismert építészeti elem tökéletes szintézise. A templomot 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte újjá. Földrengések 558-ban megrongálták (a főkupola is beomlott), de az eredeti terveknek megfelelően helyreállították 563-ra, akárcsak a 989-es és 1346-os években, újabb részleges beomlások után.
[szerkesztés] Leírása
A templom különlegessége többszörös kupolamegoldása, ami csak első pillantásra, de rendkívül instabillá teszi. Az újdonságot az épület óriási méretei, a 31 méter átmérőjű és 56 méter magas főkupola és a megtámasztását biztosító rendszer jelentik. (Összehasonlításképpen: a magyar Országház kupolacsarnoka belül 27 méter magas, a kupola a toronnyal együtt 96 méterre emelkedik. A szegedi dóm kupolája belül 33,4; kívül 53,6 méter magas.)
A sarkokon négy masszív oszlop található, melyeken négy boltív nyugszik. A boltíveket négy homorú, háromszög alakú boltfészek köti össze (ezek oldják meg a kör alakú kupola négyzet alakú alapra helyezését). A kupolát a boltfészkek és a boltívek tartják, melyek a sarkokban álló oszlopokra terhelik a főkupola súlyát. Az oszlopok mindegyike nagyjából 100 m²-en támaszkodik a talajra. A főkupola alatt körben 40 boltíves ablak található, amik egyrészt fénnyel árasztják el a templom belsejét, másrészt azt a benyomást keltik, mintha a kupola súlytalan lenne.
A keleti (liturgikus) és a nyugati (bejárati) boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek ismét kisebb félkupolás, félig nyitott termeken nyugszanak, így tágítva tovább a már így is lenyűgöző méretű belső teret.
[szerkesztés] Történelme
Nagyjából ezer évig a Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. Fénykorában a templomot 80 pap, 150 diakónus, 60 aldiakónus, 160 olvasó, 25 kántor és 75 kapus szolgálta. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Az elkövetkező 500 évben Hagia Sophia volt Konstantinápoly fő mecsete.
1934-ben, már a Török Köztársaság idején, Kemal Atatürk alatt, az épületet szekularizálták és megnyitották, mint Ayasofya Múzeum. Mindazonáltal a mozaikok továbbra is vakolat alatt maradtak, és az épület karbantartása is kívánnivalót hagyott maga után. Az épület 1985 óta az UNESCO Világörökség része. 1993-ban egy UNESCO bejárás alkalmával hulló vakolatot, betörött ablakokat, piszkos márványbevonatokat, beázást és hibás tetőt regisztráltak a helyszínen. Azóta a hibák nagy részét kijavították, a kupola még ma (2005-ben) is részben fel van állványozva. A felső szint mozaikjainak egy részét kibontották a vakolat mögül és restaurálták.
Az épület több ortodox templom mintájául is szolgált, bár a szláv világban (főleg Oroszországban) kicsit módosítottak a stíluson: keskenyebb, de magasabb kupolákat emeltek a templomjaik fölé (például a kievi Szent Szófia katedrális). A templom több mecsetet is ihletett, ilyenek például akár Isztambulban is találhatók: a Szulejmán mecset és a Rustem Pasa mecset.
[szerkesztés] További Szent Szófiák (Αγία Σοφία) a világban
- Szent Sophia katedrális, Kijev, Ukrajna
- Szent Sophia katedrális, Novgorod, Oroszország
- Hagia Sophia (Monemvassia) keresztény templom, Monemvassia, Görögország
- Hagia Sophia (Tesszaloniki) a legnagyobb bizánci templom Tesszalonikiben, Görögország
- Hagia Sophia (Szófia) keresztény templom, Szófia, Bulgária
- kis Hagia Sophia, Szt. Sergius és Bacchus temploma, Isztambul, Törökország
- Az Ayasofya múzeum, egy volt keresztény templom, Trabzon, Törökország
- Egy Orosz Ortodox katedrális, Harbin, Kína
- Egy mecset, volt keresztény templom, Nicosia, Ciprus
- Ortodox katedrális, Polatszk, Fehéroroszország fő temploma.
- A Fő Ortodox katedrális, Tobolszk, Oroszország
- A Fő Ortodox katedrális, Vologda, Oroszország
Based on work by 