Mikronézia (ország)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Federated States of Micronesia

(Mikronézia zászlaja) (Mikronézia címere)
Nemzeti mottó: Peace Unity Liberty'
Államforma	szövetségi köztársaság
Hivatalos nyelv	angol
Főváros	Palikir
Legnagyobb város	Palikir
Elnök	Joseph J. Urusemal
Miniszterelnök	a mindenkori elnök
Terület  - teljes  - ebből víz	175. 702 km² < 1 %
Népesség  - 2005. évi adat  - népsűrűség	179. 108 105 fő 194 fő/km²
GDP  - teljes (2005)  - egy főre jutó	186. 277 millió1 USD 2000 USD
Pénznem	USA dollár (USD)
Időzóna	UTC +10 (NYISZ: nincs)
Függetlenség	Az Amerikai Egyesült Államoktól: 1986
Himnusz	Patriots of Micronesia
TLD	.fm
Nemzetközi gépkocsijel	FSM
Hívószám	+691
1 A GDP-t segélyekből egészítik ki, jelenlegi becsült összege évi 100 millió USD

A Mikronéziai Szövetségi Államok egy szigetállam, amely a Csendes-óceán nyugati részén, háromnegyed úton Indonézia és Hawaii között helyezkedik el. Az ország nevének jelentése „kis sziget”.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 2 Földrajz 2.1 Növény- és állatvilág 3 Közigazgatás 4 Gazdaság 5 Politika 5.1 A Mikronéziai Szövetségi Államok elnökei 6 Kultúra 7 Ünnepek 8 Érdekességek 9 Források 9.1 Könyvek 9.2 Más nyelvű Wikipédia 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

Az állam felfedezői a portugálok voltak, majd 1696-ban a spanyolok vették birtokba a szigeteket. 1899-ben, a spanyol-amerikai háború után a szigeteket eladták Németországnak, majd az első világháború idején a japánok szállták meg. A második világháború idején, 1944-ben amerikai csapatok szállták meg, majd 1947. július 18-án megalapították a Csendes-óceáni Gyámsági Területet, amelyet az Amerikai Egyesült Államok közigazgatása alá rendeltek.

A négy szigetcsoport - Yap, Chuuk, Pohnpei és Kosrae - 1979-ben megalakította a Mikronéziai Szövetségi Államokat, amely 1986-ban az USA szabadon társult állama lett. A gyámságra vonatkozó megállapodásokat az USA kormánya érvénytelenítette. Az ENSZ 1990-ben elismerte független államként a Mikronéziai Szövetségi Államokat, majd 1991-ben felvette tagjai sorába.

[szerkesztés] Földrajz

Az állam a Karolina-szigetek nagyobbik részét, illetve az északi szélesség 5-10°-a és a keleti hosszúság 135-140°-a között szétszóródó szigeteket foglalja magában. A szigetek Hawaii-tól kb. 5000 km-re nyugatra, a Fülöp-szigetektől 3000 km-re keletre és Pápua-Új-Guineától 1500 km-re északra találhatók.

Az óceánnak nagy részét foglalják el. A 607 sziget összterülete kisebb, mint egy átlagos nagyságú amerikai városé, sok világtérkép nem is jelöli őket. Az ország területének kb. felét Pohnpei, a másik felét pedig a három másik szigetcsoport foglalja el, nagyjából egyenlő arányban. Pohnpei, Kosrae és Chuuk szigetei magas, vulkanikus szigetek, míg Yap az ázsiai kontinentális talapzat megemelkedett része.

Ezek a szigetek nem kókuszpálmákkal szegélyezett korallzátonyok, hanem inkább hasonlítanak a hawaii vulkanikus szigetekre, amelyekre jellemző a bőventermő föld, az örökzöld növényzet és a bőséges víztömeg.

Az éghajlat egyenlítői. A nappali hőmérséklet 27-32°C között (átlag 27°C) alakul, néha visszaesik 21°C körülire. December és március között valamivel szárazabb, hűvösebb és szelesebb a klíma, mint az év többi részében. A átlagos csapadék 3000 mm. A legcsapadékosabb hónapok április és május, Pohnpei belső része pedig a Föld egyik legesősebb területe. Júliustól novemberig a levegő páratartalma nyomasztó lehet. A tájfunok szezonja augusztus és december közé esik.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Mikronézia egyetlen szárazföldi emlőse a denevér. Pohnpei-en található néhány ázsiai szarvas, de ezek nem nagyon láthatók. Élnek itt még óriási gyíkok, amelyek 2 méteresre is megnőhetnek, valamint kicsi gekkók. A leggyakoribbak az állatvilágban a rovarok: szúnyogok, svábbogarak stb.

