Caracalla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Caracalla büsztje (Louvre)

Caracalla római császár, Septimius Severus és Julia Domna idősebb fia, szül. Kr. u. 188 április 4.

Tartalomjegyzék

1 Nevének eredete
2 Élete
3 Halála
4 A thermák
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nevének eredete

Tulajdonképeni neve M. Aurélius Antoninus Bassianus, a Caracalla nevet gúnyból kapta a caracalla nevű, egészen a bokáig érő gall hadi köpenyről, amelyet előszeretettel viselt.

[szerkesztés] Élete

Atyja, aki 196-ban caesarrá s két évre rá augustussá nevezte ki, ifjabb testvérével Getával együtt magával vitte a britanniai hadjáratába azon reményben, hogy a háború a két testvér kölcsönös gyűlölködését le fogja lohasztani. Alig halt meg azonban Septimius Severus, 211-ben Eboracumnál s a légiók mind a két testvért kikiáltották császárukká, a küzdelem kettőjük közt élet-halálra kitört. Caracalla, miután az ellenséggel szégyenletes békét kötött, visszatért Rómába s itt öccsét anyja karjai között leszuratta; vele együtt összes hívei (állítólag 20,000) halálukat lelték, köztük a hires jogtudós, Papinianus is, mert vonakodott Caracalla testvérgyilkosságát a szenátus előtt védelmezni. A hadsereget gazdag ajándékokkal engesztelte ki. Általában mindent elkövetett, hogy a katonák bizalmát biztosítsa magának. Egyebekben is hű maradt az atyai hagyományokhoz. Atyjától örökölte a katonai hajlamokat. Eszményképe Nagy Sándor volt, háborúi azonban, amelyek érdeklődésének egyetlen tárgyát képezték, egyszerűen rablóhadjáratok voltak. Rómában rövid időközökben fordult meg, mindannyiszor másokat zsarolt és vagyonukat elkobozta, hogy a hadsereg követeléseit kielégítse. Azon nagyfontosságú intézkedése, hogy a birodalom összes szabad születésű lakosainak polgárjogot adományozott, szintén csak újabb pénzforrást volt hivatva számára nyitni, amennyiben ezentúl a tartománybeliek az addig viselt terheken felül még a polgárok adóit is tartoztak fizetni. Egyébként egész uralkodása alatt egyebet sem tett, minthogy hadserege élén a provinciákat járta. Előbb a Rajna és Duna mentén a germánokkal és alemannokkal harcolt, minden eredmény nélkül. Ezután Kis-Ázsiába ment át, hol Nikomédiában és Antiochiában huzamosabb ideig tartózkodott. 215-ben Egyiptomban járt. Alexandriában a lakosok csipkedései annyira dühbe hozták, hogy iszonyú vérengzést vitetett véghez. Visszatérve Ázsiába, benyomult a médek birodalmába. A médeket egy alkalommal árulással sikerült legyőznie; e győzelem a Parthicus név felvételére jogosította fel.

Caracalla denariusa

[szerkesztés] Halála

Amikor 217-ben egy nagy parthusi sereg készült vele szembeszállani, ő maga is útnak indult a háborúba. Április 8-án azonban Edessza és Carrhe között Macrinus, a pretoriánusok prefektusa meggyilkoltatta.