V. Orbán pápa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

V. Orbán pápa polgári nevén: Guillaume Grimoard (Grisac, Franciaország 1310- Avignon, Franciaország, 1370. december 19.) pápa 1362 és 1370 között.

Grisac egy dél-franciaországi vár, itt született. Szülei nemesek voltak, de őt szigorúan és egyszerű életre nevelték. Pápaságára a korai nevelése is kihatott.

Chirac-ban belépett a bencés kolostorba, ahol előljárói iskoláztatták be Montpellier-be, Avignonban, Toulouse-ban és Párizsban tanult egytemeken. Doktori címet szerzett, kánonjogot tanított. Hivatala Marseille-ben, majd Avignon-ban volt. Kinevezték Clermont és Uzcs elnökhelyettésévé, majd 1352-től az auxerre-i Szent Germain kolostor apátja, 1361-től a marseillei Szent Viktor kolostor apátja volt.

Többször hajtott végre bizalmas küldetést. Az egyik ilyen küldetésen, hazaúton Nápolyból, kapta a hírt, hogy VI. Ince pápa halála után pápává választották 1362. szeptember 28-án.

V. Orbán néven 1362. november 6-án Avignonban iktatták be. (Az Egyház legfőbb vezetői 1305-től nem Rómában, hanem Avignonban tartózkodtak).

Az akkori pápai udvarhoz a mértéktelen pompakedvelés tartozott, ami a püspököket és más papokat is zavart. V. Orbán mentes volt az akkori pápák hivalkodó stílusától, azonnal nekilátott a visszaélések felszámolásának, különösen a papi hivatalok mértéktelen harácsolása ellen. Reformokat vezetett be az adminisztráció és a jog területén is. Nehezítette dolgát, hogy az akkori francia király és udvar is az egyház felett akart befolyást gyakorolni.

V. Orbán reformtörekvéseit sokan bíztatták, többek közt Petrarca, a költő is.

V. Orbán, az életmódjában is egyszerű pápa hamar visszaszerezte a hívők jóindulatát a pápai intézményekben. Fellépett a pápai hivatalok megvesztegethetősége ellen, utasította hatóságait, hogy a kérelmező személyére való tekintet nélkül dolgozzák fel a benyújtott folyamodványokat.

Különösen jelentősek a tudomány területén tett erőfeszítései. A pápai könyvtárt a könyvek leltározásával rendeztette és áttekinthetővé tette, mely segítette az egyetemek munkáját is Párizstól Bolognáig. Megerősítette az egyetemek alapítását különböző országokban, így Bécsben 1365-ben, Pécsen pedig 1367. szeptember 1-jén kelt levelében.

Pápaságának legnagyobb vívmánya, hogy közel hetven év után sikerült a pápa udvarát ismét Rómába helyeznie. Róma képe elszomorító volt, nemcsak politikailag volt ingatag a helyzete, hanem a pápai paloták, főtemplomok, mint pld. a Lateráni bazilika, vagy Szent Péter templom is félig romban hevert. Így nem csoda, ha V. Orbánban a visszatérés aggodalommal volt teli, annak ellenére, hogy mind Petraraca lelkesedése, mind IV. Károly személyes avignoni látogatása és visszatérésre kérő szavai bátorításként hatottak.

1367. április 30-án kelt hajóútra V. Orbán Marseilleben, és Genován át Corneto kikötőjéig utazott, ahol már várta Albornoz bíboros. Június 3-án érkezett meg. A kikötőben lelkes tömeg várta, köztük Boldog Colombini János, a jezuáta rend alapítója A nyár folyamán V. Orbán a felkelésektől veszélyeztetett Viterbo várában maradt, majd ősszel elindult és október 16-án bevonult Rómába, beköltözött Vatikánba. IV. Károly ennek hírére azonnal Rómába utazott feleségével, ahol V. Orbán császárnévé koronázta a feleségét. A császári látogatás nem hozott eredményt, Perugia fellázadt, az Egyházi Államban zsoldos bandák garázdálkodtak, Anglia és Franciaország közöttt ismét háború tört ki békeközvetítése ellenére, hazavágyott Avignonba. Hajóra szállt Corneto-ban 1370. szeptember 5-én. Megérkezése után 3 hónappal meghalt.

Látszólag V. Orbán pápasága alatt nem ért el kimagasló sikert, igaz pápasága is rövid ideig tartott. Legnagyobb eredménye, hogy a pápai udvar ismét elfoglalta helyét a Vatikánban.

IX. Pius pápa 1870. március 10-én boldoggá avatta. V. Orbánt az Egyházi Állam második alapítójának is nevezik, mert törvénykönyve 1816-ig érvényben maradt.

Utóda XI. Gergely pápa (Pierre Roger de Beaufort) lett.

Előző pápa:
VI. Ince pápa

Római pápa
1370-1378