CIA

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Central Intelligence Agency (avagy CIA) az Amerikai Egyesült Államok szövetségi hírszerzési ügynöksége.

Az 1947-ben alapított ügynökség feladata a külföldi országok kormányairól szóló hírszerzés illetve a világ összes országának vállalatairól és állampolgárairól szóló információk beszerzése és elemzése az amerikai kormány számára. Az ügynökségnek nincsen joga az Egyesült Államok területén bevetéseket végrehajtani. A CIA központja Virginia állam Langley városa mellett található.

Tartalomjegyzék 1 Szervezete 1.1 Történelmi áttekintés 2 Politikai események 2.1 Külföldi operatív akciók 3 Igazgatók 4 Akciók rövidítései 4.1 Egyes előtagok és feltételezhető jelentéseik felsorolása 4.2 Ismeretlen előtagok 4.3 A CIA egyes kódszavainak és feltételezhető jelentéseinek felsorolása 4.3.1 Operatív akciók és programok 4.3.2 Szervezetek 4.3.3 Személyek 4.3.4 Helyszínek 4.3.5 Egyéb 4.4 Azonosítatlan kódszavak 5 CIA World Factbook 6 Külső hivatkozások 7 A kódszavak angol nyelvű irodalma

[szerkesztés] Szervezete

[szerkesztés] Történelmi áttekintés

Az ügynökség a második világháborús hírszerzési szervezet, az Office of Strategic Services egyenesági leszármazottja. Az OSS-t 1945. októberében számolták fel. William Donovan, az OSS létrehozója azt ajánlotta Franklin D. Roosevelt elnöknek, hogy hozzanak létre egy új ügynökséget, amely közvetlenül az elnök hatáskörébe tartozik. Az új ügynökség „nyílt és rejtett módon fog hírszerzési adatokhoz jutni, emellett pedig tanácsot ad a hírszerzés irányának meghatározására, meghatározza az országos hírszerzési célokat és összefüggésbe hozza a többi kormányszervezet által elkészített hírszerzési anyagokat.” A katonai hírszerzés, a külügyminisztérium és az FBI ellenkezése ellenére Harry Truman elnök 1946. januárjában megalapította a Central Intelligence Group-ot. Az 1947-es hírszerzési törvény, a National Security Act of 1947 létrhozta a CIA-t és a National Security Councilt, azaz az amerikai nemzetbiztonsági tanácsot.

1949-ben 110-es köztörvénynek is nevezett Central Intelligence Agency Act engedélyt adott a CIA-nak arra, hogy titkos pénzügyi eljárásokat és adminisztrációt alkalmazzon, és több szempontból kikerült a szövetségi költségvetésre jellemző korlátok alól. Az ügynökség arra is engedélyt kapott, hogy titokban tartsa a szervezeti felépítését, az alkalmazottait és az ügynökség méretét.

A CIA létezésének első pár éve során az amerikai kormányzat többi szervezete nem volt lényeges behatással az ügynökség irányítására. Ezt a felügyelet nélküli helyzetet gyakran indokolták azzal, hogy a KGB világméretű tevékenységeinek ellensúlyozására csakis egy azonos mértékű, „gentleman-hoz méltatlan” viselkedésmód alkalmazható. E hozzáállás folyományaként az amerikai kormányzatból nagyon kevesen néztek a CIA körmére. Az ügynökség dinamikus fejlődése és az Allen Dulles igazgatása alatt növekvő függetlenségi érzés csak tovább erősítette ezt a folyamatot.

