Tajvan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

中華民國
JhongHuá MínGuó

(Tajvan zászlaja) (Tajvan címere)
Mottó: nincs
Hivatalos nyelv	Mandarin
Főváros és legnagyobb város	Taipei
Elnök	Csen Suj-pien 2000. május 20. óta
Miniszterelnök	Szu Ceng-csang 2006. január 19. óta
Terület  - Teljes  - ebből víz	138. 35.980 km² 2,8%
Népesség  - Teljes (mid-2005)  - Népsűrűség	48. 22.894.384 636/km²
Alapítás  - Kikiáltva  - Elismerése	Xinhai forradalom 1911 október 10 1912 január 1
GDP (PPP)  - Teljes  - GDP/fő	2005 $629.8 mrd (17.) $27.122 (23.)
Pénznem	Új tajvani dollár (TWD)
Időzóna	UTC +8
Himnusz	Three Principles of the People
TLD	.tw
Hívószám	+886

Tajvan (Taiwan 台灣) egy csendes-óceáni sziget Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre.

Tartalomjegyzék 1 Politikai helyzete 2 Földrajz 3 Közigazgatás 4 Története 5 Kultúra 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Politikai helyzete

Tajvan helyzete nem teljesen tisztázott. A Kínai Népköztársaság a területéhez tartozónak tekinti. Maguk a tajvaniak a Kínai Köztársaság tajvani tartományához tartozónak tartják a szigetet. A Köztársaság fővárosaként Tajvan legnagyobb városa, Tajpej funkcionál. A Kínai Népköztársaság nem ismeri el létező államnak a Kínai Köztársaságot, ami Tajvanon kívül három kisebb szigetből áll.

[szerkesztés] Földrajz

A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletről a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Legmagasabb pontja a Ju San (3952 m.)

Tajvan éghajlata trópusi-óceáni. Az esős évszak júniustól augusztusig tart. Előfordulnak hurrikánok és földrengések.

[szerkesztés] Közigazgatás

Tajvan tartomány tizenhat megyére oszlik, ezekből tizenöt Tajvan szigetén található, egy pedig Penghu szigetén. Tajvan két legnagyobb városa, Tajpej és Kaosiung nem részei a tartománynak, hanem vele azonos rangú közigazgatási egységek.

[szerkesztés] Története

Nem tudni, a kínaiak mikor fedezték fel Tajvant, elképzelhető, hogy már a 3. században, de a 17. századi holland hódításig a szigetet csak az őslakók lakták. 1662-ben a hollandokat Cseng Cseng Kung csapatai kiűzték a szigetről. Cseng megalapította a Tungning Királyságot, ami húsz évig állt fenn. Tajvan innentől a kínaiaké volt 1895-ig, mikor Kínának le kellett mondania róla a kínai-japán háború során.

1895. május 25.-én a japánok elleni függetlenedést elérendő megalapították a Tajvani Köztársaságot. Október 21.-én azonban a japánok elfoglalták a fővárost, Tainant. A japánok építkezésekbe fogtak a szigeten, kiépült az infrastruktúra, iskolákat alapítottak.

A II. világháborút elveszítve a japánoknak meg kellett válniuk Tajvantól, ami kínai katonai megszállás alá került. A katonai vezetés és a polgári lakosság közti összetűzések legvéresebbikében, az ún. 228-as incidensben több, mint 30 000 tiltakozót mészároltak le.

A Kínában zajló polgárháborúból vesztesen kikerülő Kuomintang kétmillió menekülttel együtt Tajvanra vonult vissza Csang Kaj-sek vezetésével. Míg a kontinentális Kínában a győztes kommunista párt kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, Tajvanon megmaradt a Kínai Köztársaság. Az állam gyorsan fejlődött, ma gazdaságilag a régió egyik vezető állama.

[szerkesztés] Kultúra

Tajvan kultúrájában a kínai hagyományok keverednek a japán és nyugati hatásokkal. Az őslakosoknak is saját kultúrájuk van.

Tajvan egyik nevezetessége a Nemzeti Palotamúzeum, mely több, mint 650 000 kínai bronz-, jade-, porcelánműtárgyból, festményből, kalligráfiából áll. A gyűjtemény, melyet a Kuomintang hozott magával Kínából, olyan kiterjedt, hogy egyszerre csak körübelül a századrészét szokták kiállítani.

A tajvaniak 98%-ának anyanyelve a kínai nyelv valamely nyelvjárása. A legtöbb tajvani beszéli az ország hivatalos nyelvét, a mandarin nyelvet. A lakosság kb. 70%-ának a min nyelvjárások közé tartozó tajvani nyelv, kb. 15%-nak a hakka, kb. 13%-nak pedig a mandarin az anyanyelve. Az idősebbek közül sokan tudnak japánul is, mivel a sziget 1945 előtt japán fennhatóság alá tartozott. A sziget lakosságának 2%-a az ausztronéz nyelvcsalád tajvani ágához tartozó törzsi nyelveket beszéli.

A népességnek körülbelül a fele vallásos, legtöbbjük buddhista vagy taoista. Különböző keresztény egyházak is megtelepedtek a szigeten.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda Információs Részlegének bemutatása
• Tajvan térképe
• A világ legmagasabb épülete Tajvanban - Taipei 101

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet

	A Kínai Népköztársaság közigazgatási beosztása
Tartomány: Anhuj | Fucsien | Kanszu | Kuangtung | Kujcsou | Hajnan | Hopej | Hejlungcsiang | Honan | Hupej | Hunan | Csiangszu | Csianghszi | Csilin | Liaoning | Csinghaj | Senhszi | Santung | Sanhszi | Szecsuan | Jünnan | Csöcsiang Autonóm területek: Kuanghszi | Belső-Mongólia | Ninghszia | Tibet | Hszincsiang Tartományi jogú városok: Peking | Csungking | Sanghaj | Tiencsin Különleges Közigazgatású Régiók: Hongkong | Makaó Lásd még: Tajvan

minnan:Tâi-oân