Róma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Comune di Roma

Kolosszeum

Zászlója

Címere

A város mottója: SPQR: Senatus PopulusQue Romanus

Beceneve: Az örök város

Róma Olaszországban

Polgármester

Walter Veltroni

Alapítás

8th century BC

Terület
- Teljes
Tszf. magasság

1,285 km²
+20 m

Népesség
- Teljes (2005)
- Elővárosokkal
- Népsűrűség

2,553,873^[1]
5,304,778
1,983/km²

Időzóna

CET (UTC +1)

Koordináták

é. sz. 41°54′ k. h. 12°30′

http://www.comune.roma.it

Róma az „örök város” Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja. A Tiberis és Aniene folyók találkozásánál fekszik. Területén található a Vatikán, a katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama.

Róma Olaszország legnagyobb települése és egyike Európa legnagyobb városainak. Területe 1285 négyzetkilométer, lakossága kb 2,5 millió.

é. sz. 41°54′ k. h. 12°29′

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Lakosság
3 Vallás
4 Városrészei
- 4.1 A legrégebbi városrészek
- 4.2 Az újabb városrészek
5 Története
6 Oktatás
7 Látnivalók
8 Múzeumok
9 Híres vendégei és lakói
10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Róma a Tiberis partjának 7 dombjára települt, a tengerparttól kb. 28 km-re terül el. 2 reptere van, vasúti és közúti összeköttetésben áll Európa több országával. Központja Olaszország fő úthálózatának. A várost a Grande Raccordo Annulare főútja (GRA) fogja gyűrűbe

Róma térkép

[szerkesztés] Lakosság

Róma városa Lakosság évenként
330	1 000 000
530	100 000
1000	20 000
1750	156 000
1800	163 000
1820	140 000
1850	185 000
1858	182 000
1871	212 000
1881	273 000
1901	422 000
1911	518 000
1921	660 000
1931	930 000
1936	1 150 000
1951	1 651 000
1961	2 187 000
1971	2 781 000
1981	2 839 000
1991	2 775 000
2001	2 546 000

A Római Birodalom idejében több évszázadon át Róma volt a világ legnagyobb városa, amelynek népességét több mint egymillió főre becsülik. A birodalom bukása után, a barbár betörések következtében a lakosság 20 000 főre csökkent, és csak a reneszánsz korában indult újra növekedésnek.

1870-ben, amikor Róma az újonnan megalakult Olasz királyság fővárosa lett, kb. 200 000-en éltek itt. A 19. század utolsó évtizedeitől a II. világháborúig Róma rohamosan nőtt és a lakossága ismét elérte az egymilliót. Az EUR negyed is ebben az időszakban épült. A második világháború után, amely súlyosan károsította a várost, Róma ismét nagy változasokat élt meg az 1950-es és 1960-as évek gazdasági fellendülése során. Az 1980-as évek végén és az 1990-es években azonban a lakosság ismét csökkenni kezdett, mivel sokan a környező településekre költöztek, menekülsképpen a forgalom és a környezetszennyezés elől.

A többi nyugat-európai fővároshoz hasonlóan Rómában jelenleg sok bevándorló él. Az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) 2005-ös becslése szerint 145 000 bevándorló él a városban, ami a teljes népesség 5,69 %-a. A bevándorlók nagy része az alábbi országokból érkezett: Románia, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Albánia, Peru, Banglades és Ukrajna.[1]

[szerkesztés] Vallás

Az ókori birodalomban a római vallás volt túlsúlyban, de mindig jelen voltak a provinciákból átvett vallások is. A 4. századtól kedzve a kereszténység vált általánosan elterjedtté. I. Konstantin császár törvényesítette a kereszténységet, és II. Theodosius császár a Római Birodalom államvallásává tette. A katolikus egyház központja Róma lett, ezért a városban nagyszámú keresztény templom található.

A Tiberius folyó mellett található a Vatikán, amely önálló államot képez a városon belül. A városban több, mint 900 templom található, melyek közül sok a világhíres. Rómában van továbbá Európa legnagyobb mecsetje, amelyet Paolo Portoghesi tervezett és 1995-ben adtak át.

[szerkesztés] Városrészei

[szerkesztés] A legrégebbi városrészek

Janiculus (Gianicolo) - a Vatikántól délre húzódik, kiemelkedő pontja, a Piazza Garibaldi alatt terül el a város. A Gianicolo alatt húzódik a Tiberis (Tevere) folyó.
A folyó túlsó oldalán fekszik a Capitolium.
A Capitolium alatt jobbra egy másik domb, az Aventinus fekszik.
A két domb között emelkedik ki a Palatinus.
Délkeleten található a Caelius (Celio).
A Palatinus és a Capitolium között az Esquilinus terül el.
Északabbra a Viminalis és a Quirinalis.
Középen a völgy: a Forum Romanum.

[szerkesztés] Az újabb városrészek

Monte Pincio - már nem az antik város része
a Pincio és a Capitolium között, a reneszánsz és barokk Róma: a Mars-mező
az új negyed: Monte Mario, a mai város

[szerkesztés] Története

A hagyomány szerint Kr. e. 753-ban Romulus és Remus alapította, mégpedig április 21-én, ami napjainkban olasz nemzeti ünnep. Róma latin törzsek alapította városállam volt, amely sikeres politikája és szervezőkészsége révén a Földközi-tengert körülölelő Római Birodalom fölött uralkodott az ókorban.

Az ókori Róma kora az i.e. 6. század-tól az 5. századig

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Oktatás

Az 1303-ban alapított római tudományegyetem a legnagyobb Európában, közel 150 ezer hallgatóval. Ezen kívül még három állami egyeteme van, továbbá sok magán-felsőoktatási intézménye.

[szerkesztés] Látnivalók

Capitolium
Forum Romanum: Saturnus temploma, Castor és Pollux temploma, Vesta templom
Palatinus
Piazza di Spagna
Piazza della Rotonda: Pantheon
Quirinale: Trevi kút
Caracalla termái
Il Gesu templom
Szent Péter-bazilika
Sant' Agnese templom

[szerkesztés] Múzeumok

Vatikáni Múzeum,
Villa Giulia,
Galleria Spad,
Palazzo Corsini,
Galleria Doria Pamphili,
Museo e Galleria Borghese,
Museo Nazionale Romano,
Palazzo Barberini,
Palazzo Venezia,
Palazzo dei Conservatori (a Capitoliumon),
Palazzo Nuovo, (a Capitoliumon).

[szerkesztés] Híres vendégei és lakói

Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832): a via del Corso 20. alatt lakott, mely ma múzeum
Loyolai Szent Ignác (1491-1556): 1537-ben érkezett ide Spanyolországból és megalapította az első jezsuita templomot
Krisztina királynő (1626-1689): a svéd uralkodó 1654-ben lemondott trónjáról és a Via Lungarán fekvő Palazzo Corsinibe költözött
Szent Domonkos (1170-1221): A domonkos rend megalapítójának központja a Santa Sabina volt az Aventinón.
Jean Auguste Ingres (1780-1867): a francia festő 1806-1820 között élt Rómában, majd 1834-ben visszatért a Villa Medicibe.
James Stuart (1688-1766): az angol trónt nem tudva megszerezni római száműzetésbe vonult, XI. Kelemen nekiadta a Palazzo Balestrát
Lord Byron (1788-1824): rövid látogatást tett Rómában, a Colosseum ihlette a Manfréd és a Child Harold egyes részeinek, versszakainak megírására
Percy Bysshe Shelley (1792-1822): 1819-ben a Caracalla - termák romjai nyugalmában írta A megszabadított Prométheuszt