Kecskemét

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kecskemét

Megye	Bács-Kiskun
Régió	Dél-Alföld
Kistérség	Kecskeméti
Rang	Megyei jogú város
Terület	321,36 km²
Népesség (2005) Népsűrűség	108 968 fő 339,08 fő/km²
Polgármester	dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Irányítószám	6000
Körzethívószám	76
Koordináta	N46.90037° E19.69170°

Kecskemét Magyarország legnagyobb városai sorában a nyolcadik. Bács-Kiskun megye székhelye, megyei jogú város.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Címere 3 Története 4 Közlekedés 4.1 Közúthálózat 4.2 Tömegközlekedés 4.3 Vasúti közlekedés 5 Jelene 6 Népesség 7 Demográfiai adatok 8 Építészet 8.1 A kor lenyomata 9 Kultúra 10 Média 10.1 Televízió 10.2 Rádió 10.3 Helyi újságok, magazinok 11 Városrészek 12 Oktatás 12.1 Középiskolák 12.1.1 Gimnáziumok 12.1.2 Szakközép -és Szakképző iskolák 12.2 Főiskolák 13 Ismert emberek 13.1 A város híres szülöttei 13.2 Kecskeméten éltek 14 Testvérvárosai 15 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45percnyire fekszik.

[szerkesztés] Címere

Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint "csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöldhármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: „Sem magasság, sem mélység nem rettent” olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része."

[szerkesztés] Története

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

• Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedô- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környezô települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele

• A török hódoltság idôszakába, állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte.

• A XIX. század végén indult meg Kecskemét látványos feljődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szôlôit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szôlôültetvények alakultak ki, megvetve a XX. század elsô felére jellemzô szôlô-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten.

• Ezt a látványos fejlôdést az 1929-33-as nagy gazdasági világválság törte meg elôször, majd a háborús esztendôk következtek, 1945. után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében elôször Kecskemét jelentôs közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területû megyéjének, Bács-Kiskunnak lett székhelye 1950-ben.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Közúthálózat

Kecskemét az évszázadok folyamán is fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város közúti hálózata jellegzetesen hasonlít az alföldi városokéra; gyűrűs-sugaras elrendezésű. A város belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át. A város legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami a főváros és Szeged, illetve a szerb határ között biztosít összeköttetést. Ezenkívül a városból indul ki az 52, 441 számú főút, valamint az 44 és az 54 jelű út is. Az utóbbiak már nem a város területéről, hanem a várost elkerülő szakaszról indulnak. A város fejlődéséhez jelentős mértékében hozzájártult az M5 autópálya megépülése.

A távlati tervekben a várost még két autópálya fogja érinteni, az egyik az M8, Veszprém és Szolnok közötti megépülő autópálya, valamint az M44 jelű autópálya, amely a várost Békéscsabával, illetve a román határral fogja összekötni.

[szerkesztés] Tömegközlekedés

Tömegközlekedési szempontból a város közlekedési hálózata jól megszervezett, könnyen áttekinthető. A város központjából gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető. Kecskemét helyi közlekedése a Kunság Volán ZRt. feladata. A városnak 34 autóbuszvonala van.

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

Mindmáig a legfontosabb vasúti vonalnak, utas és teherforgalmi szempontból is a Cegléd–Szeged vasútvonal számít. Városból ugyanakkor kiágazik egy Lajosmizse felé, Kunszentmárton felé, illetve egy Fülöpszállás felé tartó vonal is, ezeknek a forgalma és jelentősége ugyanakkor kisebb.

A kecskeméti kisvasút végállomásáról két vonal indul ki. A Kecskemét–Kiskőrös, ill. Kecskemét–Kiskunmajsa közötti járatok révén könnyen elérhetők a kiskunsági községek. A vonatok nyáron főleg turistákat szállítanak.

[szerkesztés] Jelene

Ma Kecskemét az ország legnagyobb területű megyéjének, 1950 óta Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna-Tisza köze egyik regionális központja.

A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjárműközlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki.

Kecskemétet eddig (2004) szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik.

Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezésre kerülő Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is.

[szerkesztés] Népesség

Nemzetiség szerint a város lakossága homogén, magyar nemzetiségű, mindössze néhány ezer fős cigány kisebbség él itt, akik 1994-ben önálló kisebbségi önkormányzatot hoztak létre.

A város különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település tartozik, ahol a megyei lakónépesség 29%-a (kb. 160 ezer fő) él.

A megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kb. 200 ezer fős népességre terjed ki.

A város népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekvő tendenciát mutat.

[szerkesztés] Demográfiai adatok

Év Lélekszám 1900 58.198 1910 68.424 1920 73.109 1930 79.467 1941 87.269 1949 88.369 1960¹ 66.842 1970 79.978 1980 92.047 1990 102.516 2001 107.749

• ¹ Nagy-Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben kivált Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc. Ezt követően 1952-ben Ágasegyháza,Ballószög,Helvécia,Lászlófalva (mai nevén Szentkirály),Városföld valamint Hetényegyháza amit később visszacsatoltak Kecskeméthez.

[szerkesztés] Építészet

A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Lutheránus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása.

A város más jelentős építészeti értékekkel is büszkélkedhet:

• Öregtemplom, más néven Nagytemplom: hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett.
• Lutheránus (evangélikus) templom: Ybl Miklós tervezte, neoromán stílusban épült.
• A mór stílusú, hatalmas zsinagóga a hagymakupolás toronnyal.
• Az 1896-ban felavatott, neobarokk Katona József Színház.