Az 1970-es évek évek elejére, nagyjából a Watergate botrány idejére azonban ez a tendencia megtorpant. Az amerikai politikai élet egyik domináns elemévé vált ugyanis a Kongresszus abbéli igyekezete, hogy minél nagyobb felügyelettel bírjon a kormány végrehajtó ága felett. A külföldi államfők meggyilkolási kísérletei és a törvényellenes belföldi kémtevékenységekhez hasonló korábbi CIA akciók felszínre kerülése lehetőséget adott a Kongresszusnak arra, hogy ezt a felügyeletet a hírszerzési tevékenységekre is kiterjessze. Az ügynökség nimbuszát tovább nyirbálta az a tény is, hogy a Watergate betörésekben volt CIA ügynökök vettek részt illetve hogy Nixon elnök a CIA segítségével próbálta az FBI nyomozását megállítani. A Nixont megbuktató hangfelvételek bebizonyították, az elnök arra utasította Haldeman vezérkari főnökét, hogy a CIA-t arról tájékoztassa, a Watergate-vizsgálat megbolygathatja a Disznó-öböl invázióját körülvevő politikai helyzetet, ezért a CIA-nak „nemzetbiztonsági okokból” rá kell vennie az FBI-t a nyomozás felfüggesztésére.

James R. Schlesinger egy beszámolósorozatot állítatott össze a CIA korábbi kihágásairől. Az eufemisztikusan csak „Családi ékszerek”-nek nevezett beszámolókat az ügynökség titokba tartotta, ám Seymour Hersh, a New York Times újságírója megszellőztette, hogy a CIA külföldi államfők meggyilkolásában is részt vett, továbbá levéltári aktákat nyitott több ezer, a békemozgalomban részt vevő amerikai állampolgárról (lásd Operation CHAOS). A Kongresszus egy szenátusi és egy képviselőházi bizottságon keresztül is nyitott vizsgálatot. A szenátusi biztottságot a vezetője után Church-bizottságnak, a képviselőházit pedig Pike-bizottságnak nevezték. Mindkét bizottság további, a CIA számára meglehetősen kellemetlen eseményeket tárt fel.

A CIA-nak ezután megtiltották a külföldi államfők meggyilkolását. Az ügynökség számára amúgy is tiltott belföldi kémkedési klauzát szigorúbban tartatták be és csak az FBI vizsgálhatta az országon belüli amerikai állampolgárokat. A Watergate utáni tiltások közül többet a 2001. szeptember 11. támadásokat követően feloldottak.

Manapság a CIA több kongresszusi bizottságnak illetve magának az elnöknek is jelent. A nemzetbiztonsági tanácsadó egy olyan állandó tagja a kormánynak, akinek a feladatai között szerepel az elnök tájékoztatása az amerikai hírszerzési ügynökségek által elkészített beszámolók alapján. A CIA mellett az NSA és a DEA jelentéseit is felhasználja.

1988-ban George H. W. Bush lett az első amerikai elnök, aki korábban a CIA igazgatója is volt.

[szerkesztés] Politikai események

Létrehozásakor a CIA elsődleges feladata a kommunizmus terjedésének meggátolása volt, a Truman-doktrína követése. A CIA az amerikai titkosszolgálatok legfőbb ügynökségének számít.

A CIA gyakran avatkozott be döntő mértékben azoknak az országoknak a belügyeibe, amelyeket az Egyesült Államok stratégiai fontosságúnak tartott. Az ügynökség több esetben támogatta az ellenségesnek vélt országok elleni mozgalmakat, különönsen ami fegyveres konfliktusokat illeti, legyen az Latin-Amerikában, az arab világban, Ázsiában vagy, a Szolidaritás esetében, Lengyelországban. Ezen akciók mindegyike a trumani elszigetelés-doktrína szellemében zajlott le, és a kommunista blokk ellen történt.

Az 1990-es évek elején a szovjet rendszer bukása a CIA mély kríziséhez vezetett, mivel az ügynökség létjogosultsága a kommunizmus elleni rejtett harc volt. A CIA-t sok kritika érte, hogy nem tudta előrejelezni és megakadályozni 2001. szeptember 11-i terrortámadást. Azóta a CIA új ellensége az iszlám radikalizmus lett, és a terrorizmus elleni háború vált az új hidegháborúvá.