200-nál is több madárfajta honos a szigeteken.

A szigeteket körülvevő hatalmas víztömeg izgalmas tengervízi életet rejt: kemény és lágy korallok, szivacsok, bálnák, delfinek, kagylók és rákfélék, rengeteg féle hal (ajakos hal, sötét színű denevérhal, papagájhal, pillangóhal, oroszlánhal), veszélyes cápák, bíborcsigák, tengeri sünök, tengeri viaszrózsák, tengeri remeték. A korallszirt külső oldalán különleges algák élnek. Néhány teknősfajta is látható.

[szerkesztés] Közigazgatás

A Mikronéziai Szövetségi Államok négy szigetcsoportból áll, amelyek nyugatról kelet felé haladva a következők:

• Yap
• Chuuk
• Pohnpei és
• Kosrae

Yap Mikronézia legtradicionálisabb része. Területe 119 km², lakóinak száma 10 000 fő. Az emberek többsége nyugati ruhákat hord, de sok férfi és fiú visel színes ágyékkötőt, a nők egy része pedig csak szőtt hibiszkusz-szoknyát hord.

Yap állam 4 szigetből áll:

• Yap
• Tomil-Gagil
• Map és
• Rumung.

Mikronézia más magas, vulkáni eredetű szigeteitől eltérően Yap az ázsiai kontinentális talapzat megemelkedett része. Éppen ezért a tájat inkább lankás dombok és völgyek alkotják. A 134 külső sziget közül sok víz fölötti korallzátony. A tájfunok nem ritkán egész szigeteket mosnak a tengerbe. A sziget közösségeit több évszázados kőösvények kötik össze, a falusi nádtetős házakat pedig mindmáig választékos, hagyományos stílusban építik fából, kötélből és bambuszból. Ebben a társadalomban még mindig kasztrendszer uralkodik, a falu vezetőinek nagy a hatalmuk. A hagyományos csereüzleteket gyakran kőpénzzel bonyolítják, bár az amerikai dollár a leggyakoribb fizetőeszköz.

Chuuk neve 1990-ig Truk volt. Területe 127 km², lakóinak száma 65 000 fő. Egy tarka, élettel teli szigetcsoport. 15 főbb szigetből, 92 külső szigetből és több, mint 80 kis szigetecskéből áll, melyek a Chuuk lagúnában fekszenek. Fő vonzereje azok az elsüllyedt roncsok, amelyeknek leglelkesebb látogatói a búvárok. Egy egész japán flotta nyugszik a lagúna mélyén, a történelem legnagyobb tengeri veszteségének emlékeként. A házak különböző színűekre vannak festve. A forró napokon falusi asszonyok a patakban ülnek, ruhát mosnak, a gyerekek pedig meztelenül szaladgálnak körülöttük. Chuuk államban található a Mikronéziai Szövetségi Államok egyik fontos települése Moen, ahol 10 400 fő lakik.

Pohnpei a maga 344 km² területével és 163 szigetével Mikronézia legnagyobb szigete. Neve korábban Ponape volt. Lakóinak száma 45 000 fő. Itt van Mikronézia fővárosa, Palikir is, ahol mindössze 5500 fő él.

Buja növényzetével, dzsungel borította domboldalaival, a virágzó hibiszkuszokkal tipikus déltengeri sziget. Itt található Mikronézia legismertebb régészeti lelete: Non Madol ősi kővárosa. Pohnpei legszembeszökőbb természeti látványossága a festői Sokehs Rock, a 18O méteres hamisítatlan bazaltszikla, amelyre a kihívásra vágyók fel is mászhatnak. A legfontosabb város Kolonia viszonylag nagy, mégis megőrizte kisvárosi karakterét.

Kosrae Mikronézia egyik legkevésbé tönkretett és legkevésbé fejlett területe. A fő sziget területe 110 km², lakóinak száma 15 000 fő. Vulkanikus eredetű, közepén esőerdőkkel, tengerpartja pedig homokos strandok és mocsaras területek ötvözete. A közeli Lelu szigetén XIV. századi lenyűgöző romok találhatók. Akkoriban a kosrae-i főnökök töltötték be a domináns regionális erő szerepét. A volt királyi város romjai még ma is azt az érzést keltik, mintha egy ősi, elrejtett városban járnánk. A sziget legmagasabb pontja a Lelu-hegy, ahol a II. világháborúban a japánok által használt barlangok és alagutak találhatók. Kosrae szigetén rengeteg korallzátony található, ahol a víz alatti láthatóság könnyen lehet akár 30, nyaranta 60 méter is.

