Marosvásárhely
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||
| Megye | Maros megye | ||
|---|---|---|---|
| Település | megyeszékhely | ||
| Polgármester | Dorin Florea, 2004 óta | ||
| Terület | 66.96 km² km² | ||
| Népesség (2002) | 149,577 | ||
| Népsűrűség | 1790 fő/km² | ||
| Földrajzi koordináták | |||
| Weboldal | http://www.tirgumures.ro | ||
Marosvásárhely (románul Târgu Mureş - régi helyesírás szerint Tîrgu Mureş, németül Neumarkt (vagy Neumarkt am Mieresch) latinul Novum Forum Siculorum (Agropolis, Areopolis) ) város (municipium) a mai Romániában Maros (románul: Mureş) megyében. A székelység fővárosa, gazdasági és szellemi központja, az egykori Marosszék, majd Maros-Torda vármegye ma Maros megye székhelye. A lakossága kb. 165 000 lelket számlál. ()
"De ha szászszor elveszítjük is: újból és újból meg kell találnunk magunkban a reményt: a város, amelyet apáink emeltek, az erdélyi tolerancia és a más-más ajkú népek békességében visszafogadja egy napon száműzött fiait." (Sütő András)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
1332-ben Novum Forum Siculorum (= Székelyújvásárhely), 1349-ben Sekulvasarhel néven említik. Neve arra utal hogy a Maros menti város a székelyek legfontosabb vásárhelye volt. 1616-ban Bethlen Gábor emelte városi rangra Marosvásárhely néven. A román Târgu Mureş tükörfordítás a magyarból, azelőtt a románok is Osorhei-nek hívták.
[szerkesztés] Földrajzi fekvése
Egy régi leírása Marosvásárhely földrajzi fekvésének: "A délkeleti irányból lefolyó Poklos patakának Marosba szakadásánál egy lomberdők által koszorúzott hegyfok szögellik ki. - Ez Nagyerdő nevét a tetejét koronázó s oldalait boritó több száz hold kiterjedésű azon csereerdőről veszi, mely itt ezen erdőszegény vidéken a Nagyerdő elnevezést jogosan kiérdemli. Ezen hegységnek vég előfokát Somostetőnek nevezik; ott vannak Vásárhelynek szép nyaralókkal, borházakkal és csinos gloriettekkel tarkázott szőlői (mely szőlők Trébely nevet viselnek). Maga a város e hegyfoknak térbe enyésző legalsó lépcsőzetén és annak a Maros által körülkanyargott észak-nyugati alján igen regényesen és festőileg fekszik, s főként az alulról jövő előtt egy tekintélyes nagy városnak tünik fel; mint mellékelt - ezen oldalról felvett - czímképünk is láttatja. Ha Vásárhely a távolból költött várakozásnak nem is felel meg, azért az mégis a Székelyföld legnagyobb, legszebb városa, melynek közel 12.000 lelkes és szorgalmas magyar lakosa van (1858-ki hivatalos összeirás szerint 11.710), mi az 1837-ki népszámláláskor talált 7348 lélekhez viszonyitva igen kedvező népszaporodást mutat. Ezen lakosság kivétel nélkül székely,mert ugy a kevés számú keleti vallásuak, a lutheránusok, zsidók és letelepült idegenek teljesen el vannak magyarosodva. E népség igen nagy értelmiségi járulékot ád; mit a kir. tábla, a reform. főiskolája és a kath. gymnásium itt léte hovatovább örvendetesen gyarapit, e mellett polgárságának igen nagy része ipart, kereskedést üz, de azzal kapcsolatosan - mint minden székely város lakossága - a föld és- szőlőművelést is nagy erőszeretettel gyakorolja."
