Pécs
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Kistérség | Pécsi |
| Rang | megyeszékhely, megyei jogú város |
| [[]] | |
| Polgármester | [[]] |
| Terület | 162,61 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 7600 |
| Körzethívószám | 72 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
 |
|
Pécs (horvátul Pečuh, németül Fünfkirchen, szerbül Pečuj, szlovákul Päťkostolie, törökül Peçuy, latinul Quinque Ecclesiae) Magyarország ötödik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Az ókori római és a kora középkori város
A legrégebbi régészeti leletek a térségben 6000 évesek. A rómaiak előtt illírek és kelták laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a 2. században, mikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. A név a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többesszámából eredhet.
Sopianae központja ott volt, ahol ma a Postapalota áll. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak. Mikor Pannóniát négy részre osztották, Sopianae lett a Valeria nevű kerület fővárosa.
A 4. század első felében itt is elterjedt a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll.
A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben. Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott.
A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben. A név arra utal, hogy a város templomainak építésekor öt ókeresztény kápolna köveit használták fel.
[szerkesztés] A város a középkorban
A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely volt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget.
Orseolo Péter magyar király építtette a pécsi székesegyházat, mely végül temetkezési helye is lett.
1064-ben Salamon király itt ünnepelte a húsvétot, miután kibékült unokatestvérével, a későbbi I. Géza királlyal. A rákövetkező napon a székesegyház leégett. Ezután épült a ma is létező székesegyház.
A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név.
A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett.
Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. V. Orbán pápa által kiadott alapító oklevele nagy mértékben hasonlít a bécsi egyetemére, kijelenti, hogy az egyetemnek a teológia kivételével minden tudomány oktatásához joga van.
1459-ben Janus Pannonius lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét.
[szerkesztés] Pécs a török uralom idején
A mohácsi csata után (1526) Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost.
Az ország véleménye megosztott volt abban a tekintetben, ki legyen a magyar király. Pécs városa Habsburg Ferdinándot támogatta, Baranya vármegye többi része azonban Zápolya (Szapolyai) Jánost. 1527 nyarán Ferdinánd legyőzte Zápolya seregeit, és november 3-án megkoronázták. Ferdinánd megjutalmazta a várost hűségéért, felmentette az adózás alól, és ezzel lehetőséget nyújtott a város újjáépítésére és megerősítésére.
1529-ben a törökök újra elfoglalták Pécset, és Bécs ellen vonultak. A törökök rákényszerítették Pécset arra, hogy fogadja el szövetségesüket, Zápolyát királynak. Zápolya 1540-ben meghalt. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és utasították Izabellát, Zápolya özvegyét, hogy adja nekik Pécset, amely stratégiai fontossággal bírt. Pécs lakói az ellenállás mellett döntöttek, sikeresen megvédték a várost, és hűséget esküdtek Ferdinándnak, aki eleinte segítette a várost, később azonban tanácsadói javaslatára inkább Székesfehérvárra és Esztergomra összpontosított. Pécs lakói tudták, hogy Ferdinánd segítsége nélkül nem tudják tartani a várost, ezért 1543 júniusában önként megnyitották a kapukat a török sereg előtt.
Miután elfoglalták Pécset, a törökök megerősítették, és igazi keleti várossá formálták a várost. A templomokat mecsetté alakították, török fürdők és minaretek épültek, Korán-iskolákat alapítottak, a piactér helyét bazár vette át. A várost muzulmán tisztségviselők irányították a saria törvényei szerint. Pécs száz éven át a béke szigete volt a körülötte forrongó háborús világban.
1664-ben Zrínyi Miklós seregei Pécshez értek. Zrínyi tudta, hogy ha be is veszi a várost, nem tudja tartani, olyan mélyen volt benn a török területen, ezért csak kifosztotta és felégette a várost; a várat nem sikerült bevennie. A középkori Pécs ezzel örökre elpusztult.
Buda felszabadítása után (1686) a sereg Pécs felszabadítására indult. Az elővéd betört a városba, és kifosztotta. A törökök látták, hogy nem fogják tudni tartani a várost, ezért felégették, és behúzódtak a várba. Badeni Lajos serege október 14-én elfoglalta a várost, és lerombolta a várba vezető vízvezetéket. A törököknek nem volt más választásuk, október 22-én fel kellett adniuk a várat.
A városban haditörvényszék uralkodott, Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt. A bécsi udvar először el akarta pusztítani a várost, de utána úgy döntött, megtartja, hogy ellensúlyozza a még mindig török kézen lévő Szigetvár befolyását. A város újra fejlődni kezdett, a fejlődést csak az 1690-es években lassította le két pestisjárvány.
1688-ban német telepesek érkeztek. Az elkövetkezendő időkben Pécs népességének csak körülbelül egy negyede volt magyar, a többiek németek, délszlávok voltak. Mivel a magyarok kisebbségben voltak, Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost.
[szerkesztés] Pécs az újkorban
1710 után békésebb korszak kezdődött. Fejlődött az ipar, céhek alakultak, új városháza épült, virágzott a kereskedelem és a szőlőtermesztés. A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől, és Klimó György püspök bele is egyezett volna, de a Szentszék megtiltotta neki. Klimó püspök rendkívül felvilágosult ember volt, az első nyomdát is ő alapította 1772-ben. Mária Terézia úgy tett eleget a pécsiek kérésének, hogy 1777-ben, mikor a püspök meghalt, szabad királyi város rangra emelte Pécset, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna. Klimó nevéhez köthető 1774-ben az ország első nyilvános könyvtárának létrehozása, melyhez mintegy 3000 könyvet a püspöki könyvtárból adott át.
Az 1787-ben II. József által elrendelt első népszámlálás szerint a városban 1474 ház állt, melyekben 1834 család lakott. Összesen 8853 lakosa volt a városnak, ebből 133 pap és 117 nemes.
1785-ben a Győri Akadémia Pécsre költözött, és az idők folyamán jogi akadémiává alakult. 1839-ben felépült a város első kőszínháza.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva. 1849 januárjában Habsburg-csapatok szabadították fel.
1848-ra 1739 ipari munkás élt Pécsett, a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A vasgyár és a papírgyár a kor legmodernebbjei közé tartozott, cukorgyár, bőrgyár, dohánygyár és sörgyár is épült. Ekkor jött létre a híres Zsolnay-porcelángyár is. Jelentős volt a szénbányászat. A városnak már 14 616 lakója volt.
A kiegyezés (1867) után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1867-től vasút kötötte össze a közeli Barccsal, 1882 óta Budapesttel is. A barcsi, mohácsi és budapesti vasútvonalak új lendületet adtak a város fejlődésének.
Az I. világháború ideján Baranyát szerb csapatok foglalták el, és 1921-ig nem volt biztos, Magyarország része marad-e a város. Pozsony egyetemét Pécsre költöztették.
A II. világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott, mikor a Vörös Hadsereg Ausztria felé tartott.
A háború után újra felgyorsult a fejlődés, a város nőtt, magába olvasztva több kis települést. Az 1980-as években már 180 000 lakója volt.
A rendszerváltás utáni idők Pécset is érzékenyen érintették, az üzemek nem tudták teljesíteni a változásokkal járó megnövekedett igényeket, és több be is zárt, a munkanélküliség nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is érzékenyen érintette. 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa.[1]
[szerkesztés] Lélekszámváltozás
| Év | Népesség | Megjegyzések |
|---|---|---|
| 1620 | 5000 lakos | |
| 1713 július | 1713 lakos | a pestisjárvány miatt a népesség csökkent |
| 1784 | 8853 lakos | 473 polgár, 285 paraszt, 1448 zsellér, 48 tisztviselő, 133 pap, 117 nemes, 141 egyéb foglalkozású férfi |
| 1832 | 12 961 lakos | (4841 magyar, 4026 német, 4094 horvát) |
| 1839 | 14 055 lakos | (5332 magyar, 4432 német, 4291 horvát) |
| 1850 | 15 821 lakos | |
| 1869 | 23 863 lakos | (a lakosság 91%-a katolikus, 6,8%-a zsidó, 2%-a protestáns) |
| 1930 | 74 446 lakos | |
| 1941 | 78 568 lakos | |
| 1949 | 79 031 lakos | |
| 1960 | 114 655 lakos | |
| 2001 | 158 942 lakos |
[szerkesztés] Gazdaság
1780-ban Pécs városi jogot kapott, amely megindította a fejlődés útján. Sorban épültek a különböző gyárak:
- 1773 - Klimo György papírmalmot és nyomdát alapított a tudományok támogatására
- 1782 - Vasason megnyílt az első szénbánya
- 1844 - megalapították a Limberger féle cukorgyárat
- 1845-ben megalakult a Madarász féle vasgyár, amely 1889-ben tönkrement, de helyén létrehozták (Höfler János és Höfler Jakab) az Első Pécsi Bőrgyárat.
- 1850 - első Pécsi Mész és Téglagyár
- 1852 - Zsolnay Imre fazekasműhely
- 1853 - Scholz és Hirschfeld Sörgyárak
- 1858 - Weidinger féle gőzmalom
- 1859 - Littke Pezsgőgyár
- 1861 - Hammerli Kesztyűgyár
- 1862 - Engel Adolf Parkettagyár
- 1862 - Havas és Ritter féle gépgyár
- 1862 - Haberényi gépgyár
- 1867 - Angster Orgonagyár (alapítója: Angster József)
- 1868 - Zsolnay Kerámiagyár
- 1880 - Pécs-Mohács Vasúttársaság önálló gépgyára
Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek különleges zöld színét a benne található eozin adja. A főtéri McDonald's egyik falát is porcelán díszíti.
A Pécsi Sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike.
A közelmúltig a város mellett szén- és uránércbányászat is volt.
[szerkesztés] Oktatás
Pécsett Nagy Lajos király alapított először egyetemet 1367-ben, ez volt az ország első egyeteme. Viszonylag rövid ideig létezett, pontosan nem tudjuk, mikor szűnt meg.
1785-ben a Királyi Akadémiát Győrből Pécsre helyezték át, 1802-ig működött Pécsett.
1923-ban a határokon kívülre került pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre költöztették. 1975-ben alapították a Közgazdaságtudományi Kart. Az intézmény 1982-ben vette fel a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) nevet. A Tanárképző Kar helyén 1992-ben megalakult a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Kar. 1995-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola is csatlakozott az egyetemhez. 2000-ben egyesült a JPTE, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, ekkor változtatták az egyetem nevét Pécsi Tudományegyetemre (PTE).
A Tudományegyetem mellett 1746-tól Pécsett teológiai stúdiumokat is lehet folytatni felsőfokon. Jelenleg az 1991-ben újraindított Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán katolikus teológusok és hittanárok képzése folyik.
[szerkesztés] Idézetek Pécsről
- "Itt jó lennünk, itt akarunk magunknak hajlékot építeni." - Haas Mihály (1845).
- "Gyönyörű fekvése a hegy tövében, a legjobb vízzel bővelkedő forrásai, bőtermő vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetővé teszi időszámításunk előtti létezését." - Haas Mihály.
- "Utcái keskenyek, s ó modor szerint rendetlenek, az egyik ház beljebb, a másik kijjebb állván; most azonban a nemes város, az új építkezéseknél nagyon figyel az irányra..." - Náray János: Pécs szabad királyi város iparstatisztikai leírása, Hetilap, 1845. június 3., Pest.
- "Délről nézve a város elragadó látványt ad. Egy mészköves sziklagerinc oldalában fekszik. Egyik másik ház benne feltűnően nagyméretű és mivel a templomok egy két kistoronnyal vannak ellátva és mindegyik kolostor ugyanannyival, így az egész nagyobb külsővel bír, mint amilyen az ember egy alig 9000 lakost számláló várostól várna." - Richard Bright, angol orvos.
- "...a belvárosi házak általában csinosak, egészséges és kényelmes lakást nyújtanak, csaknem mindnyájának van udvara, kertve... A külvárosi házak azonban még többnyire zsuppal födvék, alacsonyak és többnyire nedvesek." - Fényes Elek.
- "Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív; messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit." - Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Székesegyház
- Barbakán – a pécsi várfal 15. század végi, kör alakú bástyája
- Püspöki palota
- Ókeresztény sírkamrák - 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította
- Háromkaréjos templom (Cella Trichora, a 4. századból)
- Gázi Kászim pasa dzsámija – a város főterén, a Széchenyi téren
- Zsolnay-kút - a Széchenyi tér déli részén
- Zsinagóga – 1869-ben épült
- Jakováli Hasszán dzsámija és Idrisz baba türbéje
- Janus Pannonius Múzeum
- Magasház
- Csontváry Múzeum
- Zsolnay Múzeum
- Zsolnay-mauzóleum
- Vasarely Múzeum
- Martyn Ferenc Múzeum
- Amerigo Tot Múzeum
- Schaár Erzsébet: „Utca”
- Pécsi Nemzeti Színház
- Szerelmesek lakatjai
- Vasváry-villa – 1884-ben épült, ma a Magyar Tudományos Akadémia székháza
- Múzeumutca (a pécsi Káptalan utca; az utca épületeinek többsége múzeum)
- Állatkert
- Tettyei romok
- Tv-torony és kilátó, "Érdekességek a Mecsek történetéből" kiállítás (a mecseki Dinoszaurusz)
- Hungaricum Ház
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] Pécsett születtek
- Asztalos Lajos sakknagymester
- Breuer Marcel építész
- Fejér Lipót matematikus
- Gothár Péter filmrendező
- Gyarmathy Tihamér festő
- Horvay János szobrász
- Kokas Katalin hegedűművész
- Lomb Kató tolmács, nyelvzseni
- Lovasi András zenész
- Molnár Farkas építész, grafikus, festő
- Sólyom László jogász, köztársasági elnök
- Tarr Béla rendező
- Tillai Aurél Liszt-díjas karnagy, zeneszerző
- Vujity Tvrtko riporter
- Victor Vasarely, szül. Vásárhelyi Győző festőművész, (1908-1997)
- Zsolnay Vilmos keramikusművész
[szerkesztés] Pécsett éltek vagy élnek
- Bachmann Zoltán főépítész (egyetemi tanár)
- Andrásfalvy Bertalan etnográfus
- Blattner Géza festő
- Dávid Ibolya politikus
- Gálszécsy András jogász
- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
- Janus Pannonius költő
- Kispál András zenész
- Klimo György püspök
- Kodolányi János író
- Pásztory Dóra paraolimpiai aranyérmes úszó
- Raile Jakab jezsuita páter
- Szepesy Ignác püspök
- Szili Katalin politikus
- Telegdi Miklós püspök, egyházi író
- Verancsics Antal püspök
- Vitéz János püspök
- Weöres Sándor költő
- Zsolnay Vilmos keramikus
[szerkesztés] Testvérvárosok
Fellbach, Németország
Kütahya, Törökország
Lahti, Finnország
Szliven, Bulgária
Terracina, Olaszország
[szerkesztés] Érdekességek
- Móricz Zsigmond "csodálatos hegynek" és Budapest után Magyarország legszebb városának tartotta Pécset.
- A Mecseki Kisvasút a város állatkertje és vidámparkja között közlekedik.
[szerkesztés] Források
- Aknai Tamás: Pécs - Változó Világ sorozat 12. kötete (Útmutató Kiadó, 1997.) ISBN 961-9001-16-3
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Pécs postai irányítószámai
- Pécs város hivatalos oldala
- Szálláshelyek Pécs városában (angol) (magyar) (német) (olasz) (spanyol) nyelveken
- Pécs az Irány Magyarország.hu honlapján
- Pécsi szállodák, panziók katalógusa
- A Pécsi Közlekedési Részvénytársaság
- Térkép Kalauz - Pécs
- 'Szerelmi lakatok' Pécsett (en)
| Baranya megye városai | |
|---|---|
| Bóly | Harkány | Komló | Mohács | Pécs | Pécsvárad | Sásd | Sellye | Siklós | Szentlőrinc | Szigetvár | Villány | |
Based on work by Levi2000, 