Pápua Új-Guinea
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Nemzeti mottó: nincs | |||||
Himnusz | O arise all you sons of this land | ||||
Főváros | Port Moresby ( ) |
||||
Legnagyobb város | Port Moresby | ||||
Hivatalos nyelv | angol, Tok Pisin, Hiri Motu | ||||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
Államfő Főkormányzó Miniszterelnök |
II. Erzsébet brit királynő Sir Paulias Matane Sir Michael Somare |
||||
Függetlenség - Önkormányzat - Függetlenség |
Ausztráliától 1973 december 1 1975 szeptember 16 |
||||
Terület - teljes - ebből víz |
53. 462.840 km² 2 % |
||||
Népesség - 2000. évi adat - népsűrűség |
108. 4.927.000 fő 11 fő/km² |
||||
GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
126. 14 343 millió USD 2911 USD |
||||
Pénznem | Kina (PGK ) |
||||
Időzóna • (NYISZ) |
AEST (UTC+10) nincs (UTC+10) |
||||
TLD | .pg |
||||
Hívószám | +675 |
||||
Pápua Új-Guinea Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. A nagy sziget nyugati részét Indonézia két provinciája foglalja el. A Csendes óceán délnyugati részén helyezkedik el, mely területet a korai 19. század óta Melanéziának neveznek. Magyarországnál ötször nagyobb területű ország. Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyike Port Moresby. 850-féle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a 6 milliónál valamivel kisebb létszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű is, csupán a népesség 18 százaléka él városokban.[1] Az ország az egyike a legkevésbé felfedezetteknek is kulturális és földrajzi értelemben is, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állafaj él Pápua Új-Guinea belsejében.
Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. Az indonéz eredetű szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyet I¤igo Ortiz de Retes, spanyol hajós nevezett el 1546-ban. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira. A legutoljára Ausztráliához tartozó terület 1975-ben nyerte el függetlenségét. Új-Guinea szigetének északi részét magas hegyláncok uralják. A hegyvonulatok szavannával borított fennsíkokat zárnak közre. A sziget déli része trópusi őserdővel fedett, mocsaras alföld. Gazdaságának alapját a világgazdasági mennyiségben bányászott ásványkincsek (arany, réz) és a trópusi erdőkből kitermelt fafajták kivitele képezi.
[szerkesztés] Hivatkozások és jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- PápuaÚjGuinea.lap.hu (linkgyűjtemény)
|
|
---|---|
Brunei | Fülöp-szigetek | Indonézia | Kambodzsa | Laosz | Malajzia | Mianmar | Szingapúr | Thaiföld | Vietnam |
|
Megfigyelő státusz: Pápua Új-Guinea |
A világ országai | Ausztrália és Óceánia | |
Ausztrália | Fidzsi-szigetek | Kiribati | Marshall-szigetek | Mikronézia | Nauru | Palau | Pápua Új-Guinea | Salamon-szigetek | Szamoa | Tonga | Tuvalu | Új-Zéland | Vanuatu | |
Függő területek: Amerikai-Szamoa | Baker-sziget | Chatham-szigetek | Cook-szigetek | Északi-Mariana-szigetek | Francia Polinézia | Guam | Howland-sziget | Jarvis-sziget | Johnston-atoll | Kermadec-szigetek | Kingman-zátony | Korall tengeri-szigetek | Midway-szigetek | Niue | Norfolk-sziget | Palmyra-atoll | Pitcairn-szigetek | Tokelau | Új-Kaledónia | Wake-sziget | Wallis és Futuna |