Egyetem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az egyetem felsőoktatási és kutatási intézmény, amely harmadfokú és negyedfokú oktatást nyújt, ezzel alapszintű egyetemi diploma és tudományos fokozat megszerzését teszi lehetővé. Az egyetem elnevezés a latin universitas szóból származik, ami testületet, társulást jelent, miután a középkor egyetemei gyakran felfogadott tudósok csoportjai voltak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A világ első egyetemei mind európaiak voltak, mivel a régebbi ázsiai és afrikai oktatási intézmények még nem adtak akadémiai fokozatot. Ugyanakkor tudvalevő, hogy magas fokú oktatási intézmények már régebben is léteztek Kínában, Egyiptomban és Indiában. Némelyikük még ma is működik.
Az első akadémiát Kr. e. 387-ben a görög filozófus, Platón alapította Akadémosz ligetében, Athén közelében, ahol a diákjainak filozófiát, matematikát és testnevelést tanított mintegy előfutáraként a modern európai egyetemeknek. Más görög városok is ismertté váltak oktatási intézményeikről, Hippokratész városa Kos az orvosi iskolájáról, Rodosz pedig filozófiai iskoláiról. A legismertebb ókori görög "egyetem" az Alexandriai Múzeum és Könyvtár volt.
Platón után körülbelül ezer évvel a modern egyetemekhez hasonló intézmények alakultak Perzsiában és az Iszlám világban, nevezetesen a Gundishapuri Akadémia, később pedig az Al-Azhar Egyetem, Kairó egyeteme. Az egyik legfontosabb egyetemi jellegű ázsiai intézmény a Nalanda volt Biharban, Indiában, a második századi buddhista filozófus, Nagarjuna székhelye.
A karoling korszakban arisztokraták gyerekeinek oktatása céljából egy híres akadémiát hoztak létre Charlemagne-ban, hogy segítsék a birodalom vezetéséhez szükséges szakismeretek elsajátítását. Ez már előrevetítette az egyetemek kialakulását a 11. században.
Az első európai középkori egyetemek Bolognában (Itália) és Párizsban (Franciaország) jöttek létre, ahol jogot, orvostudományt és teológiát oktattak.
Európában a fiatalok akkor mehettek egyetemre, ha teljesítették a triviumot: a nyelvtan, a retorika és a logika tárgyakat, valamint a kvadriumot, ami az aritmetika, geometria, zene és csillagászat tárgyakból állt össze. Az egyetemeket általában statútummal vagy alapító okirattal hozták létre.
Magyarország legrégebbi egyetemei az 1367-ben alapított pécsi egyetem és az 1395-ben létrehozott óbudai egyetem voltak, amelyek a török uralomig működtek. (A pécsi egyetemet 1923-ban újra megnyitották.)
Nagy-Britanniában egy egyetemet parlamenti jóváhagyással vagy királyi okirattal alapíthattak a tudósok tanácsának javaslatára, és csak a legkiválóbbak kaphattak bármilyen diplomát.
Ehhez hasonlóan Franciaországban a magas presztízsű, elit Grand écoles-ba a legkiválóbb diákok közül is csak azon kevés kiválasztott járhatott, akik a bölcsész, közgazdasági vagy mérnöki szakon megfeleltek a nagyon kemény felvételi követelményeknek.
Az Egyesült Államokban az egyetemeket a gazdasági társaságokéhoz hasonló törvény hozta létre, noha a legtöbb állam speciális feltételeket szab az egyetemi diákok jólétének biztosítása érdekében. Az amerikai nyilvános egyetemek túlnyomó többsége nonprofit alapon működik, vagyis tandíjat csak magasabb oktatási színvonalért kell fizetni. A hetvenes években indult magánegyetemek és -főiskolák a szövetségi diákképzési program előnyeinek kiaknázására jöttek létre.
A 20. század végén számos mega-egyetem jött létre a világ több pontján diákok ezreinek kínálva távoktatási lehetőséget.
[szerkesztés] Felvételi válogatás
Az egyetemek általában nem nyújtanak bárki számára felvételt. A felvételi rendszerek pedig igencsak eltérőek az egyes intézményekben.
Az angol nyelvterületek országaiban az egyetemekre jelentkező diákok utolsó középiskolai évük alatt egy gyakran igen nehéz felvételi eljárásban vesznek részt. Az egyetemek nonprofit szervezeteket hoztak létre, hogy összevonják az adminisztrációt és szabványosítsák a felvételi vizsgákat.
A felvételi ügyintézés ugyanakkor más országokban másképpen folyik. Németországban a diákok, akik átmentek a felvételin, szabadon eldönthetik milyen tárgyakat vegyenek fel. Egyes népszerű szakokon, mint az orvosi vagy a közgazdasági a diákoknak még be kell jutniuk a numerus claususba is, azon túl, hogy elérték a felvételi ponthatárt.
Valószínűleg Ausztriában található a legliberálisabb egyetemi ügyintézési rendszer, ahol bárki, aki leérettségizett, ingyen felvehet valamilyen alaptantárgyat (akár többet is) egy állami egyetemen. Ez természetesen a népszerű szakokon magas túljelentkezéshez és lemorzsolódáshoz vezet, valamint rengeteg bukott vizsgát eredményez, ami a kevésbé alkalmas diákok kirostálását szolgálja.
[szerkesztés] Szóhasználat
Ma már minden olyan oktatási intézetet, amelyen többféle szakon különböző magasabb fokozatokat lehet szerezni, "egyetemnek" hívnak. A kisebb intézményeknek, amelyek eggyel alacsonyabb szintű, speciális végzettséget biztosítanak, "főiskola" a nevük. Amerikában a legrégebbi és leghíresebb egyetemek közül ugyanakkor a történelmi hagyományok miatt többen is visszatértek erre az elnevezésre, noha széleskörű felsőfokú képzést nyújtanak (Boston College, Dartmouth College és College of William and Mary).
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
- magyar oktatási rendszer - főiskola - kollégium - kollokvium - szigorlat - államvizsga - diploma - tudományos fokozat - beosztás (felsőoktatás) - akadémia
[szerkesztés] A magyarországi egyetemek
A magyarországi egyetemek a magyarországi egyetemek listája szócikkben találhatóak.
[szerkesztés] A határon túli magyar vagy részben magyar felsőoktatási intézmények
[szerkesztés] Románia, Erdély
- Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
- Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
- Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem
- Transilvania Egyetem, Brassó
- Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad
- Református Kántor és Tanítóképző Intézet, Marosvásárhely
- Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda
- Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár
- Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Gyulafehérvár
[szerkesztés] Vajdaság
- Újvidéki Egyetem
[szerkesztés] Ukrajna, Kárpátalja
- II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász
- Ungvári Egyetem
[szerkesztés] Szlovákia
- Selye János Egyetem, Komárom (Szlovákia)
- Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra
[szerkesztés] Szlovénia
A Maribori Egyetemen 1966 óta lektorátus, 1980-tól pedig Magyar Nyelv- és Irodalom-Tanszék működik. A Ljubljanai Egyetemen magyar lektorátus működik.
[szerkesztés] Magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatai
- Gábor Dénes Főiskola, Romániában, Vajdaságban és Szlovákiában is
- Szent István Egyetem
- Modern Üzleti Tudományok Főiskolája
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, műszaki informatikus szak, Komárom, Szlovákia
[szerkesztés] A világ legrégebbi ma is működő egyetemei
Itt az egyetemek alapításuk sorrendjében szerepelnek.
- Hunani Egyetem, Changsha, Kína, alapították 976-ban
- Al-Azhar Egyetem, Kairó, Egyiptom, alapították 988-ban
- Bolognai Egyetem, Olaszország, alapították 1088-ban
- Oxfordi Egyetem, Anglia, alapították 1096-ban
- Párizsi Egyetem, Franciaország, alapították 1150-ben
- Modenai Egyetem, Olaszország, alapították 1175-ben
- Cambridge-i Egyetem, Anglia, alapították 1208-ban
- Salamancai Egyetem, Spanyolország, alapították 1222-ben
- Páduai Egyetem, Olaszország, alapították 1222-ben
- Nápolyi Egyetem, Olaszország, alapították 1224-ben
- Sienai Egyetem, Olaszország, alapították 1240-ben
- Coimbrai Egyetem, Portugália, alapították 1285-ben
- Madridi Egyetem, Spanyolország, alapították 1293-ban
- Római Egyetem, Olaszország, alapították 1303-ban
- Pisai Egyetem, Olaszország, alapították 1343-ban
- Prágai Egyetem, Csehország, alapították 1348-ban
- Paviai Egyetem, Olaszország, alapították 1361-ben
- Jagelló Egyetem, Lengyelország, alapították 1364-ben
- Bécsi Egyetem, Ausztria, alapították 1365-ben
- Pécsi Egyetem, Magyarország, alapították 1367-ben
- Heidelbergi Egyetem, Németország, alapították 1386-ben
- Kölni Egyetem, Németország, alapították 1388-ban
- Ferrarai Egyetem, Olaszország, alapították 1391-ben
- Lipcsei Egyetem, Németország, alapították 1409-ben
- St. Andrews-i Egyetem, Skócia, alapították 1412-ben
- Rostocki Egyetem, Németország, alapították 1419-ben
- Leuveni Katolikus Egyetem, Belgium, alapították 1425-ben
- Poitiers-i Egyetem, Franciaország, alapították 1431-ben
- Glasgow-i Egyetem, Skócia, alapították 1450-ben
- Freiburgi Egyetem, Németország, alapították 1457-ben
- Baseli Egyetem, Svájc, alapították 1460-ban
- Uppsalai Egyetem, Svédország, alapították 1477-ben
- Koppenhágai Egyetem, Dánia, alapították 1479-ben
- Tübingeni Egyetem, Németország, alapították 1477-ben
- Aberdeeni Egyetem, Skócia, alapították 1494-ben
- Santiago de Compostela-i Egyetem, Spanyolország, alapították 1495-ben
- Vilniusi Egyetem, Litvánia, alapította Báthory István 1579-ben
- Edinburgh-i Egyetem, Skócia, alapították 1583-ban
- Tartui Egyetem, Észtország, alapította II. Gusztáv Adolf svéd király 1632-ben
- Nagyszombati Egyetem, Szlovákia, alapította Pázmány Péter 1635-ben (további jogutódok: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem, Magyarország)
[szerkesztés] Az amerikai kontinens legrégebbi egyetemei
Az amerikai egyetemek közül a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemet és a Limai San Marcos Nemzeti Egyetemet alapították először, 1551-ben.
Az Amerikai Egyesült Államokban:
| Egyetem | alapítás | székhely | megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Harvard Egyetem | 1636 | Cambridge, Massachusetts | A Boston közelében található várost az angol egyetemi városról nevezték el |
| Yale Egyetem | 1701 | New Haven, Connecticut | |
| Princeton Egyetem | 1746 | Princeton, New Jersey | |
| Columbia Egyetem | 1754 | New York, New York | |
| Massachusetts Institute of Technology (MIT) | 1861 | Cambridge, Massachusetts | (Lásd a Harvard megjegyzését.) |
| Cornell Egyetem | 1865 | Ithaca, New York | |
| Stanfordi Egyetem | 1885 | Stanford, California | |
| Chicagói Egyetem | 1890 | Chicago, Illinois | |
| California Institute of Technology (Caltech) | 1891 | Pasadena, California |
Based on work by 