Baranya megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
BARANYA MEGYE | ||
Országrész | Délnyugat-Magyarország | |
Megyeszékhely | Pécs | |
Terület | 4429,51 km2 | |
Népesség | 402 700 fő | |
Népsűrűség | 89,76 fő/km2 | |
Települések száma | 301 |
Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről a határ és a Dráva. Székhelye Pécs.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jelentősebb látnivalók
[szerkesztés] Földrajz
Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. Éghajlatára jellemző a mediterrán hatás, a napfényes órák száma magas. A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb. Termál- és ásványvizekben a megye igen gazdag, ahogy egyéb ásványkincsekben is: az ország feketeszén-készletének 98%-a itt található.
[szerkesztés] Nagyobb folyóvizei
[szerkesztés] Nagyobb állóvizei
- Orfűi tó
[szerkesztés] Legmagasabb pontjai
- Zengő (Mecsek), 682 m.
[szerkesztés] Legalacsonyabb pontja
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Ipar
Évtizedeken át jelentős bányászat folyt a területen, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar veszi át.
- bőrgyártás (Pécsi Bőrgyár Rt.)
- dohánygyártás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)
- porcelángyártás (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.)
- sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.)
- cipőgyártás (Szigetvár)
- cementgyártás (Beremend)
- elektronikai termékek gyártása (Elcoteq Magyarország Kft.)
- tejtermékek gyártása (Új-MiZo Rt.)
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.
[szerkesztés] Történelme
Területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt szláv népcsoport lakta. I. István Pécsett püspökséget alapított és neki adományozta a megyét. Az ispán székhelye Baranyavár volt.
1526-tól a Török Hódoltsághoz tartozott, 1689-ben szabadult fel. Régi határai 1919-ig megmaradtak. A trianoni békeszerződés értelmében a megye elveszítette déli részét, 1163 km²-nyi területet.
1950-ben a megyerendszer újraszervezésekor, Somogytól Baranyához kerül a Szigetvári járás és Felsőszentmárton.
Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya (14%, ebből a 2001-es népszámláláskor 5,5% vallotta magát etnikumnak, szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a és a délszláv anyanyelvűek 32%-a.
[szerkesztés] Települései
Baranya településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: székhelye régióközpont, egyike az ország öt legnagyobb városának és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több, mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu. A megye lakosságának fele a megyeszékhelyen, vagy közvetlen környezetében lakik. A népesség 22%-a ezer főnél kisebb lélekszámú településeken él.
[szerkesztés] Megyei jogú városok
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai szerint)
- Komló (27 462)
- Mohács (19 085)
- Szigetvár (11 492)
- Siklós (10 384)
- Szentlőrinc (7265)
- Pécsvárad (4104)
- Bóly (3715)
- Sásd (3570)
- Harkány (3519)
- Sellye (3248)
- Villány (2793)
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Lásd még
- Komlói kistérség (41 371)
- Mohácsi kistérség (51 358)
- Pécsi kistérség (183 764)
- Pécsváradi kistérség (12 939)
- Sásdi kistérség (15 040)
- Sellyei kistérség (14 417)
- Siklósi kistérség (38 223)
- Szentlőrinci kistérség (15 642)
- Szigetvári kistérség (27 559)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Magyarország megyéi |
Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye |
Magyarország kistérségei | Magyarország megyéi | Magyarország |