Krakkó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Krakkó**


Vajdaság	Kis-Lengyelország
Járás	Krakkó város
Terület	326,8 km²
Koordináták:	50°04′N’’ 57°E′
Népesség Összesen (2004) Népsűrűség Agglomeráció lakosszáma	757 500 2317,93 fő/km² 1 200 000
Irányítószám	30-024 - 31-962
Körzethívószám	(+48)12

Krakkó (lengyelül Kraków, kiejtése^✩, IPA: ['krakuf]), teljes nevén: Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó, Királyi főváros) Kis-Lengyelország székhelye. Lakosainak száma kb. 760 000 (Lengyelország harmadik legnépesebb városa, 2001). Elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 a lakosok száma. Területe: 326,8 km².

[szerkesztés] Fekvése

Rynek_Glowny és a Sukiennice

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] A név eredete

A legenda szerint Krakkó neve Krak herceg nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló névre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt. Szláv hercegi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.

[szerkesztés] Története

Krakkó - A Wawel reneszánsz udvar

A város legrégebbi része, egy erődítmény, a Wawel-magaslaton épült ki. Krakkót először 966-ban említik. 989 után , Szent Adalbert korában, a Piast-dinasztia (I. Mieszko és fia, Vitéz Boleszláv) meghódították Sziléziát, valamint Krakkót és birodalmukat az Odera folyóig kiterjesztették. 1000-től püspöki székhely. 1038-ban, Újító Kázmér (Kazimierz Odnowiciel) uralkodása alatt lett Lengyelország fővárosa. 1241-1242-ben sokat szenvedett a tatárok betörésétől (a hejnal ma is erre emlékeztet). 1596-ig volt Lengyelország fővárosa, 1734-ig koronázó városa. 1795 és 1809 között – Lengyelország harmadik felosztása után – Ausztria fennhatósága alatt állt. 1809-1815 között a formailag önálló Varsói hercegséghez tartozott. Ezután 1815 és 1846 között formailag szabad város volt. A fejlődés ezen szakaszában bontották le a városfalak nagy részét és jött létre a belváros körül a Planty. Az 1846. februárjában kitört krakkói felkelés („rewolucja krakowska”") leverése után Ausztria magához csatolta. Krakkó 1918-ban az újjáalakult lengyel állam része lett.

1850-ben a városnak csaknem fele tűzvész martaléka lett. 1939-1945 között a nemzetiszocialista Németország által kialakított főkormányzóság (Generalne Gubernatorstwo) székhelye volt. 1945 óta ismét Lengyelországhoz tartozik.

[szerkesztés] Magyar vonatkozás

Bakfark Bálint, a brassói születésű lantvirtuóz és zeneszerző II. Zsigmond Ágost lengyel király szolgálatába lépett 1549-ben. Bakfark 1550-ben Krakkóban nősült meg. 1565-ben ugyanitt saját költségén adatta ki lanttabulatúráinak második kötetét, Zsigmond Ágostnak ajánlva: Bakfarci Valentini Greffi Pannonii Harmoniarum musicarum in usum testudinis factarum. Tomus primus. Cracoviae 1565–69. A nagy lengyel reneszánsz költő, Jan Kochanowski két verssel tisztelgett Bakfark előtt. A Krakkói lantkönyvben Andreas Tricesius három ódája szerepel, melyekben Pannónia Orpheusának nevezi a szerzőt, illetve Ariónhoz hasonlítja művészetét. Lengyelországban legendák övezték Bakfark alakját. A lengyeleknél máig a "Bakfark után nyúl a lanthoz" mondással illetik azt az embert, aki tehetség és szakértelem nélkül fog hozzá valamihez.

[szerkesztés] Kultúra

Krakkó -Katedrális a Wawelban

Krakkó elismerten Lengyelország kulturális fővárosa. Európai szinten is kiemelkedő jelentőségű: az UNESCO a belvárost 1978-ban a világörökség részének ismerte el. Idegenforgalma jelentős: évente 7 millió látogató (2005) keresi fel.

[szerkesztés] Színházak

Teatr Bagatela
Krakowski Teatr - Scena STU
Teatr Groteska
Teatr Ludowy
Teatr PWST
Teatr Scena El-Jot
Teatr Stary
Teatr Słowackiego
Operetka Krakowska

[szerkesztés] Múzeumok

A városban 28 múzeum van, köztük

A Nemzeti Múzeum (Muzeum Narodowe w Krakowie)(Leonardo da Vinci, Rembrandt)
„Bunkier Sztuki“ (modern művészeti kiállítás)
Galéria a Sukiennice épületében (19. századi festészet)
Jan Matejko-ház
Manggha-ház (japán gyűjtemény)
Régészeti múzeum
Gyógyszerészeti múzeum
Czartoryski-múzeum (Muzeum książąt Czartoryskich) (klasszikus lengyel festők művei).

[szerkesztés] Zenei élet

Itt működik a Karol Szymanowskiról elnevezett Krakkói Filharmónia zenekar.

[szerkesztés] Oktatás

Krakkó

Uniwersytet Jagielloński [1]
Akademia Górniczo-Hutnicza [2]
Politechnika Krakowska [3]
Akademia Ekonomiczna
Akademia Wychowania Fizycznego [4]
Akademia Muzyczna
Akademia Pedagogiczna
Akademia Sztuk Pięknych
Akademia Rolnicza
Akademia Wychowania Fizycznego
Papieska Akademia Teologiczna
Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna
Krakowska Szkoła Wyższa im. A. Frycza-Modrzewskiego
Krakowska Wyższa Szkoła Promocji Zdrowia
Małopolska Wyższa Szkoła Zawodowa
Wyższa Pedagogiczna Szkoła Zawodowa im. Św. Rodziny - pozwolenie na działalność wygasło
Wyższa Szkoła Ekonomii i Informatyki
Wyższa Szkoła Europejska im. Ks. Józefa Tischnera [5]
Wyższa Szkoła Filozoficzno-Pedagogiczna Ignatianum
Wyższa Szkoła Handlowa
Wyższa Szkoła Ochrony Środowiska, Turystyki i Rekreacji- pozwolenie na działalność cofnięte
Wyższa Szkoła Ubezpieczeń
Wyższa Szkoła Zarządzania i Bankowości

[szerkesztés] Krakkó elnöke

prof. Jacek Majchrowski (2002. november 19. óta)

[szerkesztés] Krakkó kerületei

Krakkó

[szerkesztés] Történelmi városnegyedek

Krakkó legősibb részeit a 18. század végén egyesítették. Ezek:

Az Óváros, körülötte a Planty nevű parkkal
Wawel - a királyi kastéllyal és a székesegyházzal
Stradom és Kazimierz - a Waweltől délkeletre, egykor a keresztény és zsidó negyedek voltak
Kleparz - az Óvárostól északra.

[szerkesztés] A második világháború után

1951 és 1973 között az alábbi kerületekre oszlott a város:

Óváros
Zwierzyniec (szó szerint „állatkert”, de egy kerület neve)
Kleparz,
Grzegórzki,
Podgórze (eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakult ki)
Nowa Huta (a kommunista rezsim munkásvárosa a fémmű körül).

1973ban további kerületeket alakítottak ki:

Śródmieście,
Krowodrza.

[szerkesztés] Kerületek 1990 óta

Krakkóban 1990 óta 18, önkormányzattal rendelkező kerület van, ezeket római számmal jelölik. Egyesek elnevezéséről ma is viták folynak.

Stare Miasto
Grzegórzki
Prądnik Czerwony
Prądnik Biały
Łobzów
Bronowice
Bieńczyce
Zwierzyniec
Dębniki
Łagiewniki
Swoszowice
Wola Duchacka
Prokocim-Bieżanów
Podgórze
Czyżyny
Mistrzejowice
Grębałów
Nowa Huta

[szerkesztés] Sportegyesületek

[szerkesztés] labdarúgás

Cracovia Kraków
Wisła Kraków
Hutnik Kraków
Garbarnia Kraków
Wawel Kraków
Podgórze Kraków
Jutrzenka Kraków

[szerkesztés] Parkok

A zöldterület Krakkóban az összterületnek csupán 0,1%-a (míg Poznańban kb.20%) A város 16 parkja közül a fontosabbak:

Park Jordana
Park Bednarskiego
Park Krakowski
Park Kultury i Wypoczynku
Park Decjusza
Planty
Planty Dietlowskie
Las Wolski
Błonia krakowskie

[szerkesztés] Látnivalók Krakkóban és környékén

Wzgórze Wawelskie:
- Katedra na Wawelu
- Zamek Królewski na Wawelu
- Wystawa Wawel Zaginiony
- Smocza Jama
Rynek krakowski:
- kościół Mariacki
- kościół św. Wojciecha
- Sukiennice
- Ratusz
- Pomnik Adama Mickiewicza
- Tablice pamiątkowe
Ulica Floriańska
Ulica Grodzka
Ulica Bracka
Ulica Kanonicza
Ulica Karmelicka
Ulica Mikołajska
Barbakan
- kościół św. Andrzeja i klasztor ss. Klarysek
dawna dzielnica żydowska Kazimierz
- Synagoga Stara w Krakowie
- Synagoga Izaaka
- Synagoga Kupa
- Synagoga i cmentarz Remuh
- Synagoga Tempel
- Synagoga Wysoka
- Synagoga Wolfa Bociana (Poppera) z 1620
Kopce:
- Kopiec Kościuszki
- Kopiec Krakusa
- Kopiec Piłsudskiego
- Kopiec Wandy
Błonia krakowskie
Forty
Gotycki Kraków:
- Kościół i klasztor Dominikanów
- kościół i klasztor Franciszkanów
- Katedra na Wawelu
- kościół Mariacki
- Średniowieczne fortyfikacje miejskie Krakowa
- Kościoły gotyckie Kazimierza:
  - Kościół św. Katarzyny
  - Kościół Bożego Ciała
- Kościół św. Marka
- Kościół św. Krzyża
- Kościół św. Idziego
- Kościół św. Barbary
- Wieża ratuszowa
- Collegium Maius
- Barbakan
- Brama Floriańska
Kraków renesansowy:
- kaplica Zygmuntowska na Wawelu
- willa Decjusza w Woli Justowskiej
- prałatówka kościoła Mariackiego
Kraków barokowy:
- kościół Misjonarzy na Stradomiu
- kościół Bernardynów na Stradomiu
- kościół św. Piotra i Pawła
- kościół św. Marcina
- kościół św. Mikołaja
- kościół Przemienienia Pańskiego (oo. Pijarów)
- Kościół św. Floriana
- kościół Karmelitów na Piasku
- Kościół św. Anny
- Kościół Zwiastowania NP Marii (oo. Kapucynów)
- kościół i klasztor Paulinów (na Skałce)
Kraków XIX-wieczny
- Cmentarz Rakowicki (zał. 1803)
- Krypta Zasłużonych na Skałce
- kamienice Teodora Talowskiego
niesklasyfikowane zabytkowe budowle sakralne
- Dom Kapituły
- Kościół MB Śnieżnej (ss. Dominikanek)
- Kościół Serca Jezusowego (oo. Jezuitów)
- Kościół św. Jana (ss. Prezentek)
- Kościół św. Józefa (ss. Bernardynek)
- Kościół św. Kazimierza (oo. Reformatów)
- Kościół św. Norberta (ss. Norbertanek)
- Pałac Arcybiskupi

Dolinki Podkrakowskie
Ojców i Pieskowa Skała
Jasna Góra ([6])

[szerkesztés] Bibliográfia

Janina Bieniarzówna, Jan M. Małecki i Józef Mitkowski (red.) "Dzieje Krakowa", 1979, Wyd. Literackie, Kraków ISBN 8308001157
- "Kraków do schyłku wieków średnich" 1. kötet, ISBN 8308020577
- "Kraków w wiekach XVI-XVIII" 2. kötet ISBN 83080066395
- "Kraków w latach 1796-1918" 3. kötet, ISBN 8308001165
- "Kraków w latach 1918-1939" 4. kötet, ISBN 8308027644
- "Kraków w latach 1939-1945" 5. kötet, ISBN 8308032893