Kecel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Bács-Kiskun |
| Kistérség | Kiskőrösi |
| Rang | város
|
| Terület | 114,48 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 6237 |
| Körzethívószám | 78 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Kecel: város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kecel a Duna-Tisza köze nyugati felén három történeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz találkozásánál fekszik. Megközelíthető Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kalocsa vagy Császártöltés felől.
[szerkesztés] Története
- 1198-ban készült az első írásos említés az itt élőkről egy oklevélben, mely írás szerint békés pásztornép lakta egykoron a pusztát.
- 1734. április 22. Kecel újratelepítése, melyet Patachich Gábor kalocsai érsek adott ki oklevél formályában.
- 1878-ban, eklektikus stílusban épült egykori községháza, jelenleg a polgármesteri hivatal működik az épületben.
- 1869. Felépült az első Posta.
- 1882. december 5. Megindult a vonatközlekedés Kalocsa és Kiskőrös fele.
- 1900-as években csatolták a településhez a szomszédos Polgárdi pusztát, ekkor alakult ki a mai közigazgatási terület.
- 1921. megalakult a Keceli Sport Egyesület (KSE)
- 1928. június 28. Elhelyezték a Hősök szobrát a Ligetben.
- 1928. Telefonhálózat létesült.
- 1931 Felépült a benzinkút a Császártöltési úton.
- 1952. Villamosították Kecelt.
- 1959. november 7. Felépült a 8 tantermes általános iskola, melyet Arany Jánosról neveztek el.
- 1960-ban 1000 méter mély fúrás nyomán 42°C-os jódos-brómos hévíz tört fel. Majd modern fürdőtelep épült. Bár az elmúlt években nem fejlődött, a fürdő nyáron nyitva tart, mellette panzió és disco áll a közönség szolgálatára.
- 1970. január 1. Kecelt nagyközséggé nyilvánították.
- 1974. január 1. Létrejött a "Szőlőfürt" Mezőhazdasági Szakszövetkezet.
- 1980-as évek elején nagy figyelmet érdemelt ki az ország felől az erős anyagi áldozatvállalással felépült Általános Nevelési Központ.
- 1991-ben írták alá a hivatalos együttműködési megállapodást Kecel és a németországi Schwarzenbruck között, mellyel azóta is erősítik minden évben a kapcsolatokat.
- 1993. április 22-én Göncz Árpád köztársasági elnök várossá nyílvánította a települést az itt élők nagy örömére.
A város azóta is sokat fejlődött, felépült a sportcsarnok, gázhálózat épült a telpülésen, arculata szebb lett, kivirágzott a központ számtalan park, szökőkútba botlik az ember bármerre is jár, melyek tiszták s ápoltak. Havonta megjelenő Kopogtató című ingyenes helyi újság juttatja el a híreket minden háztartásba. Emellett lehet tájékozódni a következő honlapon is Kecelről: [1]
Kecel legnagyobb érdeklődést felkeltő rendezvénye a FLORA Virágkiállítás december első hétvégéjén, mely az országból több tízezer érdeklődőt vonz.
Híres még a népművészeti hagyományairól is, Hetrec néptánc egyesület, Harmonika verseny, Folklór találkozónak köszönhetően. Gazdák egész éves munkájának gyümölcse a híres bor, melyet 2600 hektáron termelt szőlőből nyernek.
Forrás: http://www.kecel.tk, a szerző engedélyével
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Bács-Kiskun megye városai | |
|---|---|
| Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa | |
Based on work by