[szerkesztés] Külföldi operatív akciók

Néhány a CIA leghíresebb külföldi akcióiból:

• 1953-ban megdöntötte Mohammed Mossadegh iráni elnök uralmát az Operation Ajax akcióval
• 1954-ben Guatemalában megdöntötte a demokratikusan megválasztott Jacobo Arbenz elnököt, és helyette Carlos Castillo Armas diktátort juttatta hatalomra az Operation PBSUCCESS
• 1961-ben Fidel Castro megdöntésének céljával a CIA által támogatott kubai disszidensek egy csoportja szállt partra a kubai Disznó-öböl akció során, ám az akció csúfos kudarcba fulladt.
• 1962. és 1975. között a kubai rendszer destabilizálására a CIA sikertelen propagandakampányt folytatott Mongúz-hadművelet néven
• 1962. és 1975. között Laoszban titkos hadsereget szervezett
• 1973. szeptember 11-én Chilében támogatja a Salvador Allende elleni államcsínyt
• A nicaraguai kontra-ügy
• Az 1980-as évek során afganisztáni ellenállókat képez ki a pakisztáni titkosszolgálat segítségével, hogy azok az országot 1979. karácsonyán elfoglaló szovjetek ellen harcoljanak. Az így kiképzett mudzsaheddinek közül kerül ki Osszama Bin-Laden, az Al Kaida terrorcsoport vezetője, amely a fent említett 2001. szeptember 11-i terrortámadásért is felelős.

[szerkesztés] Igazgatók

• 1946. január 23. - 1946 június 10.: Sidney W. Souers
• 1946. június 10 - 1947. május 1. : Hoyt S. Vandenberg
• 1947. május 1. - 1950. október 7. : Roscoe Hillenkoeter
• 1950. október 7. - 1953. február 26. : Walter Bedell Smith
• 1953. február 26. - 1961. november 29. : Allen W. Dulles
• 1961. november 29. - 1965. április 28. : John A. McCone
• 1965. április 28. - 1966. június 30. : William F. Raborn
• 1966. június 30. - 1973. február 2. : Richard Helms
• 1973. február 2. - 1973. július 2. : James R. Schlesinger
• 1973. szeptember 4. - 1976. január 30. : William E. Colby
• 1976. január 30. - 1977. január 20. : George H. W. Bush
• 1977. március 9. - 1981. január 20. : Stansfield Turner
• 1981. január 28. - 1987. január 29. : William J. Casey
• 1987. május 26. - 1991. augusztus 31. : Robert M. Gates
• 1993. február 5. - 1995. február 10. : R. James Woolsey
• 1995. május 10. - 1996. december 15. : John M. Deutch
• 1997. július 11. - 2004. július 11 (2004. június 3-án lemondott) : George J. Tenet
• 2004. július 11. - 2004. augusztus 10. : John E. McLaughlin (átmeneti igazgató)
• 2004. augusztus 10. – 2006. május 5. : Porter Goss
• 2006. május 8. óta Michael Hayden

[szerkesztés] Akciók rövidítései

A CIA operatív rövidítései a hírszerzési ügynökség titkosítás alól feloldott dokumentumaiban jelentek meg. A kódszavak jelentéséről eltérő spekulatív vélemények születtek.

Minden egyes kódszó egy kétbetűs előtaggal kezdődik, amely egy földrajzi vagy egy tevékenységi kört ír le. A kódszó további része általában egy véletlenszerű szóból áll - ritkábban az előtaggal együtt értelemes szót hoznak létre, pl. AEROPLANE.

[szerkesztés] Egyes előtagok és feltételezhető jelentéseik felsorolása

• AE - Szovjetunió
• AM - Kuba
• BE - Lengyelország
• DI - Csehszlovákia
• DM - Jugoszlávia
• DN - Dél-Korea
• ES - Guatemala
• KU - A CIA része
• MH - Világméretű akció
• MK - A CIA műszaki szolgálata (Technical Services Division) által finanszírozott program
• OD - Other Department - egyéb alosztály
• PB - Guatemala
• SD - Irán
• SM - Nagy-Britannia
• ZR - Általában egy hírszerzési lehallgatási programot szoktak ezzel jelölni. Úgy tűnik, hogy a Staff D akcióihoz kapcsolódik - a CIA ezen alosztálya az NSA-val dolgozott. A Staff D rejtette el a Fidel Castro meggyilkolását irányzó ZR/RIFLE programot.

[szerkesztés] Ismeretlen előtagok

AV, CA, DT, EC, FJ, HB, HO, HT, JM, JU, KM, LC, LI, SE, SC, WS

[szerkesztés] A CIA egyes kódszavainak és feltételezhető jelentéseinek felsorolása

[szerkesztés] Operatív akciók és programok

• ARTICHOKE
• BLUEBIRD - elmeirányítási program
• CHATTER
• HTAUTOMAT - Lockheed U-2 kémrepülő program
• HTLINGUAL - levélelfogási program
• LINCOLN - Folyamatban lévő program az ETA baszk szeparatista csoporttal kapcsolatban
• LPMEDLEY - Az Egyesült Államokba belépő vagy onnan kilépő táviratforgalom lehallgatása
• MHCHAOS - A vietnámi háborút ellenző békeaktivisták megfigyelése
• MKDELTA - Halálos biológiai és vegyi fegyverek tárolása, később MKNAOMI
• MKNAOMI - Halálos biológiai és vegyi fegyverek tárolása, az MKDELTA utóda
• MKULTRA - Elmeirányítási kutatások, 1964 után MKSEARCH
• MKSEARCH - az MKULTRA 1964 után
• MKOFTEN - Biológiai és vegy fegyverek tesztelése, az MKSEARCH része
• PAPERCLIP - A második világháború után német tudósok Amerikába szállítása
• PHOENIX - Vietnámi titkos hírszerzési és orgyilkossági akció
• PBFORTUNE - A guatemalai elnök, Jacobo Arbenz megdöntését támogató erők ellátása fegyverekkel, utánpótlással és pénzeszközökkel. A PBSUCCESS elődje.
• PBHISTORY - Az Arbenz kormányról kívánt olyan dokumentumokat gyűjteni és értekelni, amelyek alátámasztanák Arbenz elnök kommunista hitét.
• PBSUCCESS - A CIA titkos operatív akciója a guatemalai Arbenz kormány megdöntésére
• SHERWOOD - Nicaraguai rádiós propaganda program, amely 1954. május 1-jén indult el.
• TPAJAX - Közös brit-amerikai akció az iráni miniszterelnök, Mohammed Mossadeq megdöntésére.
• WASHTUB - Szovjet fegyverek becsempészése Nicaraguába

[szerkesztés] Szervezetek

• KUBARK - CIA központ
• KUCAGE - CIA külföldi paramilitáris és propaganda akciói
• KUCLUB - Hírközlési iroda
• KUDESK - Kémelhárítási részleg
• KUDOVE - A CIA igazgatói irodája
• KUFIRE - Hírszerzés
• KUGOWN - Propaganda
• KUSODA - CIA kihallgatók
• ODACID - State Department (Külügyminisztérium) / Amerikai Nagykövetség
• ODEARL - US Department of Defense (Hadügyminisztérium)
• ODENVY - FBI - szövetségi nyomozóiroda
• ODOATH - US Navy - haditengerészet
• ODUNIT - US Air Force - légierő
• ODYOKE - Amerikai kormány
• QKFLOWAGE - United States Information Agency - amerikai információs ügynökség, az amerikai kormány PR/propaganda szervezete (1999. október elsején a State Departmentbe olvadt)
• SKIMMER - Castillo Armast támogató CIA fedőszervezet
• SGUAT - Guatemalai CIA iroda
• SMOTH - Secret Intelligence Service, más néven MI6 - a brit titkosszolgálat
• SYNCARP - A „Junta”, Castillo Armas politikai szervezete, amelyet Cordova Cerna vezetett
• UNIFRUIT - United Fruit Company

[szerkesztés] Személyek

• AEFOXTROT - Jurij Ivanovics Noszenkó, szovjet disszidens
• AELADLE - Anatolij Golicin, szovjet disszidens
• AMLASH - Rolando Cubela Secades, kubai tiszt, aki 1963. vett volna részt Fidel Castro meggyilkolásában.
• AMQUACK - Che Guevara, kubai gerillavezér (a quack angolul sarlatánt jelent és valószínűleg utalás Che Guevara orvosi egyetemen végzett tanulmányaira)
• AMTHUG - Fidel Castro, kubai köztársasági elnök (a thug angolul haramiát, agresszív banditát jelent)
• JMBLUG - John S. Peurifoy, amerikai nagykövet Guatemalában
• GPFLOOR - Lee Harvey Oswald
• GPIDEAL - John F. Kennedy
• GRALLSPICE - Pjotr Szemjonovics Popov, szovjet disszidens
• PANCHO - Carlos Castillo Armas, Guatemala elnöke. Lásd még: RUFUS
• RUFUS - Carlos Castillo Armas, Guatemala elnöke. Lásd még: PANCHO
• SKILLET - Whiting Willauer, amerikai nagykövet Hondurasban.
• STANDEL - Jacobo Arbenz, Guatemala elnöke

[szerkesztés] Helyszínek

• BOND - Puerto Barrios, Guatemala
• DTFROGS - El Salvador
• HTKEEPER - Mexikóváros
• HTPLUME - Panama
• JMMADD - CIA légibázis Guatemalában, nem messze Retalhuleu-tól
• JMTIDE - CIA légibázis a nicaraguai Puerto Cabezas-ban,
• JMTRAX - Titkos CIA légibázis és kiképzőtelep Guatemalában
• JMWAVE - CIA iroda Miami-ban, amely Kuba ellen munkálkodott
• KMFLUSH - Nicaragua
• KMPAJAMA - Mexikó
• KMPLEBE - Peru
• LCPANGS - Costa Rica
• LIONIZER - Guatemalai menekülttábor Mexikóban
• PBPRIME - Amerikai Egyesült Államok
• SARANAC - Nicaraguai kiképzőbázis
• SCRANTON - Rádiókezelők kiképzőbázisa nem messze Nicaraguától.
• WSBURNT - Guatemala
• WSHOOFS - Honduras

[szerkesztés] Egyéb

• BGGYPSY - Oroszország; orosz
• ESCOBILLA - guatemalai
• ESMERALDITE - az amerikai AFL szakszervezet által szponzorált szervezetekhez kapcsolódó besúgó
• ESSENCE - guatemalai kommunistaellenes vezér
• FJHOPEFUL - katonai bázis
• LCFLUTTER - hazugságvizsgálat, amelyet időnként “igazságszérumokkal” váltottak ki: nátrium amytal, nátrium penthatol, seconal (secobarbital)
• RYBAT - jelzi, hogy az információ nagyon titkos
• SLINC - A PBSUCCESS-t irányító floridai főhadiszállás táviratcíme

[szerkesztés] Azonosítatlan kódszavak

AEBARMAN, AEFOX, AEROPLANE, AVBLIMP, AVBRANDY, AVBUSY, CABOUNCE, CLOWER, ECJOB, ESGAIN, ESODIC, ESQUIRE, FJDEFLECT, GOLIATH, HBDRILL, HOPEFUL, JUBATE, JUBILIST, KUHOOK, KUJUMP, KUPALM, KURIOT, KUTUBE, LCPANES, LICOZY, LITEMPO, ODIBEX, PBCABOOSE, QKENCHANT, SECANT, SEQUIN, SCRANGER, SUMAC, ZPSEMANTIC, ZPSECANT, ZRBEACH, ZRBRIEF, és ZRMETAL

[szerkesztés] CIA World Factbook

A CIA World Factbook egy online atlasz, amelyet az ügynökség szerkeszt. Ebből a földrajzi anyagokat korlátozás nélkül lehet a Wikipédiába másolni.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A CIA honlapja (angol nyelvű)
• Cullather CIA-s történész által összegyűjtött PBSUCCESS dokumentáció (angol nyelvű)

[szerkesztés] A kódszavak angol nyelvű irodalma

• Leo D. Carl, The International Dictionary of Intelligence, Mavin Books, 1990, p. 107
• Phillip Agee, Inside the Company: CIA Diary, Stonehill Publishing, 1975, p. 48
• David Wise, Molehunt, Random House, 1992, p.19