Ido nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az ido nyelv az eszperantó megreformálásával jött létre 1907-ben. Kidolgozója a Délégation pour l'adoption d'une langue auxiliaire internationale (Nemzetközi segédnyelv elfogadására alakult delegáció - Delegáció), azon belül Louis Couturat francia filozófia–matematika professzor (1868–1914). A Delegáció megvizsgálta a beküldött tervezeteket, és megállapította, hogy egyik sem felel meg maradéktalanul. Végül elfogadta Couturat javaslatát, az idót (eszperantóul „utód”). Mivel Couturat a Delegáció tagjaként nem pályázhatott, Louis de Beaufront vállalta a névleges szerzőséget.
Az ido volt a második mesterséges nyelv, amely nagyobb közösséget tudott szervezni. Megalakult az Ido Akadémia, és kiadták a nyelv folyóiratát, a Progreso-t. A század első évtizedeiben az idista mozgalom mintegy 1000 főt számlált. Napjainkban kb. 300 beszélőt jegyeznek, akik az 1923-ban megalakult Uniono por la Linguo Internaciona (Ido Világszervezet) égisze alatt tevékenykednek.
Az ido az idők folyamán az eszperantóra is hatással volt, neologizmusként számos ido szó került az eszperantóba, és néhány képző is, mint pl.: -iz-, -oz-, -ik-, -iv-.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az ido betű- és hangrendszere
Az ido ábécé 26 betűből áll:
A magyartól eltérő betűk a következők:
- a - rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
- ch - magyar cs
- j - magyar zs
- qu - magyar k és egy félhangzós u kapcsolata
- s - magyar sz
- sh - magyar s
- w - félhangzós u, megegyezik az angol w ejtésével
- y - magyar j
A dinamikus hangsúly az utolsó előtti szótagon (de a szóvégi kettős magánhangzókat egy szótagnak tekintjük). A hangsúlyos szótagban található magánhangzó sohasem nyúlik meg!
[szerkesztés] Lexika és nyelvtan
Alapjában az eszperantóra épül, néhány lényeges módosítással. Lássunk ebből néhány példát!
1. Lecserélte az eszperantó mellékjeles betűit, és csak az alap 26 betűs latin ábécében szereplő betűket használja: ĉ -> ch, ĝ -> j vagy dj, ĥ -> k vagy h, ĵ -> j, ŝ -> sh, ŭ -> w vagy u; az eszperantó ks/kz/gz kapcsolat helyett az x-et használja; valamint kv helyett qu áll.
2. Néhány nyelvtani elemet megváltoztatott:
- főnév többes száma: az -o cseréje -i-re: domoj - domi
- földrajzi neveknél a főnév megtartja az -a végződést
- nincs tárgyeset: domon - domo (Alany - állítmány - tárgy szórend esetén)
- a névelő összeolvad néhány elöljáróval: de, da, a(d) + la => del, dal, al
- melléknév mindig állandó, nem egyeztetjük: altajn domojn - alta domi; az -a végződés el is maradhat
- tőszámnevek: un, du, tri, quar, kin, sis, sep, ok, non, dek; dek-e-un (11); du-a-dek (20); cent, mil
- sorszámnevek: unesma, duesma, ...
- személyes névmások: me, tu/vu, lu/ilu/elu/olu; ni, vi, li/ili/eli/oli
- a főnévi igenév három végződésű: -ar (jelen idő), -ir (múlt idő), -or (jövő idő): dormi - dormar/dormir/dormor
- a felszólító mód jele -ez: dormu! - dormez!
3. Gyökegyszerűsítés a jó hangzás miatt:
4. Alaki közelítés a nemzetközi formákhoz. Több alap és képzett szó megfelelőjeként új, nemzetközi szavakat vezet be. Ennek okán a tabellaszavakat is „nemzetközibb” szavakkal helyettesítette, ezzel sokat ártott a könnyű elsajátítás elvének.
A tabellaszavak:
| határozatlan | gyűjtő | kérdő/vonatkozó | tagadó | mutató | |
| tárgy | ulo | omno | quo | nulo | ito |
| személy | ulu, ula | omnu, omna | qua | nulu, nula | ita |
| tulajdonság | ulaspeca | omnaspeca | quala | nulaspeca | tala |
| hely | ulaloke | omnaloke | ube | nulaloke | ibe |
| birtokos | di ulu/ula | di omnu/omna | di qua/quo | di nulu/nulo | di ita/ito/to |
| mód | ulamaniere | omnamaniere | quale | nulamaniere | tale |
| ok | pro ulo | pro omno | pro quo | pro nulo | pro to |
| idő | ulatempe | sempre | kande | nulatempe | lore |
| mennyiség | kelke | omno | quante | nulo | tante |
5. Az eszperantó mal- előképzője helyett bevezeti a des- előképzőt, ezzel együtt néhány mal- előképzős eszperantó szót új szóval helyettesít.
6. Több eszperantó szót felbont:
[szerkesztés] Szóképzés
Az idóban 16 előképző és 40 utóképző van, ami differenciáltabbá teszi a rendszert, de egyszersmind bonyolultabbá is.
1. Előképzők
- anti- - valami ellenes: eroro - antierrora (hiba - hibaellenes)
- arki- - kiemelkedő nagyság, méltóság; fő-: episkopo - arkiepiskopo (püspök - érsek)
- auto- - önmagától működő, történő: foko - autofoko (fókusz - autofókusz (techn.))
- bi- - két-, kettős- kétszeres: linguo - bilinguala (nyelv - kétnyelvű)
- bo- - sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki: bopatro - bopatrino (após - anyós), önállóan: boa (sógor(ság)i (kapcsolat))
- des- - ellentétképző: bona - desbona (jó - rossz); főnévvel is állhat: amiko - desamiko (barát - ellenség)
- dis- - szét-: donar - disdonar (adni - szétosztani)
- ex- - volt, lemondott, ex-: exministro (ex-miniszter), exmoda (divatjamúlt); önállóan: ex! (le vele!), exa (volt)
- ge- - különböző neműek társító képzője: patro + patrino = gepatri (szülők)
- mi- - fél-, félig: horo - mihoro (óra - félóra)
- mis- - rosszul-, félre-: komprenar - miskomprenar (érteni - félreérteni); önállóan: misa (téves, helytelen)
- ne- - tagadás jelzése: dankar - nedankar (megköszön - nem köszön meg)
- par- - befejezett szemléletű ige képzője: lernar - parlernar (tanulni - megtanulni)
- para- - valami ellen védő: lumo - paralumo (fény - fényvédő)
- pseudo- - ál-: nomo - pseudonomo (név - álnév)
- pre- - valami előtt, régen: vidar - previdar (= ante-vidar) (látni - előtte látni)
- quadri- - négy-, négyszeres: linguo - quadrilinguala (nyelv - négynyelvű)
- retro- - visszafelé irányt jelöl: irar - retroirar (megy - visszafelé megy)
- ri- - újra, vissza: donar - ridonar (adni - visszaadni)
- sen- - nélkül: spozo - senspoza (férj - férjezetlen)
2. Utóképzők
- -ab- - az összetett igealakok alakíthatók át szintetikusakká: esis aminta - amabis
- -ach- - silányító képző: ridar - ridachar (nevetni - röhögni)
- -ad- - gyakorító képző, tartós, szokásosan ismétlődő cselekményt fejez ki: sisar - sidadar (ülni - üldögélni)
- -ag- - eszközt, szerszámot jelentő gyökhöz kapcsolva cselekvést fejez ki: martelo - martelagar (kalapács - kalapácsolni)
- -aj- - konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: lakto - laktajo (tej - tejtermék)
- -al- - melléknévképző (latin -alis): gramatiko - gramatikala (nyelvtan - nyelvtani)
- -an- - tag, lakos: urbo - urbano (város - városi ember), klubo - klubano (klub - klubtag); önállóan: ano = membro (tag)
- -ar- - csoportképző (latin -arium): vorto - vortaro (szó - szótár); önállóan: aro (csoport)
- -ari- - akire a cselekvés irányul: konfidenco - konfidencario (bizalom - bizalmas (valakié))
- -atr- - -szerű, látszó, tűnő: bela - belatra (szép - szépnek tűnő)
- -e- - valamihez hasonló: rosa - rosea (rózsaszínű - rózsaszínes)
- -ebl- - lehetőség kifejezésére: vidar - videbla (látni - látható), önállóan: ebla (lehetséges)
- -eg- - nagyító képző: river - riverego (folyó - folyam)
- -em- - a gyökben kifejezett fogalom iránti hajlamot fejezi ki: timar - timema (félni - félénk)
- -end- - -andó, -endő: legar - legenda (olvasni - olvasandó)
- -er- - alkalomszerű, amatőr foglalkozást fejez ki: biciklo - biciklero (kerékpár - kerékpáros)
- -eri- - helyiség, ahol valamit végeznek (tágabb, mint az -ey-): imprimo - imprimerio (nyomda - a nyomda épülete)
- -es- - elvont fogalmat képez; a szenvedő rövid alak képzője: bel - beleso (szép - szépség); esar vidata - videsar
- -esk- - a cselekvés megkezdését jelzi; valamilyenné válni: dormar - dormeskar (aludni - elaludni), frigo - frigeskar (hideg - lehűteni)
- -estr- - vezető, parancsnok, főnök: urbo - urbestro (város - polgármester); önállóan: estro (vezető), estrar (vezetni)
- -et- - kicsinyítő képző: rivero - rivereto (folyó - patak)
- -ey- - helyiségképző (szűkebb, mint az -eri-): imprimo - imprimeyo (nyomda - az a terület, ahol nyomnak); önállóan: eyo (helyiség)
- -i- - országnév-képző: hungara - Hungario (magyar - Magyarország)
- -id- - emberi utód, leszármazott, szülött, ivadék: Izraelio - Izraelido (Izrael - izraeli); önállóan: ido (utód)
- -ier- - tok, hüvely (olyan tartót jelent, mely nem fedi teljesen a tárgyat): kandelo - kandeliero (gyertya - gyertyatartó)
- -if- - valamilyen produktumot létrehozni: floro - florifar (virág, növény - virágozni)
- -ig- - valamit valamilyenné tenni: blanka - blankigar (fehér - fehéríteni)
- -ik- - melléknévképző: elasto - elastika (rugalmasság - rugalmas)
- -il- - eszköz, szerszám-képző: flugar - flugilo (repülni - szárny); önállóan: ilo = instrumento (szerszám, eszköz)
- -in- - nőnemű pár, nőstény: patro - patrino (apa - anya); önállóan: ino (nőstény), ina (nőnemű)
- -ind- - valamire méltó: legar - leginda (olvasni - olvasásra méltó)
- -ism- - tan, mozgalom, rendszer megjelölése: vegetarismo (vegetarizmus)
- -ist- - hivatásszerű foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen "-izmus" követőjét: maro - maristo (tenger - tengerész), esperantisto (eszperantista)
- -iv- - melléknévképző: auditar - auditiva (meghallgatni - hallgatható)
- -iz- - eszközzel végzett cselekvés: organo - organizar (szervezet - megszervezni)
- -oz- - melléknévképző: granda - grandioza (nagy - óriási)
- -ul- - az élőlények hímnemű része: patro - patrulo (szülő - apa); önállóan: ulo (hím)
- -um- - határozatlan jelentésű utóképző: kolo - kolumo (nyak - gallér), brako - brakumar (kar - ölelni)
- -un- - az egész részének kifejezése: pano - panuno (kenyér - morzsa)
- -ur- - egy munka eredményét, termékét jelenti: mixo - mixuro (keverék - ami keverés után létrejön (keverék))
- -uy- - tok, tartó-képző: salo - saluyo (só - sótartó); önállóan: uyo (tartó, tok)
- -yun- - nem emberi utódot jelöl: bovo - bovyuno (bika - borjú)
Based on work by 