Belgrád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Körzet | Belgrádi |
Alapítás | i.e. III. század |
Terület | 359.96 km² |
Népesség (2002)
|
|
Postakód | 11000 |
Körzethívószám | +381(0)11 |
Koordináták | Sablon:Coor at dm |
Polgármester | Nenad Bogdanovic, DS |
Belgrád (magyar nevén nyelvújítás kora óta Nándorfehérvár, előtte a dunai bolgár jelentésű lándor szóból Lándorfehérvár, szerbül, fehérvár jelentéssel: Београд, Beograd ( listen)) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Európa egyik legrégibb városa, először i. e. 3. században a kelták éltek itt mielőtt a római gyarmattá vált, mint Singidunum. Belgrád néven először 878 említik. 1404-ben lett Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia majd 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt.
A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán félszigettel találkozik. A hivatalos lakossága nagyjából 1,6 millió, valójában ha figyelembe vesszük a menekülteket – vélhetően 2 millió felett van. Lakosságával Isztambul, Athén és Bukarest után a Balkán negyedik legnagyobb városa.
Itt zajlott le 1456. július 4-22 között a nándorfehérvári diadal.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
Belgrádot történelme során körülbelül negyvenszer rombolták le és épitették fel újra. Több kúltúra és nagyhatalom megvetette már a lábát a szerb állam fővárosában, ezek közül a legjobban a török uralom nyomai láthatóak, ezek jellemzőek a balkáni településeken. A települést már az ókorban is lakták illírek, rómaiak. Ezek után a valószinűleg Bizánc hívására érkező szerb törzsek települtek le itt, és nomád pásztorkodással foglalkoztak. Az itt történtek egyik leglényegesebbje: itt volt a Nándorfehérvári diadal amikor a magyar seregek visszaverték a törököket, és ezzel újból megmenekült Európa egy oszmán hadjárattól. Ezek után több ízben tartozott a Magyar Királysághoz, és a Habsburg Birodalomhoz is. Miútán kezdett kialakulni a szerb nemzeti öntudat, a város visszakerült az újonnan függetlenné váló szerb államhoz és fővárosa lett. Ekkor a település pár kilométerre volt a magyar határtól. Az I. világháború után létrejött a délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság amelynek területéhez csatólodott egy bizonyos rész Magyarország területéből, amelyet leggyakrabban Délvidék-nek vagy Vajdaságnak hivnak. A délszláv állam Jugoszlávia nevet vette fel, amely államnak 2003-ig volt a fővárosa. A II. világháború idején több véres csata is volt itt, és partizánharcok is dúltak, amelyek lényegesen változtattak a város kinézetén. A II. világháború után egy, a Szovjetunió iránt nem elkötelezett, nem diktatórikus, Jugoszlávia alakult újjá. Amikor 1991-ben a Jugoszláviát irányitó hatalom megvonta az autonómiát Koszovó és Metóhia valamint Vajdaság autonóm tartományoktól, a többi jugoszláv szövetségi köztársaság vezetői is úgy gondolták, hogy ez velük is megtörténhet. Ezért 1992-ben kiírtak népszavazást arról, hogy a szövetségi köztársaságok legyenek-e függetlenek vagy sem, és a többség a függetlenség melett döntött. Ezután kezdődött meg a délszláv háború amely többszáz ezer áldozatot követelt. Bár a háború után továbbra is létezett egy kisebb délszláv szövetségi köztársaság, aminek szintén Jugoszlávia volt a neve (Szerbia és Montenegró államokból állt). 2003 szövetségi köztársaságból laza államszövetségé alakult, amelynek neve Szerbia és Montenegró volt, ennek az államnak is Belgrád volt a fővárosa, ám ekkor már bizonyos hatalommal bírt Montenegró fővárosa, Podgorica. 2006 áprilisában megszűnt az államszövetség, és Montenegró teljesen függetlenné vált. Szerbia legnagyobb városa, Belgrád maradt a főváros továbbra is.
[szerkesztés] Földrajza
A város a Pannón-síkság és a Balkán-hegység találkozásánál, valamint a Duna és a Száva összefolyásánál terül el.
[szerkesztés] Kerületei
- Barajevo
- Čukarica
- Grocka
- Lazarevac
- Mladenovac
- Novi Beograd
- Obrenovac
- Palilula
- Rakovica
- Savski Venac
- Sopot
- Stari Grad
- Surčin
- Voždovac
- Vračar
- Zemun
- Zvezdara
[szerkesztés] Látnivalói
- Nándorfehérvár vára: alapjait a 11. században rakták le, 1829-ig volt jelentős erődítmény. Részei: Damad Ali pasa, Szelim pasa és Hasszán pasa síremléke, török csörgőkút, VI. Károly diadalkapuja, török fürdő, Nebojsa torony, vártorony, római castrum maradványai, Szt. Petka templom, Sztambul-kapu
- Milos fejedelem kútja
- Királyi Palota
- Flögel Gyűjtemény
- Paja Jovanovic Gyűjtemény
- Orosz-templom
- Nemzeti Múzeum
- Freskómúzeum
- Zsidó negyed
- Régi Egyetem
- Néprajzi Múzeum
- Zimony (Óváros)
[szerkesztés] Testvérvárosai
- Athén, Görögország
- Banja Luka, Bosznia és Hercegovina
- Peking, Kína
- Berlin, Németország
- Kijev, Ukrajna
- Ljubljana, Szlovénia
- Milánó, Olaszország
- Moszkva, Oroszország
- Róma, Olaszország
- Szkopje, Macedónia
- Zágráb, Horvátország
- Coventry, Nagy-Britannia
- Chicago, USA
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb