Bumeráng

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A bumeráng (angolul boomerang) egy hajítófa, Ausztrália nemzeti sportjává és jelképévé vált. Első megjelenését negyvenezer évvel ezelőttre becsülik. Különös alakja és viselkedése miatt sokan mágikus erőt tulajdonítanak neki.

Tartalomjegyzék 1 Kialakulásának legendája 2 Tulajdonságainak fizikája 3 Története 4 Sport

[szerkesztés] Kialakulásának legendája

A hajítófáról a bennszülöttek szép legendát költöttek: „Az álmok idejének első napjaiban az emberek nem bírtak kiegyenesedni, mert olyan közel volt egymáshoz az ég és a föld. Ezért aztán négykézláb másztak. Az egyik bölcs öreg éppen szomját oltotta a tónál, amikor megpillantotta a vízből kiálló botot. Addig-addig ügyeskedett, amíg sikerült megkaparintania. Megpróbálta feljebb tolni vele az eget. Sikerült is felnyomnia az égboltozatot, és az emberek végre felegyenesedhettek. Ám a nagy teher alatt a bot meghajlott. Az öreg eldobta, de a bot visszarepült. Megint eldobta, újból visszaszállt. Tetszett az öregnek a dolog: örült, hogy ilyen hűséges társra lelt, ezért megtartotta, és bumerángnak nevezte el.” A mesének semmi köze a valósághoz, a bumeráng sohasem volt ilyen békés játékszer.

[szerkesztés] Tulajdonságainak fizikája

A bumeráng visszatérését nem könnyű megmagyarázni. Több mechanikai és aerodinamikai törvény határozza meg a várható pályaívet. A bumeráng a szárny alakjának köszönhetően emelkedik a magasba, könnyű súlya teszi képessé a lebegésre, pörgő mozgása pedig stabilitást kölcsönöz neki, végül az emelkedés és a forgás kombinációja segítségével tér vissza az eldobóhoz.

Szinte függőlegesen kell eldobni, a teniszben szokásos szerváláshoz hasonlóan, és vízszintes pályán tér vissza a repülés végén. Ha valaki röptében akarja elkapni, nem árt, ha óvatos. Még akkor is, ha a bumeráng nem gyilkos szerszám: óránként kilencven kilométeres sebességgel indul, és ötvennel tér vissza.

[szerkesztés] Története

Először feltehetőleg fegyverként szolgált, amit vadászathoz és harcban használtak. Később aztán sportszer lett belőle. Az első bumerángot 1770-ben hozta magával Európába Cook kapitány. Később aztán kiderült, hogy nem csak az ausztrál őslakosok használják. Az eszkimóknál is találtak hasonló tárgyat. Előfordul továbbá Arizonában, Egyiptomban, India déli vidékén, Dániában és Németországban is. A Föld legrégibb bumerángját Hollandiában találták.

[szerkesztés] Sport

Egykor az ausztrál törzsek bumerángdobásban mérték össze ügyességűket a „coroboree”-nak nevezett versenyen. Franciaországban még bumerángszövetség is működik. Magyarországon 1970 óta hódolnak ennek a sportnak. Évente három kategóriában rendeznek versenyt. Az egyikben a visszatérő bumeráng elkapása a cél. Ez nem is olyan egyszerű, mint sokan gondolnák, mivel az eldobás és a visszaérkezés helye nem esik egybe. A másik feladat a leghosszabb repülési távolság elérése. A harmadik kategóriában az a cél, hogy a lehető legtovább levegőben tartsák a bumerángot. Ennek megfelelően többféle modellt fejlesztettek ki. Az A alakú és a Napóleon-kalapra emlékeztető típus a legkedveltebb. Sok versenyző a maga készítette bumerángra esküszik.