Kárpátalja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kárpátalja Ukrajna délnyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a kárpát-ukrán nemzetiségűek (ruszinok) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött, mintegy ezer esztendeig Magyarország, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia, illetve 1945-től 1991-ig a Szovjetunió ukrajnai részeként.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
Az ős- és ókorban, az északi Kárpátok zordsága, illetve az alföldi területek mocsaras volta miatt gyéren lakott terület volt.
Egyes források vitatott állítása szerint a területre még a honfoglalást megelőzően kalandozó székely magyarok érkeztek a mai Erdély felől. Az általánosan elfogadott álláspont szerint azonban Árpád hadai 895-ben (vagy 896-ban) léptek a területre a Vereckei-hágón át. Az I. István idején megszervezett 45 vármegye közül Borsova (később Bereg) és Ung vármegye Kárpátalján található. A továbbiakban Kárpátalja különböző (főleg Halics felé induló) hadjáratok kiindulópontjává vált. A XI. században többször került sor itt kun illetve besenyő támadásra is egészen 1085-ig, amikor I. (Szent) László kiverte a betört besenyő seregeket.
1233-ban kötötte meg II. Endre magyar király és Jakab pápai legátus a beregi egyezményt, amely a zsidók és izmaeliták ellen tett lépéseket, garantálta a katolikus egyház jogait, kiváltságait és jövedelmeit. IV. Béla uralkodásának kezdetén indult meg a terület benépesítése magyar katonákkal és kisnemesekkel, ám az 1241-es tatárjárás nagy pusztításokat végzett ezeken a területeken, így később már német telepesek érkeztek, majd megindult Halics felől a ruszinok áramlása is.
Az Árpád-ház kihalásával a területen elhatalmasodtak a kiskirályok (Aba Amádé és Borsa Kopasz). Károly Róbert ellenük folytatott harcai során az oligarchiákhoz hű magyar kisnemesség elvándorolt. Fia, Nagy Lajos uralkodása során kezdett felvirágozni a Máramaros-vidéki sóbányászat.
Kárpátalja a három részre szakadt országban kezdetben a Habsburg-házhoz kötődő Magyar Királysághoz tartozott, majd 1567-től Máramaros megye Erdélyhez került. A Bocskai-féle szabadságharcot lezáró bécsi béke során Ung vármegye kivételével egész Kárpátalja az Erdélyi Fejedelemséghez került, majd 1648-ig több megszakítással ott is maradt.
1632-ben II. Ferdinánd I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek ajándékozta Munkács várát. A Thököly-szabadságharc során a végsőkig küzdő Zrínyi Ilona három évi ostrom után 1688-ban végül feladta Munkács várát.
A Rákóczi-szabadságharc során Kárpátalja mindvégig a kurucok oldalán állt. Innen indultak 1703 májusában II. Rákóczi Ferenc hadműveletei.
Az 1848-49-es szabadságharc során Kárpátalja lakossága (beleértve a ruszin kisebbséget is) a felkelők oldalán állt, az ellenállás 1849. augusztus 26-ig megmaradt.
1864-ben kezdte el működését az első ruszin szervezet, az ungvári Szent Bazil társulat, amely 1912-ig állt fenn. 1916-ban Kárpátalja görög katolikus és görög keleti vallása is átvette a Gergely-naptárt.
1918. november 9-én Ungváron megalakult a Magyarországi Rutén Néptanács, majd a Károlyi-kormány megalapította itt a Ruszka Krajna autonóm területet. Az 1919. szeptember 10-én Csehszlovákiával megkötött Saint Germain-i béke során Podkarpatská Rus néven Kárpátalja Csehszlovákia részévé vált, ám autonómiát csak 1938 szeptemberében kapott ismét a terület.
Az 1938 november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarországhoz került. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a vidéket, ezzel Kárpátalja egészét Magyarországhoz csatolták. 1944 októberében a szovjet hasereg foglalta el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indult meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve deportálása a gulágokba.
A Szovjetunió felbomlása után Kárpátalja az 1991. augusztus 14-én függetlenné vált Ukrajna része lett.
1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról szólt, és kimondta azt is, hogy a szerződő feleknek nincs egymással szemben területi követelésük.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Természetföldrajza
Területe 12 800 km². Négyötöde hegyvidék, egyötöde alföld (beregi és ugocsai Tiszahát). Az itteni Kárpátok három nagyobb hegyvonulata: a Beszkidek és a Gorgánok a voltaképpeni földrajzi határon és a vízválasztón húzódnak, a megye középső és keleti részét foglalják el a Poloninák, és a Vihorlát-Gutini hegylánc. A vidék délkeleti részére benyúlnak a Máramarosi havasok. Kárpátalja – és egyúttal Ukrajna – legmagasabb pontja a 2061 m magas Hoverla. Legnagyobb folyója a Tisza, hossza a terület határán belül 200 kilométer. További nagyobb folyói: a Tarac, a Talabor, a Nagy-ág, a Borzsa, a Latorca és az Ung. Legnagyobb tava: az Ökörmezői (Mizshirja) járásban található Szinevéri-tó.