[szerkesztés] Gazdaság

A Mikronéziai Szövetségi Államok gazdaságát fejlődő országként a megélhetési gazdálkodás és a halászat határozza meg. A kiváló minőségű és nagy értékű foszfátérc egy további gazdasági ágat képez.

Nagyobb ipartelep nincs, csak kicsi üzemek, amelyek produktumaikat a hazai piacra állítják elő. A kész textíliának és a szuvenírnek van az export területén jelentősége.

A legjelentősebb bevételt a külföldi halászflották részére történő felségvizekre vonatkozó kereskedelmi halászati engedély értékesítése képezi.

A legnagyobb bevételi forrás kétségtelenül a pénzügyi támogatás az Amerikai Egyesült Államoktól, amelynek alapja a társulási egyezmény.

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] A Mikronéziai Szövetségi Államok elnökei

Köztársasági elnök	Születési és halálozási adatok	Hivatalban -tól - ig
Tosiwo Nakayama	1931 -	1979 május 11. - 1987 május 11.
John Haglelham	1949 -	1987. május 11. - 1991. május 11.
Bailey Olter	1932 - 1999	1991. május 21. - 1997. május 8.
Jacob Nena	1941 -	1996. november 8. - 1999. május 11. 1996. november 8-tól helyettesítette Olter elnököt
Leo A. Falcam	1935 -	1999. május 11. - 2003. május 11.
Joseph J. Urusemal	1952 -	2003. május 11. -

[szerkesztés] Kultúra

Lásd még: Ausztrália és Óceánia őslakóinak művészete

[szerkesztés] Ünnepek

Mikronéziában ünneplik a hagyományos nyugati ünnepeket, a karácsonyt, a szilvesztert, az Amerikai Egyesült Államokban honos hálaadást.

Az egész országra kiterjedő május 10-i Alkotmány Napja és a november 3-i Függetlenség Napja mellett minden szigetcsoportnak vannak saját nemzeti ünnepei is.

Kosrae nagy eseménye a szeptember 8-ai Felszabadítás Napja, amely a II. világháború végén elszenvedett japán vereségre és az USA győzelmére emlékszik - sport- és kenuversenyekkel ünneplik meg. A kosrae-i karácsony énekversenyekből, menetelős felvonulásból és nagy bulizásból áll.

Yap nagy táncmulatsága a Yap-nap március első hetében.

Egész évben tartanak továbbá ún. mitmit-eket: ezek nagy ünnepségek, ajándékozással, énekkel és tánccal. Az egyik falu egy másik falu tiszteletére rendez mitmit-et, a következő évben pedig fordítva történik ugyanez.

[szerkesztés] Érdekességek

A Mikronézia Szövetségi Államok 2004-ben küldhetett első alkalommal versenyzőt az olimpiai játékokra: Manuel Mininingfelt, a 62 kg-os súlyemelőt.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Könyvek

• A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
• Miloslav Stingl: Keresztül-kasul Mikronézián (Gondolat Könyvkiadó, 1979) ISBN 963-280-749-9

[szerkesztés] Más nyelvű Wikipédia

• A német Wikipédia cikke Mikronéziáról

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• CIA World Factbook (angol nyelvű)

A világ országai | Ausztrália és Óceánia

Ausztrália | Fidzsi-szigetek | Kiribati | Marshall-szigetek | Mikronézia | Nauru | Palau | Pápua Új-Guinea | Salamon-szigetek | Szamoa | Tonga | Tuvalu | Új-Zéland | Vanuatu

Függő területek: Amerikai-Szamoa | Baker-sziget | Chatham-szigetek | Cook-szigetek | Északi-Mariana-szigetek | Francia Polinézia | Guam | Howland-sziget | Jarvis-sziget | Johnston-atoll | Kermadec-szigetek | Kingman-zátony | Korall tengeri-szigetek | Midway-szigetek | Niue | Norfolk-sziget | Palmyra-atoll | Pitcairn-szigetek | Tokelau | Új-Kaledónia | Wake-sziget | Wallis és Futuna