[szerkesztés] Történelem
A rendelkezésre álló adatok alapján az egyetlen székelyföldi „libera regia et murata civis”, azaz „szabad királyi, kerített város” Vásárhely kialakulásának idejére csak következtetni tudunk. Székelyvásárhely a XII. század végén vagy a XIII. század elején jött létre. A település latin neve Novum Forum Siculorum, új keletű vásároshelyre utal mely vásároshely kialakulása összefüggött a marosi székelyek e részeken való letelepedésével. E feltételezés csak akkor helytálló, ha a „székely” nevet „székelység”, „székelyek” értelemben használjuk és a latin elnevezést „székelyek vásáros helye”-ként fordítjuk. Az eredeti megnevezést a vidéken élő magyar lakosság adta: Székelyvásárhely, és ezt fordították latinra.
Először 1107-ben említik a várost Novum Forum Siculorum néven. Vártemploma helyén a tatárjárásig a domonkosok temploma állott. Az elpusztult templom helyén 1260-ban a ferencesek építettek új gótikus templomot, melyet 1446-ban fejeztek be. 1439-óta 36 alkalommal volt a város országgyűlés színhelye. 1492-ben Báthory István erdélyi vajda védművekkel erősítette meg, ez ötszög alakú külsőtornyos vár volt. 1506-ban a város mellett verték meg a felkelt székelyek Tomori Pál seregét. A 1600-1601-ben vár Basta ostromai következtében rommá vált. 1602-ben Németh Gergely a város megmaradt házait is felgyújttatta. 1602-ben kezdték el a vár újjáépítését, de csak 1614 és 1653 között épült meg. 1616-ban szabad királyi város lett. 1658-ban török és román csapatok rohanták meg és égették fel. 1661. szeptember 14-én Ali pasa nyomására itt választották fejedelemmé I. Apafi Mihályt. 1662-ben a város az itt tartózkodó törökök vigyázatlanságából szinte teljesen leégett. 1687-ben császári csapatok pusztították. 1704-ben Kaszás Pál serege foglalta el a várat, amit 1706-ban Pekry Lőrinc foglalt vissza a labancoktól. 1707. április 5-én itt emelték II. Rákóczi Ferencet a fejedelmi székbe. 1707-ben, 1709-ben, 1719-ben és 1738-ban pestis pusztította. 1848. november 4-én a császáriak falai alatt verték meg a székelyek seregét, majd a várost is elfoglalták. 1849. január 13-án Tolnay őrnagy honvédserege foglalta vissza. 1849. július 30-án innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába. 1854-ben a Postaréten végezték ki a 3 székely vértanút, 1874-óta emlékmű jelöli a helyet. 1861-ben Marosszék székhelye lett. 1876-ban újra tűzvész pusztított, ugyanebben az évben Maros-Torda vármegye székhelye lett. 1880-ban Bem, 1893-ban Kossuth szobrát, 1907-ben Rákóczi mellszobrát avatták fel a Főtéren. Mindhármat 1923-ban döntötték le a románok. A városnak 1910-ben 25 517 lakosa volt, ebből 22 790 magyar, 1717 román és 606 német. 1990-ben Marosvásárhelyen történt az ún. "fekete március", amelynek során román nacionalisták zavargásokat robbantottak ki, több ember meghalt, százak sebesültek meg. 1992-ben 164 446 lakosából 85 493 magyar, 83 681 román, 3255 cigány, 555 német volt. 2002-ben 149 577 lakosából 75 317 román és 69 825 magyar volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református vártemploma Erdély egyik legnagyobb gótikus épülete a vár falain belül áll.
- Helyén 1230-ban a domonkosok temploma állott, melyet a tatárjárás után a ferencesek építették újjá 1260-ban. A 14. században, majd 1446 és 1490 között a templomot jelentősen bővítették. 1556-ban a reformátusok kezére jutott. 1571. január 6-án János Zsigmond jelenlétében itt erősítették meg a tordai országgyűlésen kimondott vallásszabadságot. A 17. század eleji harcokban többször szenvedett károkat.
- A Főtér legimpozánsabb épülete a volt Városháza 1906-1907-ben épült szecessziós stílusban, ma ez a megyeháza és a prefektúra épülete.
- A Közművelődési Palota 1911 és 1913 között épült szecessziós stílusban, belül is nagyon látványos, színház, múzeum, könyvtár működik benne.
