Fidzsi-szigetek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: Rerevaka na Kalou ka Doka na Tui (angol: Fear God and honour the Queen) |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelvek | angol, Bau Fijian, and Hindustani (Hindi/Urdu) | ||||
| Főváros | Suva | ||||
| Legnagyobb város | Suva | ||||
| Elnök | Frank Bainimarama (ideiglenes katonai kormány) | ||||
| Miniszterelnök | Jona Senilagakali (ügyvezető) | ||||
| Főnökök Tanácsának vezetője | Ratu Ovini Bokini | ||||
| Great Chief Great Council of Chiefs | Queen Elizabeth II † | ||||
| Terület - Teljes - Ebből víz |
151. 18,270 km2 elhanyagolható |
||||
| Népesség - Teljes (2001) - Népsűrűség |
152. 844,330 47/km² |
||||
| Függetlenség | 10 Október 1970 | ||||
| Pénznem | Fidzsi dollár (FJD) |
||||
| Időzóna | UTC + 12 | ||||
| Himnusz | God Bless Fiji | ||||
| TLD | .fj | ||||
| Hívószám | +679 |
||||
| † - Elismerve by Great Council of Chiefs, not repudiated | |||||
 |
|||||
Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság (Matanitou ko Viti) Fidzsi-szigetek (Fiji helyi nyelven: Viti, azaz nagy). Amikor Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót, és átírta. Így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji.
A szigetcsoport Új-Zéland tól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül tíz lakott.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jellemzői
Egy részüket őserdő borítja, sok különleges fával. A hegyekkel tarkított nagyobb szigetek vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallzátonyok. Legmagasabb hegye a Tomaniivi (Mount Victoria), 1323 méter. A suvaiak azt mondják, ha az ember látja a hegyeket, akkor eső fog esni.
Éghajlata: magas hőmérséklet, és a heves viharok jellemzik.
[szerkesztés] Lakosság
1981-ben 640 ezer ember lakott itt, vannak indiaiak, és fiji-őslakosok, az európaiak száma 7 ezer.
[szerkesztés] Gazdaság
Fejlett a mezőgazdaság, cukornádat, banánt, kókuszpálmát és rizst termelnek. ezeket dolgozza fel az ipar, és nádcukrot készít belőle. Bányásznak aranyat, és mangánércet is. 1976-ban 2 millió tonnára becsült foszfátlelőhelyet tártak fel. Exportál: banánt, nyerscukrot, kókuszolajat, mangánércet, koprát, gyömbért, halat, és fát is.
[szerkesztés] Történelme
A melanéziaiak és polinézek telepítették be i.e. 1500 körül. Fidzsi felfedezője 1643-ban a holland Tasman volt, aki messziről látta őket. Cook 1774-ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre. A nagy lázadások idején Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, így 1874 óta volt Nagy-Britannia birtoka. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, mégis kisebbségbe kerültek. 1959 ben etnikai zendülésekre kerül sor. 1970 -ben nyerték el függetlenségüket, attól kezdve a faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás volt. Ez után a politikai életet a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralja, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig van hatalmon. 1987-ben katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték az Indiai-barát kormányt, és a Nemzetközösségtől független, a helyiek érdekeit biztosító köztársaságot hoztak lére, októberben kikiáltják a köztársaságot. Ezután a hatalom visszakerül a civilek kezébe. Az ex-főkormányzó, Ratu Sir Peania Ganilau lesz a köztársaság elnöke. 1990 -ben új alkotmány születik, amely a melanéz lakosságnak alapvető jogokat biztosít. Mindez az indiai lakosság kárára történik, és így a legdinamikusabb rétegek elhagyják az országot, felbomlasztva a gazdasági életet. 1992 júniusában Mara átadja a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak.
[szerkesztés] A szigetek emberevői
Az utolsó emberevő 96 esztendős korában, 1959-ben halt meg. Sanaila volt a neve. Sanaila Korowaiwai erődített faluban gyerekeskedett. (A falu Viti Levu északnyugati partján van.) Itt egy kisebb rangú főnök a házába fogadta a kisfiút.
Az emberevők a tetemet vuaka mbalavunak, hosszú disznónak hívták. Sanaila szerint azért, mert az emberhús olyan ízű . Elbeszélése szerint, mikor otthon, Korowaiwaiban először evett embert, azt hitte, hogy sertést eszik.
A Fidzsi szigetek bennszülöttei általában ütközetek után főzték vagy sütötték meg a lemészárolt ellenségek holttestét, föld alatti sütőkben, és a falu minden háztartásának elküldték a maga adagját. Elkészítéséhez különleges fűszereket használtak: egyik borsszerű erős fűszer, honi nevén mboro ndina. A másik ízesítőnövényt, melynek leveleivel sütés előtt beborították az emberhúst, bennszülött nevén malawathi-nak hívták. Külön favillát is használtak az evéshez, mert azt hitték, hogy enélkül keserű, sőt mérgező is lehet a tetem.
Hogy miért ettek embert? Azért mert úgy vélték, hogy ezzel végérvényesen megsemmisítették és végleg meg is alázták az ellenséget. Az országban emellett is kevés hús volt, mert nagyobb háziállatok sem voltak. Egy törzsfőnök így okolta meg tettét egy misszionáriusnak: " Nektek van húsotok dobozban, de nekünk nincs ilyen, nekünk csak emberek állnak rendelkezésünkre."
A szokást az angolok csak az 1890-es évek végén tudták végleg kiirtani.
[szerkesztés] A tambua
A szigeteken a szívesen látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Pálmarostokból fonott nyakláncra van az értékes 15-20 cm-es ékszer erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és szívesen látott vendég.
[szerkesztés] A kawa
A kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül egyszerű módon: hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kismértékben nem ártalmas, de ha túlzásba viszik, veszélyes, állítólag a lábat is megbéníthatja.
[szerkesztés] Fidzsi illemszabályok
Fél kézzel nem ad át semmit az ember a másiknak. Ha fidzsi bennszülött valakit megtisztel, tapsol egyet, minél nagyobb a tisztelet, annál hatalmasabb a taps.
[szerkesztés] Néptánc
Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.
[szerkesztés] A vörös kacsa
A Dél Keresztje csillagkép öt fényes csillaga itt nem keresztet jelent. Helyi neve Nga Ndamu, azaz vörös kacsa.
| A világ országai | Ausztrália és Óceánia | |
| Ausztrália | Fidzsi-szigetek | Kiribati | Marshall-szigetek | Mikronézia | Nauru | Palau | Pápua Új-Guinea | Salamon-szigetek | Szamoa | Tonga | Tuvalu | Új-Zéland | Vanuatu | |
| Függő területek: Amerikai-Szamoa | Baker-sziget | Chatham-szigetek | Cook-szigetek | Északi-Mariana-szigetek | Francia Polinézia | Guam | Howland-sziget | Jarvis-sziget | Johnston-atoll | Kermadec-szigetek | Kingman-zátony | Korall tengeri-szigetek | Midway-szigetek | Niue | Norfolk-sziget | Palmyra-atoll | Pitcairn-szigetek | Tokelau | Új-Kaledónia | Wake-sziget | Wallis és Futuna | |
Based on work by