Fejér Lipót
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fejér Lipót (Pécs, 1880. február 9. – Budapest, 1959. október 15.), eredeti nevén Weisz Lipót, magyar matematikus.
Fejér matematikát és fizikát tanult Budapesten és Berlinben. 1905 - 1911 között a kolozsvári egyetemen, majd 1911-től haláláig a Budapesti Tudományegyetemen tanított. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László, Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcel, Szász Ottó, Szegő Gábor, Szidon Simon, Turán Pál). A Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. A róla elnevezett Fejér-tétel a Fourier-sorok összegezhetőségére vonatkozik.
„Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni.” (Ottlik Géza)