Természeti látnivalók:
- A Vereckei-hágó: A magyar történelem része. Itt keltek át a Kárpátokon a honfoglaló magyarok. Ez az a vidék, amelyet minden magyar igyekszik legalább egyszer felkeresni. Munkács-Szolyva-Alsóverecke-Verebes útvonalon juthatunk el célunkhoz (kb. 150 km). Attól függően milyen útvonalon szándékozzuk megközelíteni. A Vereckei-hágó a Máramarosi-havasok és a Keleti-Beszkidek közt biztosítja az áthaladást 839 m magasan. Mai szerepe viszont már jelentéktelen. Az 1980-as olimpiára ugyanis új út épült Munkács és Lviv között, ami elkerüli a hágót. Így ma szinte alig van forgalom, főleg a turisták látogatják, az út is eléggé rossz állapotban van.. A hágó legmagasabb pontján egy évtizede befejezetlen motel, egy hegyi pásztor szobra (a havasi kürtje félig eltört), egy kereszt és egy buszmegálló található. Ezektől néhány száz méterre egy nagyszerű kilátóponton áll a torzóban maradt millecentenáriumi emlékmű.
- A Szinevéri-tó: 989 méter magasan a tengerszínt fölött, a Tóhegy lábánál található tengerszem kb. 10 ezer évvel ezelőtt keletkezett. Területe 4-7 hektár, közepes mélysége 8-10 m, de 22-25 m mélységet is mértek. A víz hőmérséklete - +12 - + 18, itt honos a szivárványos, folyami és tavi pisztráng. A tó környéke természetvédelmi terület, melynek területe 40,4 hektár, s 500-1700 méterrel a tengerszínt felett húzódik a Gorgánok hegyeiben, ahol a Tisza jobb oldali mellékfolyója, a Talabor ered.
- A Sipot vízesés
- A Nárciszok-völgye: egy egyedi botanikai objektum, amelyen Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű keskenylevelű nárcisz (Narcissus angustifolius) ültetvénye található. Ez a növény az Alpokban, a Balkánon és a Kárpátokban fordul elő 1100-2060 méteres magasságokban. Az itt élő nárciszok reliktum növényeknek (maradványoknak) számítanak a síkvidéken, ugyanis túlélték a legutolsó jégkorszakot is. A masszívum területén különböző csoportosulásokban élnek: Narcissus angustifolius + Sanguisorba officinalis + Anthoxanthum odoratum, N. angustifolius + Festuca pratensis + Holcus lanatus, Juncus conglomeratus + Filipendula vulgaris + N. angustifolius. A völgyben több mint 400 féle növény található, közöttük olyan ritkaságok is, mint a Achillea salicipholia, Dactylorhisa fuschii, D. majalis, Erytrhonium dens-canis, Gentiana pneumonanthe, Gymnadenia odoratissima, Iris sibirica, Orchis coryophora, O. laxiflora, Potentilla alba stb.
[szerkesztés] Közigazgatás
Kárpátalja 13 közigazgatási egységre, járásra oszlik. Tíz városa, 28 városi jellegű települése és 561 községe van. Nagyobb városai: Ungvár (117 ezer), Munkács (82 000), Beregszász (27 000), Huszt (32 000), Nagyszőlős, Técső, Rahó, Csap, Szolyva. Több mint százezer magyar él falusi környezetben.
Járások:
- Beregszászi járás
- Huszti járás
- Ilosvai járás
- Munkácsi járás
- Nagybereznai járás
- Nagyszőlősi járás
- Ökörmezői járás
- Perecsenyi járás
- Rahói járás
- Szolyvai járás
- Técsői járás
- Ungvári járás
- Volóci járás
[szerkesztés] Gazdaság
Kárpátalja gazdaságában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági szektor. Fontos ágazatok a gabonatermesztés, juhtenyésztés, illetve tej- és hústermelésre szakosított állattenyésztés. Mindazonáltal a még mindig szokásos kolhozok és szovhozok vegetálnak.
A Szovjetunióban meghatározó nehézipari létesítmények természetesen Kárpátalját is jellemzik, ám - nyersanyag hiányában - ezek vagy megszűntek, vagy lényegi termelést nem folytatnak.
Kárpátalja egyes vidékein nem ritka a 80%-os munkanélküliségi ráta sem.
[szerkesztés] Népesség
Az 1910-es népszámlálás során Kárpátalja 605 942 lakosa közül 185 433 (30,6%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg ruszin, ukrán és orosz nemzetiségű ebben az időben 330 010 (54,5%) fő volt. Ugyanezen népszámlálás során a nagyobb városokban a lakosság többsége magyarnak vallotta magát (Ungvár 73,3%, Munkács 59,3%, Beregszász 96,4%).
Az 1921-es csehszlovákiai népszámlálás adatai szerint Kárpátalja összlakossága kb. 14 000 fővel nőtt, ugyanakkor a magyar lakosság 73 000 fővel csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy az izraelita vallásúakat a zsidó nemzetiséghez sorolták. Számuk ekkor 80 132 főt (12,9%) tett ki.
Kárpátalja népessége a 2001-es népszámlálás adatok alapján 1 254 160 fő volt. A megye és az egyes települések népességéről évenként nyilvántartás készül, ám a nemzetiségi viszonyokról csak a népszámlálási adatok adnak tájékoztatást. Ukrajnában a legfrissebb népszámlálás 2001 decemberében zajlott. Ennek végleges eredményei 2003. január 18-án kerültek napvilágra. Mivel az adatok feldolgozása, összesítése hosszabb időszakot vesz igénybe. Ezért néhol az előzetes eredményekben szereplő adatok szolgálnak alapul. A népszámláláskor rákérdeztek az adatközlők nemzetiségére és anyanyelvére is. A kettő nem minden esetben egyezik meg. Például, a cigány nemzetiségűek jelentős részének nem a cigány, hanem a magyar, vagy az ukrán az anyanyelve. Kárpátalja lakosságának nemzeti és anyanyelvi összetételét az alábbi 1. táblázat tartalmazza:
Kárpátalja népességének nemzetiségi és anyanyelv szerinti összetétele (2001. népszámlálás végleges eredménye alapján):
| Nemzetiség | fő | % |
|---|---|---|
| Ukrán | 1 001 149 | 79,89 |
| Magyar | 151 533 | 12,09 |
| Orosz | 31 318 | 2,50 |
| Román | 31 183 | 2,49 |
| Cigány | 14 631 | 1,17 |
| Szlovák | 5 645 | 0,45 |
| Német | 3 578 | 0,29 |
| Zsidó | 2 419 | 0,19 |
| Belorusz | 2 821 | 0,23 |
| Egyéb | 8 883 | 0,71 |
| Összesen | 1 253 160 | 100 |
A 2001-es népszámlálás hivatalos honlapja: http://www.ukrcensus.gov.ua
[szerkesztés] Kultúra, vallás
Kárpátalja, bár a mai Ukrajna része, kultúrája bizonyos szempontokból - és főleg hagyományait tekintve - mégis inkább Magyarország, Erdély, illetve Szlovákia kultúrájához hasonlítható. Külön beszélhetünk az őslakosnak számító kárpátaljai ruszinok, magyarok, románok, szlovákok, illetve az elmúlt 60 esztendőben betelepült ukránok és oroszok kultúrájáról, magukkal hozott hagyományairól.
[szerkesztés] Színház
Említésre méltó Kárpátalja két magyar színháza, a műkedvelő Népszínház, illetve az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, mindkettő Beregszászon. Jelentős művészi teljesítményt tudhat maga mögött a Munkácsi Orosz Drámai Színház, illetve az ungvári ukrán színház társulata.
[szerkesztés] Képzőművészet
A kárpátaljai festőiskola megalapítása Boksay József és Erdélyi Béla nevéhez fűződik, előbbi a poszt-nagybányai, utóbbi az expresszionista irányzathoz sorolható művészként indította útjára a kárpátaljai piktorok nemzedékeit. Az ukrajnai képzűművész-szövetség kárpátaljai szervezetének taglétszáma 50 körüli, közülük tízegynéhányra tehető a magyarok vagy magyar származásúak száma. A rendszerváltás után a kisebb-nagyobb mértékben mellőzött, főleg a fiatalabb nemzedékhez tartozó magyar alkotók létrehozták saját szervezetüket, a Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságát. Ennek a csoportosulásnak volt a legjelentősebb alkotója a régió talán legeredetibb művésze, a nemzetközi mércével is értékelhető életművet hátrahagyó, 2004-ben elhunyt Szemán "Öcsi" Ferenc
[szerkesztés] Irodalom
Irodalmi hagyományait tekintve a vidék magyar írásbelisége a középkorra nyúlik vissza. Önálló irodalmi arculata azonban a régiónak nem alakult ki, bár a magyar lakosság kisebbségbe kerülésétől kezdődőe beszélhetünk kárpátaljai magyar irodalomról. A csehszlovák éra jelentős alkotói közé tartozott Tamás Mihály és Sáfáry László, a szovjet korszakban Balla László és Kovács Vilmos, majd a hatvanas évek végétől egy fiatalabb nemdék tagjai alkottak figyelemre méltót. Az elmúlt esztendőkben közülük hárman - Balla D. Károly, Vári Fábián László és Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjban részesültek, Berniczky Éva elsőkötetesként pedig Déry Tibor-díjat kapott. További jelentős alkotók: Fodor Géza, Füzesi Magda, Penckófer János. (Források találhatók a http://karpataljairodalma.lap.hu linkgyűjteményből indulva.)
Az ukrajnai írószövetség kárpátaljai szervezete mintegy harmincas taglétszámú, köztük jelenleg tíznél kevesebb magyar alkotót tartanak számon. Van külön szervezete is a magyar íróknak, ez utóbbi önálló alakulatként az anyaországi Magyar Írószövetség határon túli csoportját képezi, közel húszas taglétszámmal. Elnöke Vári Fábián László. Saját irodalmi periodikájuk a nyedévenként megjelenő Együtt folyóirat, főszerkesztője Nagy Zoltán Mihály.
Említésre érdemes továbbá a Balla D. Károly által létrehozott Kettenklub című internetes irodalmi portál.
[szerkesztés] Vallás
A lakosság vallási hovatartozását tekintve a görög katolikus, a római katolikus, a református és a görögkeleti egyház is meghatározó a térségben. A kárpátalján élő magyarok többsége református, a görög katolikus pedig a ruszinok nemzeti vallásának számít. A II. világháborúig a vidéken jelentős zsidó lakosság is élt.
[szerkesztés] Oktatás, közművelődés
[szerkesztés] Felsőoktatás
Kárpátalja legjelentősebb felsőoktatási intézménye az Ungvári Nemzeti Egyetem, korábbi nevén Ungvári Állami Egyetem. Számos kara és tanszéke közül magyar vonatkozásban a Filológiai Kar Magyar Nyelv- És Irodalom Tanszéke érdemel külön említést, amely évtizedeken keresztül a magyar nyelvet és irodalmat szakmai szinten használó értelmiség (tanárok, szerkesztők, újságírók, irodalmárok) képzésének egyetlen fellegvára volt. 2005. október 1-től az egyetemen Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszék is működik.
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapítványi fenntartású, ukrajnai, kárpátaljai székhelyű, magyar tannyelvű III. akkreditációs fokozatú felsőoktatási intézmény. Létrehozója a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány. A képzés beindításának éve 1994. Önálló, hivatalosan bejegyzett, állami működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézményként 1996 óta működik. 1996-tól Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven folytat tanárképzést különböző szakokon és szakpárokon. 2003-tól II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola néven struktúraváltással és profilját bővítve a tanárképzésen kívül eső szakterületeken is folynak nappali, levelező és tanfolyami képzések. A jelenlegi Főiskola két anyaországi kihelyezett képzésnek a képzőhelyeként is működik: a Corvinus Egyetem Kertészeti Karának kihelyezett kertészmérnöki, illetve a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának gazdálkodási szakos kihelyezett képzéseként. A KMTF végzősei által megszerzett „Diplom specialist” oklevél egyetemi szintű minősítés.
[szerkesztés] Sajtó
[szerkesztés] Lásd még
| Kárpátalja közigazgatási egységei | |
| Beregszászi járás | Huszti járás | Ilosvai járás | Munkácsi járás | Nagybereznai járás | Nagyszőlősi járás | Ökörmezői járás | Perecsenyi járás | Rahói járás | Szolyvai járás | Técsői járás | Ungvári járás | Volóci járás | |
| Megyei jogú városok: Beregszász | Huszt | Munkács | Ungvár | |
hu:Kárpátalja
[szerkesztés] Internetes források
Kárpátinfó - http://www.karpatinfo.net/ - hírportál
Kárpátalja turizmus - http://www.karpataljaturizmus.net/ - turisztikai oldal
Kárpátalja képekben - http://www.karpataljakepek.net/ - Kárpátalja képtára
Kárpátalja vitafóruma - http://www.karpataljaforum.net/ - Egyedüli kárpátaljai magyar nyelvű fórum
Kárpáti Igaz Szó - http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/ - országos közéleti lap
Ukrajnai Magyar Krónika - http://www.kronika.bereg.net.ua/ - az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség lapja
Karpaty News - http://karpaty.blogter.hu - independent hírblog
UngParty - http://hhrf.org/up/ - Balla D. Károly irodalmi virtuáléja
Kárpátalja.lap.hu - http://karpatalja.lap.hu - linkgyűjtemény
Több link: Kárpátaljai internetes források
Based on work by 