Kirgizisztán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


(Kirgizisztán zászlaja)	(Kirgizisztán címere)

Nemzeti mottó: nincs

Himnusz Ak möngülüü aska

{{{előtag}}} Kirgizisztán elhelyezkedése

Főváros Biskek
(é. sz. 42°52′ k. h. 74°36′)

Legnagyobb város Biskek

Legmagasabb csúcs Dzsengis Csokuszu (7.439 m)

Hivatalos nyelv kirgiz, orosz

Államforma

köztársaság

Elnök
Miniszterelnök Kurmanbek Bakijev
Feliksz Kulov

Függetlenség
- Kikiáltása
- Elismerve Szovjetuniótól
1991. augusztus 31.
1991. december

Terület
- teljes
- ebből víz 86.
198.500 km²
3,6 %

Népesség
- 2006. évi adat
- népsűrűség 111.
5.197.600 fő
26,25 fő/km²

GDP
- teljes (2005)
- egy főre jutó 135.
10 626 millió USD
2.061 USD (144.)

Pénznem Kirgiz szom (KGS)

Időzóna
• (NYISZ) KGT (UTC+5)
KGST (UTC+5)

TLD

.kg

Nemzetközi gépkocsijel KS

Hívószám +996

[szerkesztés] Földrajz

Kirgizisztán tengeri kijárattal nem rendelkező Közép-Ázsia-i ország. Kazahsztánnal, Kínával, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal határos. A Tien-San hegyvidékei foglalják el az ország legnagyobb részét, a többi részt völgyek és medencék alkotják. A Tien-San észak-nyugati részén elhelyezkedő Iszik-Köl a legnagyobb tó Kirgizisztánban, és a második legnagyobb hegyi tó a Földön, a Titicaca után. A legmagasabb hegycsúcs a kínai határvonalon lévő Pik Pobedy (Győzelem-csúcs) 7439 méterrel, amely a geológusok szerint a legészakibb 7000-es hegy. Az ország 75 %-át hó borítja és ez a tavaszi olvadáskor nagy áradásokat okoz. 1998-ban egy ilyen áradás 40 embert ölt meg.

Az éghajlat helyszínenként változik. A dél-nyugati Fergana-völgy szubtrópusi éghajlatú. A nyarak nagyon forróak, a hőmérséklet elérheti a 40°C-t. Északon mérsékelt éghajlat van, a Tien-San vidékén száraz kontinentális éghajlat és poláris éghajlat között változik. A leghidegebb területeken télen 40 napig is fagypont alatt van a hőmérséklet, néhány sivatagos területen állandó havazás van ebben a időszakban.

Kirgizisztánnak jelentős ritkafém (arany), szén, kőolaj és földgáz tartalékjai vannak. A földek kevesebb mint 8 %-a van megművelés alatt, főleg a déli alföldeken.

Biskek a főváros és a legnagyobb település, 900000 lakossal (2005). A második legnagyobb város a Fergana-völgyben elhelyezkedő Os, az üzbegisztáni határhoz közel. Vannak még kisebb városok főleg északon és keleten. A fő folyó a Narin, amely a Fergana-völgyön keresztül halad nyugat felé, Üzbegisztánba. Itt találkozik Kirgizisztán másik nagy folyójával a Kara-darjával, kialakítva a Szir-darját, amely Kazahsztánban beömlik az Aral-tóba. A Csu folyó ugyancsak átfolyik Kirgizisztánon.

A világ országai \| Ázsia
Afganisztán \| Arab Emírségek \| Azerbajdzsán \| Bahrein \| Banglades \| Bhután \| Brunei \| Ciprus \| Fülöp-szigetek \| Grúzia \| India \| Indonézia \| Irak \| Irán \| Izrael \| Japán \| Jemen \| Jordánia \| Kambodzsa \| Katar \| Kazahsztán \| Kelet-Timor \| Kína \| Kirgizisztán \| Koreai Köztársaság (Dél-Korea) \| Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) \| Kuvait \| Laosz \| Libanon \| Malajzia \| Maldív-szigetek \| Mianmar (Burma) \| Mongólia \| Nepál \| Omán \| Oroszország \| Örményország \| Pakisztán \| Srí Lanka \| Szaúd-Arábia \| Szingapúr \| Szíria \| Tádzsikisztán \| Thaiföld \| Törökország \| Türkmenisztán \| Üzbegisztán \| Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek \| Karácsony-sziget \| Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír \| Észak-Ciprus \| Hongkong \| Kasmír \| Kurdisztán \| Makaó \| Palesztina \| Tajvan \| Tibet

Független Államok Közössége (FÁK)
Azerbajdzsán \| Fehéroroszország \| Grúzia \| Kazahsztán \| Kirgizisztán \| Moldova \| Oroszország \| Örményország \| Tádzsikisztán \| Türkmenisztán \| Ukrajna \| Üzbegisztán

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Kirgizisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
Kirgizisztán térkép

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../k/i/r/Kirgiziszt%C3%A1n.html"

Kategória: Kirgizisztán

A világ országai \| Ázsia
Afganisztán \| Arab Emírségek \| Azerbajdzsán \| Bahrein \| Banglades \| Bhután \| Brunei \| Ciprus \| Fülöp-szigetek \| Grúzia \| India \| Indonézia \| Irak \| Irán \| Izrael \| Japán \| Jemen \| Jordánia \| Kambodzsa \| Katar \| Kazahsztán \| Kelet-Timor \| Kína \| Kirgizisztán \| Koreai Köztársaság (Dél-Korea) \| Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) \| Kuvait \| Laosz \| Libanon \| Malajzia \| Maldív-szigetek \| Mianmar (Burma) \| Mongólia \| Nepál \| Omán \| Oroszország \| Örményország \| Pakisztán \| Srí Lanka \| Szaúd-Arábia \| Szingapúr \| Szíria \| Tádzsikisztán \| Thaiföld \| Törökország \| Türkmenisztán \| Üzbegisztán \| Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek \| Karácsony-sziget \| Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír \| Észak-Ciprus \| Hongkong \| Kasmír \| Kurdisztán \| Makaó \| Palesztina \| Tajvan \| Tibet

Kirgizisztán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Views

Navigáció

Keresés

Más nyelveken