Kiskunhalas
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Dél-Alföld |
Megye | Bács-Kiskun |
Kistérség | Kiskunhalasi |
Rang | város
|
Terület | 227,58 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 6400 |
Körzethívószám | 77 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Kiskunhalas: város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Közút
Az 53-as számú főúton fekszik. Baja felől az 55-ös, az M5-ös autópályáról Kiskunmajsa felé is meg lehet közelíteni.
[szerkesztés] Vasút
A város fontos vasúti csomópont. Áthalad a Budapest-Szabadka-Belgrád vasútvonal. Tovább itt végződik a Kiskunfélegyházát, illetve a Baját a várossal összekötő vasútvonal is.
[szerkesztés] Története
Mint azt a város neve is mutatja, halastó mellé települt. Évekkel ezelőtt honfoglaló magyarok temetőjét fedezték fel a Sóstó mellett. A tatárjárás pusztításai után a lakosságában megfogyatkozott Duna-Tisza közére honfoglaló magyarok települtek.
1290-ben a nomád pásztorkodást folytató népességük kun kiváltságokat kapott, s a megalakuló hét kun szék egyik törvénytartó helyévé vált.
1436-ban városi szabadság birtokába jutott. A török hódoltság idején a krími tatárok kétszer is elpusztították Halast, bár khász városként némi mentelmet élvezett.
Az 1600-as évek közepén baranyai menekültek leltek otthonra falai között. A törökök kiűzése után berendezkedő Habsburg-hatalom nemcsak a tisztán református lakosságú Halas egyházi ügyeit korlátozta, hanem az általa igazgatott Jászkun kerületet, benne Halast is.
1702-ben a német lovagrendnek zálogosították el. A jobbágysorba került jászkunok hatalmas összegek lefizetésével végülis csak 1745-ben tudták visszaváltani kiváltságaikat. A tanyai kirajzást elsősorban a bevándorlók kezdték meg. 1753-ig a Kiskunság székvárosa volt, a kiskun kapitányok innen irányitották a kerület életét. Amikor 1753-ban Félegyháza városi rangot kapott, a kapitányság oda költözött. Mária Terézia idején 60 katolikus pásztorcsaládot telepítettek a városba, akiknek hamarosan plébániát is emelt a királynő, ezzel a város felekezeti egysége megszűnt.
A második világháború után nagy kiterjedésű határában több község önállósult (Zsana, Balotaszállás, Kunfehértó), s ezzel határa a felére csökkent. Iparosítása az 1970-es évektől vált nagyobb arányúvá; a feldolgozóipar lett a legjelentősebb ezek közül. A feltárt kőolaj és földgázlelőhelyek szintén hozzájárultak a város fejlődéséhez.
Halas nevét világszerte ismertté tette a csipkevarrás, melynek megteremtői Dékáni Árpád és Markovits Mária voltak.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Halasi Csipkemúzeum. A világelső brüsszeli csipke után a magyar csipkevarró asszonyok remekművei a legelismertebbek. A múzeumban élőben megtekinthető a csipkevarrás folyamata.
- Thorma János Múzeum [1]
[szerkesztés] Testvérvárosai
- Kronach, Németország
[szerkesztés] Híres emberek
- 1863-tól itt élt és 1922. március 20-án itt halt meg Szilády Áron nyelvész, irodalomtörténész, akadémikus
- Thorma János festőművész; a Nagybányai festőiskola alapítója (1870-1937)
- 1857-ben Kiskunhalason született és 1932-ben, Kecskeméten halt meg Füvessy Imre országos hírű rendőrnyomozó, h. rendőrfőkapitány.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Solt | Kiskőrös | Kecskemét | ||
Kalocsa | Kiskunmajsa | |||
Baja | Tompa | Szeged |
Bács-Kiskun megye városai | |
---|---|
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa |