Irak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: Allah Akbar (Allah nagyobb) |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | arab | ||||
| Főváros | Bagdad | ||||
| Elnök | Jalal Talabani | ||||
| Miniszterelnök | Núri al-Máliki | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
57. 437 072 km² 1,1% |
||||
| Népesség - Teljes ([[2004].]) - Népsűrűség |
44. 25 374 691 59/km² |
||||
| Függetlenség | 1919. október 1. az Oszmán Birodalomtól |
||||
| GDP (PPP) - Teljes (2005) - GDP/fő |
58. 89 800 millió USD 1600 USD |
||||
| Pénznem | Iraki dinár (IQD) |
||||
| Időzóna | UTC +3 | ||||
| Himnusz | Mawtini (A kurdoké: Ey Reqîb) | ||||
| TLD | .iq | ||||
| Hívószám | +964 |
||||
| Államvallás |
Iszlám | ||||
 |
|||||
Irak (arabul: العراق; kurd nyelven: Êraq) állam Ázsia délnyugati részén. Fővárosa Bagdad.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Közel-Keleten található. Területének központi részét - a Tigris és az Eufrátesz folyók által közbezárt, a népesség legnagyobb részének otthont adó - Mezopotámia alföldje alkotja. Délről Szaúd-Arábia és Kuvait, nyugatról Jordánia, északnyugatról Szíria, északról Törökország, keletről pedig Irán határolja. Az ország rövid tengerpartja a Perzsa-öbölnél található.
[szerkesztés] Története
Területén feküdt egykor Asszíria.
[szerkesztés] A 20. században
Az első világháborúig tartó török megszállás után a britek szállták meg. 1921-ben brit mandátumterület, majd 1932-ben névleg önálló királyság lett, de a teljes függetlenséget csak 1955-ben nyerte el. Az 1958-as forradalom megdöntötte a monarchiát, 1979-ben Szaddám Husszein lett Irak elnöke, aki uralma alatt háromszor sodorta háborúba az országot. Először 1980-ban tört ki a „nyolcéves háború” Iránnal, majd Irak történelmi jogokra hivatkozva 1991-ben lerohanta és Irakhoz csatolta Kuvaitot, de a nemzetközi erők hamar visszafoglalták.
[szerkesztés] A 21. században
2003-ig, amikor az USA lerohanta az országot Szaddam Husszein uralkodott az országban. Jelenleg egy átmeneti kormány irányítja az országot, amelyben 2006 őszére polgárháborús helyzet alakult ki, kisebb részben a megszálló amerikai hadsereg és az ellenük küzdő felkelők gerillaháborúja, nagyobb részben a siíta és szunnita milíciák közti etnikai alapú összecsapások miatt. 2006 nyarán naponta átlagosan 150 halottat követeltek a fegyveres konfliktusok, amelyek immár az országnak a "szunnita háromszögön" kívüli területeire is mindinkább kiterjednek.
Az USA folyamatosan "vietnamizálja" a térséget, vagyis a felkelők elleni küzdelmet megkísérli átadni az általa felszerelt és kiképzett, a központi kormányhoz lojális új iraki hadsereg alakulatainak. Ennek akadálya, hogy a gerillák folyamatosan támadják a toborzóközpontokat, amelyek gyakran véres öngyilkos merényletek színhelyei. Mivel Szaddám Husszein bukása után az iraki hadsereget Brenner amerikai kormányzó teljes egészében lefegyverezte és feloszlatta, a baathista tisztikar jelentős része a felkelők oldalára állt, így az új iraki hadsereg komoly hiánnyal küzd tisztek és tisztesek terén, harcértéke csekély. Az USA 2006 őszén új offenzívát indított a helyzet megoldása érdekében. Az átfogó hadműveletben szinte kizárólag amerikai elitalakulatok (82nd, 101st airborne) vesznek részt, eddig nem tapasztalt létszámban, amely a két hadosztálynyi erőt (25-40 ezer fő) is elérheti.
A végleges rendezés érdekében az EU részéről javaslatként felmerült Irak etnikai alapú felosztása, mivel a törzsi és vallási szempontból rendkívül széttagolt ország rövidtávon nem pacifikálható, az ún. "nemzetépítés" feladatát az USA sem képes megoldani. A felosztásnak akadálya, hogy egy jogilag is független Kurdisztán létrejötte esetén a saját kurd kisebbségi problémájával küzdő NATO tag Törökország deklaráltan háborút indítana; illetve reális veszélyt jelentene az iraki sííta területek csatlakozása Iránhoz, a radikális középhatalmi ambíciókkal rendelkező perzsa sííta államhoz.
[szerkesztés] Vallás
Az ország lakosainak többsége szunnita arab, akik Szaddám Husszein rendszerében a kizárólagos politkai hatalmat gyakorolták. Jelentős számban élnek az országban sííták és kurdok is, akik a 2003-as amerikai megszállást követően, kvázi miniállamokat hoztak létre az általuk lakott területeken. A korábban Irakban élő, a szunnitákkal szövetséges keresztények többsége a megszállást követően kitört szektás erőszakhullám hatására elhagyta az országot.
[szerkesztés] Gazdaság
Irak gazdaságának legjelentősebb bevételi forrása a kőolajbányászat, amelynek szintje a 2003-as háború és megszállás óta rendkívüli mértékben visszesett. Irak a 2006 közepei állapotok szerint importra szorul, elsősorban a finomító létesítmények háborús és terrorkárai, illetve a hiányos karbantartás miatt.
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
| Arab Liga |  |
|---|---|
| Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia | |
 |
Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Irak.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Irak térképe
Based on work by 