[szerkesztés] A kor lenyomata

Kecskemét belvárosán az utóbbi két évszázad vezető ideológiái nagyszabású épületekkel hagytak nyomot. Egyre nagyobb épületek – a katolicizmus a Nagytemplom, a kommunizmus a volt Pártház (Bács-Kiskun megyei tanács), a mai kapitalizmus pedig a Komjáthy Attila (építész) és Fábián László vezető építész nevéhez köthető Malom Center – felhúzásával akarta mindegyik a városi szimbolikus teret uralni, egyben a grandiózusabb építőipari-esztétikai teljesítményével jelezni, hogy szellemileg is lekörözi az előzőt.

[szerkesztés] Kultúra

A város sokszínű kulturális élete hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő hagyomány.

Néhány helyi intézmény:

• Ciróka Bábszínház
• Katona József Könyvtár
• Katona József Színház
• kecskeméti Művésztelep, amely 1912 óta működik
• Erdei Ferenc Művelődési Központ

Országos jelentőségű intézmények Kecskeméten:

• Dán Kulturális Intézet
• Kodály Intézet
• Magyar Fotográfiai Múzeum

Hagyományos kecskeméti rendezvények:

• Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente)
• Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente)
• Hírös Hét Fesztivál (évente)
• Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente)
• Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente)

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Televízió

• Kecskeméti Televízió

[szerkesztés] Rádió

• Gong Rádió

[szerkesztés] Helyi újságok, magazinok

• Petőfi Népe – Bács-Kiskun megyei napilap
• Kecskeméti Lapok – városi hetilap
• Alföldi Lapok
• Forrás – szépirodalmi folyóirat
• Kecskeméti Est

[szerkesztés] Városrészek

Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva (Zárójelben a kerületen belül található kisebb városrész neve(i) szerepelnek)

• Belváros
• I. Árpádváros
• II. Máriaváros
• III. Széchenyiváros
• IV. Bethlenváros (Vacsi-hegy, Voelker-telep, Miklovicsfalu, Talfája köz)
• V. Rákócziváros
• VI. Erzsébetváros
• VII. Kossuthváros
• VIII. Hunyadiváros
• IX. Szent István-város (Műkertváros, Szolnoki-hegy)
• X. Szent László-város (Rendőrfalu)
• XI. Alsószéktó (Szeleifalu, Homokbánya)
• XII. Felsőszéktó (Petőfiváros, Sutusfalu)
• XIII. Talfája
• XIV. Katonatelep
• XV. Repülőtér (Reptéri-lakótelep)
• XVI. Matkó
• XVII. Kadafalva
• XVIII. Szarkás
• XIX. Hetényegyháza
• XX. Méntelek
• XXI. Borbáspuszta

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Középiskolák

[szerkesztés] Gimnáziumok

• Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziuma Pedagógiai Szakközépiskolája és Kollégiuma
• Bányai Júlia Gimnázium
• Bólyai János Gimnázium
• Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola
• Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma
• Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola
• Németh László Gimnázium
• Piarista Gimnázium

[szerkesztés] Szakközép -és Szakképző iskolák

• Áfeosz Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
• Gáspár András Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola
• Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola
• Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola
• Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskola
• Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola És Szakképző Intézet
• Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola
• Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola
• Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola
• Szintézis Modern Tudományok Iskolája Szakközépiskola

[szerkesztés] Főiskolák

• Gábor Dénes Főiskola
• Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar
• Kecskeméti Főiskola Műszaki Főiskolai Kar
• Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar

[szerkesztés] Ismert emberek

[szerkesztés] A város híres szülöttei

• Bóbis Gyula (1909–1972) olimpiai bajnok birkózó
• Fényes Adolf (1867–1945) festőművész
• Gáspár András (1804–1884) honvéd tábornok
• Hornyik János (1812–1885) történetíró
• Katona József (1791–1830) drámaíró
• Kelemen László (1760–1814) az első magyar hivatásos színtársulat vezetője
• Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző és zenepedagógus
• Latabár Kálmán (1902–1970) színész, táncos-komikus
• Földi Imre (1938-) olimpiai bajnok súlyemelő
• Bozsó János (1922-1998) festőművész

[szerkesztés] Kecskeméten éltek

Petőfi Sándor 1828-1830 között

Jókai Mór 1842-44 között

[szerkesztés] Testvérvárosai

• Arcueil, Franciaország (1976)

• Beregszász, Ukrajna (2001)

• Coventry, Anglia (1963)

• Dornbirn, Ausztria (1993)

• Galánta, Szlovákia (2002)

• Hyvinkää, Finnország (1985)

• Marosvásárhely, Románia (1999)

• Nahariya, Izrael (1990)

• Rodostó, Törökország (2001)

• Rüsselsheim, Németország (1991)

• Szimferopol, Ukrajna (1963)

• Viborg, Dánia (1997)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A megyei jogú város hivatalos honlapja
• Kecskenet.hu
• Ez is a város honlapja
• Kecskemét utcaszintű térképe(utcakereső.hu)
• Startlap linkgyűjtemény
• Index fórum
• Légifotók Kecskemétről
• Térkép Kalauz - Kecskemét
• Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap honlapja

	Budapest	Cegléd	Szolnok
	Dunaújváros	Kecskemét	Kunszentmárton
	Baja	Szeged	Békéscsaba

Bács-Kiskun megye városai
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa