Részvénytársaság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Személyi jog

A polgári jog sorozat része
jogképesség
holtnak nyilvánítás · eutanázia
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam · állami vállalat · tröszt
költségvetési szerv · közhasznú társaság
szövetkezet · leányvállalat · köztestület
gazdasági társaság · közkereseti társaság
betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet
alapítvány · egyesület · egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság · személyes szabadság
a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme
az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem
jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog
iparjogvédelem

A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkebefektető társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek felelőssége csupán a saját részvényeik értékéig terjed, ellentétben pl. a betéti társasággal, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. A cégnek rendelkeznie kell egy bizonyos alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. Az alaptőke összege (2005. január 1-je óta) nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

A gazdasági társaságokról szóló törvény (1997. évi CXLIV. tv.) értelmében az alapításnál kötelező minden tulajdonos/részvényes vagyoni hozzájárulása, amely 2005. január 1-jétől lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. Az utóbbi lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi termék, valamint vagyoni értékű jog, és apportálható az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is.

[szerkesztés] Zártkörűen működő részvénytársaság

A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zrt., a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a tulajdonosok köre zárt, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba. Magyarul, sem tőzsdén, sem másutt nem lehet részvényeket venni csak a tulajdonosi körtől magától. Ők meghatározhatják például azt, hogy azok kiknek adhatók el, vagy hogy a részvényeseknek elővásárlási joguk van kívülállókkal szemben. A zártkörűen működő részvénytársaságok meghatározhatják, korlátozhatják a részvények elidegenítését. Ez a forma főleg a kisebb cégekre jellemző, illetve a nagy multinacionális cégek országos leányvállalataira, ahol nem szeretnék még azt sem, ha a tulajdonosi kör egy kis része cserélődne bizonyos időközönként. A részvénytársaság elnevezésének tükröznie kell működési formáját.

[szerkesztés] Nyilvánosan működő részvénytársaság

A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden nyrt., olyan céget jelöl, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az értékpapírokra vonatkozó szabályok betartásával nyilvánosan kerülnek forgalomba. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a részvényeket a piacnak kínálják, a nyomtatott sajtóban megjelentetett csatlakozási felhívás formájában. Az ott megjelölt időben és helyen bárki jegyezheti, megvásárolhatja őket. Az egész nyilvánosan történik, amint a részvénytársaság elnevezése is tükrözi ezt a működési formát. Cégek részvényei általában jegyezhetők a különböző tőzsdéken. Tulajdonoskörük a tőzsde alakulása folytán kis mértékben folyamatosan változik.