- A római katolikus plébániatemplomot a jezsuiták építették 1728 és 1764 között Keresztelő Szent János tiszteletére, 1933-35 között neoreneszánsz stílusban átépítették. A hozzá kapcsolódó kolostorépület 1720-ban került a jezsuiták birtokába.
- A ferencesek temploma és kolostora 1749-ben épült barokk stílusban, tornya 1802-re lett kész, a templomot és a kolostort 1971-ben a színház építésekor bontották le.
- A minorita templom és rendház 1741 és 1767 között épült barokk stílusban.
- Az ortodox székesegyház 1925 és 1934 között épült a Főtér északi végébe, előtte Avram Iancu 1978-ban felavatott lovasszobra áll.
- A volt görög katolikus templom 1926 és 1936 között épült, 1948-ban elfoglalta az ortodox egyház.
- A Bolyai Farkas líceum eredete 1557-ig nyúlik vissza, 1718-ban alakult kollégiummá, mai épülete 1908-1909-ből származik. Az előtte álló téren áll a két Bolyai, Farkas és János szobra.
- A Teleki Téka 1799-1802 között épült, a kétszázezer kötetes könyvtárat Teleki Sámuel erdélyi kancellár alapította a 18. század végén.
[szerkesztés] Oktatás
Marosvásárhelyen 102 oktatási intézmény működik.
Neves Középiskolák:
- Bolyai Farkas Elméleti Líceum
- Alexandru Papiu Ilarian Kollégium
- Egyesülés Kollégium
- Pedagógiai Líceum
- Gazdasági Líceum
- Művészeti Líceum
Neves Egyetemek:
- Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem
- Erdélyi Magyar Tudományegyetem - Sapientia
- Petru Maior Egyetem
- Színművészeti Egyetem
- Gábor Dénes Technikai Egyetem
[szerkesztés] Helyi sajtó
| Irott Sajtó | Radio/TV |
|---|---|
|
|
[szerkesztés] Közlekedés
Marosvásárhelyen közvetlen közelében halad az E60-as európai út (Bukarest - Kolozsvár - Bécs). A nem megfelelő elterelő útak hiányában a város egyik legszennyezőbb forrása is egyben. A vasúti közlekedés terén a városnak összeköttetése van Románia nagyobb városaival. A város mellett néhány kilométerre található a repülőtér, az ipari park mellett. 2004-től komoly előrelépések történtek a repülőtér nemzetkőzivé tételére nézve. 2006-tól közvetlen járatot inditott a Malév, illetve a Wizz Air. A helyi közlekedésről a Siletina Zrt. gondoskodik.
[szerkesztés] A város hírességei
[szerkesztés] Itt született
- Zeyk Domokos honvédszázados szabadsághős 1816-ban.
- Medgyes Lajos költő 1817. november 17-én.
- Mentovich Ferenc író, természettudós 1819-ben.
- Petelei István író, újságíró 1852-ben.
- Sebesi Jób költő 1860-ban.
- Kelemen Lajos történész 1877-ben.
- Bortyik Sándor festőművész 1893. július 3-án.
- Dudás József 56-os felkelőparancsnok, a forradalom mártírja 1912. szeptember 22-én.
- Nagy Zsolt jelenlegi miniszter 1971-ben.
[szerkesztés] Itt hunyt el
- 1854-ben Gálffy Mihály ügyvéd, Bertalan László, Horváth Pál(?) és Benedek Dániel mártírok
- 1856-ban Bolyai Farkas matematikus
- 1860-ban Bolyai János matematikus
[szerkesztés] Itt nyugszik
- 2006 óta Sütő András író a református temetőben
[szerkesztés] További híres marosvásárhelyi polgárok
- Antal János
- Apor Péter
- Aranka György
- Baranyai Décsi Czimor János
- Benkő József
- Bernády György
- Bodor Péter
- Borsos Tamás
- Cserei Mihály
- Gecse Dániel
- Köteles Sámuel filozófus
- Ziegler Károly
[szerkesztés] Testvérvárosok
Szeged- Kecskemét
- Budapest
- Zalaegerszeg
- Baja
Guzelcamli
Bournemouth
East Renfrewshire
Ilmenau
Based on work by 